Nem szeretném a hülyeségem miatt elveszíteni! Adjatok tanácsot! (beszélgetős fórum)

Hát nincs valami nagy tapasztalatom, de szerintem nem baj az, ha valaki gyerekes egy bizonyos fokig. Én 19 évesen még mindig az vagyok, szoktam viccesen "nyafogni", cukkolni, bosszantani a másikat, meg van hogy be nem áll a szám, de közöttünk ez abszolute nem volt probléma, elfogadta, hogy ilyen vagyok, és inkább ő is visszafiatalodott hozzám 24 évesen:) Szóval nálunk ez nem volt gond.

Az előző témára visszatérve pedig szerintem nem olyan nagy baj az, ha egy kapcsolatban nem tudnak miről beszélni a szerelmesek. Nekünk is van olyan, hogy msnen nem tudunk mit mondani egymásnak, csaináljuk a magunk dolgát, de megnyugtató a tudat, hogy ott a másik, lehet hozzá szólni, ha mégis akarnánk, meg láthatom őt, ha csak camon keresztül is. Ha együtt vagyunk akkor is van olyan, hogy egyszerűen nincs kedvünk beszélgetni, ilyenkor csak összebújunk, és elvezzük a csendet együtt. Így a kapcsolat elején azért még jó a beszélgetés, amíg nem mertek megnyílni, szerintem is a múltjáról lehet leginkább kérdezgetni, ha nem kínos vagy bántó neki a téma, de bármit fel lehet hozni, amiről mindketten véleményt tudtok mondani szerintem...

Hellosztok:)

Tanácsra lenne szűkségem!!:S:(

Már egy ideje nagyon gyerekes vagyok lány létemre 16éves vagyok és a barátom sokkal éretebb mint én,nem értem miért vagyok ilyen,de jobban szeretek gyerek lenni mint midig "felnőt",ami elég baj mert mindent megtudok beszélni vele ,csak hát eltudom igy vesziteni mert már ez a 3dik 4dik gyerekességem hogy pl "találkozgattam fiukkal ááh ne tudd meg mik voltak" és hát ez már undoritó beakarom magamnak bizonyitani legfökéépen h megtudok változni,csak nem tudom már h csináljam és h tudjak belenézni a szemébe hogy ne szégyeljem magam..nem akarom h azt higyje h egy gyerekes lánnyal jár...:S:S segitsetek..:(

Sziasztok!

Tanácsra lene szükségem.Már egy ideje találkozgattam egy fiúval és kezdett kialakulni köztünk egy kapcsolat,de én igazából nem nagyon vettem komolyan.Nagyon jól elvoltunk,aztán egy este nagyon rossz kedvem volt,nagyon sok problémám volt az elmúlt pár hétben és sikerült nagyon megbántanom.Sajnos csak most,vagyis már későn jöttem rá,hogy mennyire sokat jelent nekem.

Azt mondta nem haragszik,csak nem tudja van e értelme a folytatásnak,mert nekem sűrűn rossz kedvem volt és szerinte ezzel együtt a személyiségem is változott..Nem tudom hogy mit tehetnék,hogy rájöjön mennyire is szeretem.Adjatok tanácsot,nem szeretném elveszíteni.Szerintetek menthető még ez a dolog?

En is csak azt tudnam javasolni,hogy csinaljatok kozos programokat.

De majd idovel remelhetoleg kialakul."minden kezdet nehez".

Én is a keményebb zenét bírom, a barátom pedig a discot. Általában az olyan fiúk tetszenek is külsőre, mármint akik kemény zenét hallgatnak. Szóval az ilyen rossz fiúk. De sajnos még egy olyannal sem jött össze kapcsolat.

A barátom kicsit félénk. A haverjai elmondása szerint legalábbis.

Ja és az is fura, hogy barátnőimmel mindig tudok beszélni valamiről. Meg általában a haverokkal is. De ha egy barátból A barát lesz, kifogyok. Semmi nem jut eszembe.

Hpogy hogy nincs témád,annyi mindenről lehet beszélni.A lányom nagyjából annyi idős mint te,nyáron volt neki egy diszkós barátja / ALÁNYOM INKÁBB a keményebb zenét szereti / de mégis el tudtak beszélgetni.Most egy hasonló érdeklődésű sráccal van és ki sem fogynak a szóból.

nem lehet hogy gátlásosak vagytok,?