Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Fórum - Anyukák!Normál szülés-császármetszés!

Kategória: Összes fórumtéma » Babák & mamák » Vajúdás és szülés


A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Amennyiben még nem regisztráltál nálunk, itt megteheted, ha pedig már van azonosítód, lépj be itt!

1 2 3 4

93. Lányok12009-12-13 15:25
Született gyerekem így is úgy is. A szülés nekem jobban tetszik.

92. ice kuszi2009-01-12 16:54
Akárki akármit mond, nekem a szülés életem legcsodálatosabb (és legfájdalmasabb) élménye volt. Ha császár lett volna, ezt nem tudnám elmondani, legalábbis ami a csodálatos részét illeti. Én végig a terhesség alatt meg voltam győződve, hogy nem fogom tudni megszülni és császár lesz a vége, de nagyon-nagyon örülök, hogy sikerült, és hálás vagyok a sorsnak, hogy átélhettem!


91. Pónika2009-01-11 16:53
Aki azt mondja, hogy a császár az nem szülés, az hülye.

A császár sok esetben nem kívánságműsor.
Gratulálok azoknak az anyáknak is, akik képesek abból problémát csinálni, hogy ők nem hüvelyi úton szültek, így elmaradt a szülés-élményük.

Amikor ilyet hallok sikítva menekülnék egy boldogabb és némileg okosabb világba.

Bár mindenki a maga boldogtalanságának a kovácsa.

Én császárral szültem, mert úgy voltam kénytelen, nem volt kéjmámor, és igenis nagy fájdalmaim voltak, annyi különbséggel, hogy nem közben, hanem utána (ez szerintem rosszabb).
A gyermekem szeretem, szoptattam, amíg volt tejem (csak 4 hónapig) ... és itt jönn a szoptass!!! bármi áron című menet, amitől ugyanolyan rosszul vagyok, mint a fent említett hülyéktől.

90. bella752008-10-30 10:18
Sziasztok!
Ha még él ez a fórum, akkor szeretném megszólaltatni a másik oldalt is. A császármetszés kérdése egy ideje megosztja a női társadalmat és az orvosokat is. Mindennek két oldala van és minden a viágon nézőpont kérdése.
Kb. 10 éves korom óta rettegek a szüléstől és jó ideig gyerekvállalás meg sem fordult a fejemben. Ezután az elmúlt 5 évben sikerült begyűlytenem 3 halott babát a kontómra, ezek közül kettő az 5. hónapban halt meg, akiket már meg kellett szülni. Most a negyedik terhességem utolsó heteiben csak reménykedem, hogy eljutok a végéig, és bocsássa meg az Isten de futottam néhány kört a császár ügyében, mert sokkal biztonságosabbnak tartom elsősorban a gyerek szempontjából. 34 évesen semmilyen kockázatot nem akarok vállalni.
Még magyarázhatnám ezt órákig, de egy a lényeg. Egy anya érlelődik 9 hónapon át és a szülés után napról napra. Nem azon a 24-48 óra történésein döl majd el egy anya gyerek kapcsolat és az sem mennyire lesz nyűgös a baba. Kérdezzünk meg néhány nőt aki császárral szült, hogy vajon kevésbé szereti-e a gyermekét? Azzal kellene inkább foglalkozni, hogy miért végeztek tavaly egy 10 milliós országban 85 000 abortuszt, mert sokak szerint ehhez jogunk van..... Szerintem hajtsuk le a fejünket, mert ez az egész társadalom szégyene. Aki meg babát vállal az had döntse el, hogy melyik módszerrel akarja a világra hozni.

89. bogica102008-06-23 10:52
Grtaulálok:)A picihez meg sok boldogságot.Én is végig tornáztam a terheséget,jártam kismama tornára.Terhességi csíkom nekem sem lett szerencsére,de a császár után a mozgás kevésbé ment.A súlyom ugyanannyni már,mint terhességem előtt:))Biztos sokat számít az is ki hány évesen szül én 25 voltam:)
(válasz maya80 88. hozzászólására)

88. maya802008-06-23 10:48
Én nagyon szerencsés vagyok, mert simán szültem meg a kislányomat, és bár ez volt az első terhességem és szülésem, nem kellett még gátmetszést sem alkalmazni. Sokat számít, hogy én terhesség alatt is fizikailag aktív életet éltem: tornáztam minden nap, és rendszeresen jártam sétálni a közeli erdőbe. Szülés után is néhány nappal már ismét tornáztam.
Az alakomon meg sem látszik, hogy szültem: nincsenek terhességi csíkok, és nem hogy fogynom, inkább híznom kéne... Úgyhogy én javaslom az egészséges mozgást mindenkinek!

87. bkrisztinna2008-04-12 22:02
Sziasztok!Jó annak akinek sikerül simán szülni,sajnos én is azok közé tartozom akik terveik ellenére császárosok lettek.Néha roszul esik mikor birálják a császáral szült nőket mert egy napon emlegetik azokkal akik nemis probálják megszülni a gyermeküket. Az én történetem,9 órai vajudás után kerültem a műtőbe,előzőleg jelezte az orvosom hogy megpróbáljuk simán,de nem erőlteti mert nagy volt a baba.Szóval jött az oxitocin tágultam 4-5 ujjnyit de nagyon nyengék voltak a fájásaim/bár én akkor nem ugy éreztem.:))/."A záró jelentésre fájás gyengeség volt írva,ezzel és a baba súlyával indokolta a doki a császárt." Várt a doki de látta hogy nem megy így nem kockáztatot és 2002.04.14-én 6óra 25perckor megszületett a kislányom 4750grammal és 63cm -vel.Amikor kivették a hasamból olyan volt mintha egy nagy követ vettek volna le rólam,epidurálissal érzéstelenítettek,számomra az volt nagyon ilyesztő mikor az örzőben voltam egyedül hogy nem éreztem a lábaimat,aztán ahogy kezdet elmúlni a hatása keztem megkönyebbülni.Én már aznap délben lekerültem az osztályra,és már mászkáltam.Sajnos a második terhesség vége is császárral végződött ottmár nemis próbálkozott az orvosom a sima szüléssel éppen aznap voltam uh-án és a baba súlyát látván mondta hogy ne is gondoljak rá hogy szülni fogunk.A kis fiam 2004.04.16-án 22óra 28perckor született 4800grammal és 59cm-rel. Szép nagy egészséges,gyerkőcök és ez a legg fontossab.Amásodik császár után kicsit fájdalmasabb volt a lábadozás, altattak mert a dolkinak a harmadszori szurásra sem sikerült beadnia az érzéstelenítőt,két napig nagyon fájtak a lábbaim mintha izom lázam lett volna,mikor lefeküdtem segítenem kellet kézzel fölrakni a lábam mert nembírtam saját erőből,szerintem valamit félre szúrhatott a doki mikr próbálta be adni az érzéstelenítőt.De szerencsére jól vagyok,és szépek a lurkók is.

86. Szilvi 232007-11-21 10:16
Sziasztok!!Nagyon köszönöm a válaszaitokat,hát mit mondjak azért az izgalom rendesen bennem van......,remélem minden jól sikerül!A fejfájást meg úgyis "túlélem",csak már kint legyenek a pocaklakóim!Ha még van valami,érdeklődve olvasom majd!!Szil

85. win2007-11-20 22:32
Szia!
Szerintem a kérdéseidre a válasz függ attól is, hol szülsz. Nem ugyanaz a protokoll minden kórházban, legalábbis tapasztalataim szerint.

Én spinállal szültem. 23.45 körül szúrták, én nem éreztem belőle semmit. Nem fájt és nagyon gyorsan hatott. 23.58-kor megszületett a fiam. Ott a műtőasztalon megnézhettem, megfoghattam a kis kezét, megsimogathattam kicsit az arcocskáját (a többi részét jó alposan bebugyolálták), aztán pár perc múlva elvitték.
A reggeli szoptatásra, fél 6kor már megkaptam és a szoptatást is megpróbálhattam. Javasolták, hogy forduljak oldalra, de nem ment, mert egyik oldalon a katéteres zacsi lógott, a másikon a drain és a friss vágás sem "akarta", hogy oldalra feküdjek. Melleslég én úgy azóta sem tudok szoptatni, így inkább felküzdöttem magam félig ülő helyzetbe. (Egyébként mindegy volt, mert nem szopott, csak kicsit cumizott és aludt. :))) )
Mondták, hogy ne emelegessem a fejem, mert fájhat, de elfelejtettem, már a műtőben emelgettem, végül szerencsére semmi bajom sem volt. A legrosszabb nekem az volt, mikor elkezdett kimenni a spinál hatása, és egyre jiobban nyomotta hasamon levő zsák. Már nem emlékszem, mit mondtak, hány kiló, de egy idő után mr mázsásnak tűnt. Alig vártam, hogy megszabaduljak tőle.
Én a műtét délutánján felkeltem, bár zuhanyozni még nem engedtek, csak másnap. (Itt megjegyzem, hogy nekem külön kérvényt kellett benyújtanom, ha tapaszt akartam cseréltetni a hasamon. Ráadásul nem adtak vízállót, de képtelenség volt úgy zuhanyozni, hogy ne legyen vizes. Végül a férjemmel hozattam saját, különbejáratú ragtapaszt, pont olyat vett a gyógyszertárban, amilyet a kórházban is adtak... ha adtak.) Onnantól mászkáltam, amennyit csak bírtam, (feküdni úgyis elég pocsék volt)végül olyan gyorsan jól lettem, hogy majdnem előbb hazaküldtek, mint kellett volna. :DDDDDD

Sok szerencsét Neked, gyors gyógyulást és sok boldogságot, kitartást a babákhoz!
(válasz Szilvi 23 81. hozzászólására)

84. badri2007-11-20 21:05
Sziasztok!
Én túlhordtam a babámat és zsinórtekeredés veszélye miatt javasolták a császárt.Nem így terveztem, át akartam élni a szülést, de végülis jó, hogy emellett döntöttem. Nekem semmi bajom nem volt a császárral, gerincbe kaptam érzéstelenítőt. A legrosszabb a másnap volt. 24 órás őrzőben voltam. Mikor kiment az érzéstelenítő, akkor órákig vacogtam. Belülről fáztam. Az kellemetlen volt. Másnap talpra kellett állnom. Elősre majdnem elájultam.Másodjára sikerült. Aznap este már törökülésben ültem az ágyon. A sima szülésesek meg szenvedtek. Nekem ugyan a csodámra jártak, mert én simán járkáltam 2 nap után a lépcsőkön, míg más császárosok és simások csak nyögtek, jajgattak. Szerencsém volt, ügyes orvos vágott. Állítólag valami olyan technikával dolgozott, hogy kézzel szét fejtette az izmokat és csak kicsit vágott. Lényeg, hogy 10 nappal a szülés után jöttem haza-sajnos voltak gonodk a babával-és nekem azóta olyan, mintha soha nem műtöttek volna. Szóval én fájások és fájdalmak nélkül szültem:) Tejcsim is lett és imádjuk egymást a fiammal:)

83. badri2007-11-20 21:05
Sziasztok!
Én túlhordtam a babámat és zsinórtekeredés veszélye miatt javasolták a császárt.Nem így terveztem, át akartam élni a szülést, de végülis jó, hogy emellett döntöttem. Nekem semmi bajom nem volt a császárral, gerincbe kaptam érzéstelenítőt. A legrosszabb a másnap volt. 24 órás őrzőben voltam. Mikor kiment az érzéstelenítő, akkor órákig vacogtam. Belülről fáztam. Az kellemetlen volt. Másnap talpra kellett állnom. Elősre majdnem elájultam.Másodjára sikerült. Aznap este már törökülésben ültem az ágyon. A sima szülésesek meg szenvedtek. Nekem ugyan a csodámra jártak, mert én simán járkáltam 2 nap után a lépcsőkön, míg más császárosok és simások csak nyögtek, jajgattak. Szerencsém volt, ügyes orvos vágott. Állítólag valami olyan technikával dolgozott, hogy kézzel szét fejtette az izmokat és csak kicsit vágott. Lényeg, hogy 10 nappal a szülés után jöttem haza-sajnos voltak gonodk a babával-és nekem azóta olyan, mintha soha nem műtöttek volna. Szóval én fájások és fájdalmak nélkül szültem:) Tejcsim is lett és imádjuk egymást a fiammal:)

82. gabi06302007-11-20 20:51
Szia!

Én spinálissal szültem.
Mikor beadják, az nem vészes. Egy pici ütést fog érezni, semmi komoly, és nekem legalábbis nem fájt.
Utána 24 óra fekvés, és csak aztán lehet felkelni. DE a fekvésnél lényeges, hogy a fejed egy szintben legyen a törzseddel, és nem emelgesd a fejed, a fejfájás elkerülése végett. Én a kisfiam még a műtőasztalon láttam, odahozták egy pillanatra. Amúgy 10:56-kor született, engem délben vittek be a szobába, és egykor kihozták babusgatni. A rossza az, hogy bár oldalt lehet fordulni, én nem tudtam.
Azt mondják, hogyha teljesen vízszintesen fekszel, elkerülöd a fejfájást. Nekem nem sikerült. Nem akarlak áltatni, borzalmas dolog. Hogy múljon, feküdni kell, hopgy gyógyuljon a sbed járkálni. Arany középút: ahogy te érzed. DE az biztos, hogy igyál rengeteg folyadékot! 4-5 litert naponta. Ha fellép a fejfájás, adnak rá gyógyszert, 2-4 nap altt vége, és csak első nap fáj nagyon, de én akkor lehajtani nem tudtam a fejem.
Gratulálok a babákhoz!!!
(válasz Szilvi 23 81. hozzászólására)

81. Szilvi 232007-11-20 19:35
Sziasztok!Én hamarossan szülök,kb.két héten belül,és ikreket(két fiút).Érdeklődve olvastam az írásaitokat-látom van mindenből-jó is,rossz is!Én biztosan császáros leszek,már az orvosom is felkészítetettmeg hát a tények:ikrek,az egyik pici fiam faros,a másik medencevégü,azonkívűl nem is kicsik....na szóval izgulok!Bár eddig nem volt gondom sőt ahhoz képest,hogy ikreket várok, még "mindig"szabadlábon nyomom-36.hetes vagyok!A hasam óriási(két 5kg dinnyét nyeltem:):)tudtok valamit írni a spinális érzéstelenítésről?Milyen érzés mikor beadják?Mikor lehet utána felkelni?És mikor láthatom kb.a babákat?na meg ilyenek érdekelnek!Írjatok ha tudtok,előre is köszönöm válaszaitokat!!

80. csinicsani2007-11-19 16:24
Sziasztok,
a kisfiam 2006 nov 7.énn született , sürgősségi császárral,mivel a 38. héten levált a méhlepényem.Nem császárra készültem de nem bántam hogy az lett ,mivel nekem a legfontosabb az hogy a babó jól legyen.Nem volt nehéz utána , másnap már rendesen tudtam járni és berakták mellém a kicsit és őt is eltudtam látni.1 hét után kivették a szálakat , a hasam szépen visszahuzódott és most már olyan mint csaszi előtt(persze a vágás látszik , de nem olyan csúnya).Belőlem amúgy nem lett időjós :)
Mivel nem tudom milyen a rendes szülés nem mondhatom meg hogy melyik "jobb"-én nem szenvedtem a császár miatt-,de ha nem jött volna közbe semmi én biztos természetesen szültem volna.


79. bogica102007-11-18 08:20
Köszi,hogy megosztottad velünk a történeted!
A fronthatásról én is kapom a jelzést.Összenövés tuti van,szerintem minden hasi műtétnél elkerülhetetlen.Anyukám is császárral szült engem és amikor én 20 éves voltam volt neki egy epe műtétje,amit laporoszkóppal végeztek,melynek a lényege hogy nem vágnak,hanem csövekkel végzik a műtétet.A doki azt mondta,hogy sok összenövése van a császártól így a műszerrel elég nehezen tudták megműteni.
Hát elég negatív kórházban szültél...:(Oda mégegyszer be ne tedd a lábad!Sok sikert!
(válasz kszuzi 78. hozzászólására)

78. kszuzi2007-11-16 23:15
Sziasztok!
Én természetes úton szerettem volna megszülni a kisbabámat, mert úgy gondolom, hogy " ez a természet rendje", de 12 órai vajúdás után sem tágultam. Nem írom le milyen fájdalmaim voltak, hisz aki anyuka az tudja.Szóval 12 óra után már én is könyörögtem, hogy tegyenek már valamit. Megjegyzem én a szabadkai kórházban szültem, ahol kizárólag fekve, mindenféle fájdalom vagy érzéstelenítő nélkül lehet szülni. Császárnál pedig altatnak.Még a nevét sem tudom annak a műszernek ami a szívhangot méri, mert az én babámnál ezt egy kürt alakú fadarabbal "követték figyelemmel". 8 napig voltam bent,a picit naponta 5-1o percig láthattam. Sárgaságos lett, ami 2 hónapig nem múlt el.A higiéniáról nem is írok semmit, bár erre hivatkozva látogatót sem fogadhattam. Nem is emlékszem már, hogy a vágás helye mennyire fájt, mert sokkal jobban "lefoglalt" az fájdalom amikor a melleim becsomósodtak, rengeteg tejem volt. Ez viszont azért történt, mert ebben a kórházban elvesztették a véreredményemet és mindenféle orvosságokkal tömtek, infúzión voltam 7 napig, ezért a picit nem szoptathattam.
Akkor úgy gondoltam, hogy legközelebb nem fogok normál szüléssel próbálkozni, hisz hiábavaló volt a vajúdás, de így 3 év után, amikor tervezzük a következő babát nem tudom mitévő legyek?!
Ami biztos, hogy ebbe a kórházbaba nem teszem a lábam!!! Nálunk az orvosok "császárpártiak", mert állítólag kisebb a kockázat és több kötelező "hálapénzt" is kapnak érte.
A szülésnél a repedéstől félek, a császárnál pedig az összenövésektől!
Császáros lévén viszont a fronthatásokról előbb kapok "jezést" mint a meteorológus!

77. ALLICS2007-11-12 11:36
Én 6 órát vajúdtam amikor már egyáltalán nem tágultam megjelent a fejem fölött a kupaktanács hogy akkor császár lesz.Én boldogan indultam a műtő felé mert akkor már nagyon fáradt voltam.Ráadásul még abszolút nem voltam felkészülve a szülésre 33 hetesen.Másnap már úgy járkáltam a kórházba mint aki csak látogatóba jött nem mondom hogy kellemes volt amikor először fel kellett állni de annyira szörnyű nem volt.Lehet hogy az is számított hogy 20 éves vagyok és a szervezetem könnyebben regenerálódott.És a babámmal sem lett semmi probléma teljesen egészségesen jött a világra még inkubátorba se kellett rakni.Nekem szerencsém volt minden tekintetben.

76. ZsaklinAnna2007-10-31 11:34
Szia!
Végre összefutunk itt is.:)))Szülés kívánok neked tiszta szívből.
(válasz 78 75. hozzászólására)

75. 782007-10-31 11:19
szia Anna, naná, hogy normál szülés!!!!! :) én vagyok az, tudod, tegnap voltam a dokinál....-írtam Neked választ is!

74. ZsaklinAnna2007-10-30 23:47
Szia!
Szerintem nem hülyeség,hogy bánt,hogy nem simán szülttél engem is nagyon bántott és jó két év kellet,hogy feldolgozzam bár teljesen nem sikerült még:((
(válasz Borsóleves 73. hozzászólására)

73. Borsóleves2007-10-30 22:32
Sziasztok!
Amikor a kisfiam született négy óra vajúdás után döntöttek úgy, hogy megcsászároznak (a gyerkőc vegetált, nem akart elindulni, semmi ráhatásra sem), valahol örültem is és nem is, aztán amikor gyorsba aláírattatták a papírokat, elsírtm magam hogy én nem így "terveztem", végigakartam élni akármilyen fájdalom árán is azt, amikor megszületik, persze az első gyerekem még nem tudtam mi vár rám...így átéltem császár után, egy hétig fejgörcscsel feküdtem a kórházban, 0-24-ben infulzióztak, idegorvos vizsgálgatott, már mind a két karom szét volt szurkodva, már a végén sírva könyörögtem az orvosnak hogy ne szúrjon, altatóorvost hívtak, hogy hátha majd annak sikerül, stb. Nem kívánom senkinek!Nem elég hogy nem szülhettem természetes úton (lehet hogy hülyeség, de a mai napig bánt), még ráadásul úgy éreztem magam a kórházban mintha betegként lennék ott és nem is kismamaként!De ha lehetne mégegyszer végigcsinálnám, mert megéri, nagyon nagyon megéri:)))

72. Móni732007-10-30 17:53
Én "próbáltam" mind a kettőt. Simán szülni nekem jobb volt. Szerettem volna a kisfiamat is így szülni, de ő farral volt ráadásul 4.28 kg és 62 cm. Nem engedték, mert attól fétek elakad a feje. Nekem nem volt fájdalmas a császár, mert már a terhesség vége felé felmerült, mint lehetőség, fel is voltam végig, de nehezebben jöttem helyre.

71. bogica102007-10-30 17:47
Na ja én is kiakadok amikor azt mondják ááá a császár semmi...általában olyanok mondják akik még nem szültek úgy...:)
(válasz ZsaklinAnna 70. hozzászólására)

70. ZsaklinAnna2007-10-30 17:24
Sziasztok!
Én is császárral szültem 3 éve.12 órás vajudás után amiből az utolsó 5 óra oxitocinnal ment.Én is simán akartam szülni de sehova nem tágultam.És mivel 12 órája elment a vízem és sehova nem haladtunk így beleegyeztem a császárba(már hamarabb el akartak vinni de akkor még nem írtam alá a papírokat)Engem nagyon megviselt és azt kell írjam inkább lelkileg bár a műtét utáni ébredés ugyanolyan görcsökkel mint mielőtt elaltattak csak a homokzsák a hason grátiszként hát akkor én is azt mondtam soha többé nem szülök,meg a köhögés nevetés nyílt sebbel a hason az is igazán fájdalmas.De nekem az a perc volt a legfájdalmasabb amit átaludtam a lányom érkezését.Én a következő gyermekemet simán szeretném szülni.Én azoktól a véleményektől vagyok kiakadva mikor azt hallom én inkább császárt akarok mert az nem fáj úristen mennyi ilyen véleményt hallotam olyanoktól akik vagy nem szültek vagy simán.Én a sima szülés mellett teszem le a voksom.

69. Manóci122007-09-26 13:58
Sziasztok!
6 óra vajudás után császárral született meg a kis fiam. Oxytocint kaptam, már könyörögtem a császárért annyira fájt, elviselhetetlen volt. Aztán rossz lett a szívhang és megműtöttek. Minden szép és jó volt addig amíg fel nem kellett állni és elsétálni a tőlem fél méterre lévő mosdóhoz!! Kb. ez a malőver 20 percig tartott! Úgy éreztem, nem bírom ki, kegyetlen volt. Fájt, égett szúrt, csípett, fúúú...
A vajúdás fájdalmára már nem emlékszek, de a műtét utánira igen!!
Mellettem egy 3 gyerekes anyuka feküdt: az elsőt 24 órás oxitocinos vajúdás után szülte, de azt mondta, hogy a simán szülés jobb mint a császár.
Másik anyuka: első császár második, sima! Ő a császárra esküszik.
Szerintem mindenki máshogy éli meg és a vélemények megoszlanak.

68. gabi06302007-09-26 13:33
Kedves Hannuka!
Őszinte részvétem a kisbabád miatt. Nem is tudom, honnan van bátorságod még egyszer végigcsinálni, de csodállak érte. Hogy örülnöd kéne e a császár miatt?
Én minidg simán szerettem volna szülni, ha csak veszély nem indokokja, császár ellenes voltam. A kisfiam 7 hónapja született, császárral. Magára tekerte a köldökzsinórt, nem tudott beilleszkedni. Én is végig ébren voltam, spinálist érzéstelenítsét kaptam. Mikor kivették, odahozták, és láttam. Altatásban akartam, de a szülésznő és a féjem lebeszélt róla. Bár halálfélelmem volt, mikor betoltak a műtőbe, és féltem, hogy lebénulok, mert mellészúrnak, fantasztikus élmény volt, mikor odahozták, és ahogy hallottam ahogy sír. Mindezek ellenére sokáig nem tudtam feldolgozni azt, hogy császáros lettem, mert nagyon hiányzott az elmaradt szülésélmény. De ha választanom kéne, azt hiszem, jobb ez így. Az már csak utólag derült ki, hogy a fejkörfogata 38 cm lett, nem is tudtam volna megszülni. Rossz belegondolni, mi lett volna, ha mégis megpróbálkozok vele, sajnos ismerek embert akinek elakadt a baba, és oxigénhiányos lett. Párom is ezzel vigasztalt, hogy az egészséges baba miatt jobb így.Pokoli volt a császár után néhány hétig,és az első néhány napot nem is említem. Ha nem akarod, nem kell beleegyezned az egyből császárba, csak ha vészhelyzet van. A szobatársam a kórházban kérte, mert lombikos volt, és ez volt az első és utolsó esélye. De bánta utána, mert nagyon szenvedett. DE ha mégis császár lesz, ne félj tőle, mert a végeredmény egy egészséges kisbaba lesz, mert sajnos műtét esetén van rá nagyobb esély.


67. bogica102007-09-24 14:04
:))
(válasz szami76 66. hozzászólására)

66. szami762007-09-23 22:05
Császármetszéssel szültem, mert a doktornő így látta jónak! Nem tágultam már vagy 12 óra elteltével sem, és akkor azt mondta a dokinő hogy nem várunk tovább! Mikor kivették a méhemből, meg is mutatták és fel is sírt! Életem egyik legszebb pillanata volt!
(válasz bogica10 32. hozzászólására)

65. bogica102007-09-23 11:05
Igazad van!!Ne hagyd magad!Mindenki érzi mit kíván a szervezte és nem ők terhesek hanem te!Szorítunk!
(válasz hannuka101 64. hozzászólására)

64. hannuka1012007-09-22 17:51
Köszi a biztatást Nektek! Nekünk nincs még otthon babánk, így "kénytelen" voltam ráállni a második terhességre, bár a szülőszobán végig azt hajtottam magamnak, hogy ide nem jövök vissza soha!! Nem tudom miért nem adtak semmilyen fájdalomcsillapítót, és a végén sem segített vákummal a doki, pedig lehetett volna. Mindegy már, most a jelenlegi terhességre koncentrálok. Azt mondhatom, hogy lelkileg könnyen ment, bár most a végén egyre nehezebb, most már van tétje a dolognak, ha elveszítem! Az első 3 hónapban az esélytelenek nyugalmával indultam. Nem beszélgettem a babával annyit, nem simogattam. Sőt letagadtam, ha rákérdeztek, hogy terhes vagyok-e? Volt is lelkiismeret furdalásom. Nem tudom ki hogy van vele, de én annyi okos emberrel vagyok körül véve, hogy ihaj!! "Már dagad a lábad, mi lesz veled később?" Már fáradt vagy, mi lesz veled később?? Stb..Csak ilyesztgették az embert! Most már nem szólnak az okosok sem, mert orvosi könyveket bújtam, és nem a kismamák hülyeségeire hallgatok, hanem utána nézek a dolgoknak. Ez nem rátok vonatkozik, hanem a rokonaimra. Kihasználtak, mert én otthon vagyok, ráérek, cipekedtettek, persze "délig döglöttem". Aztán meg jajveszékeltek a fejem fölött!! Most már tudok NEM-et mondani. Nem ugráltatnak. Mamám akkor volt beteg, én rángattam a kádból a 70kg-ját! Kit izgat? ost a kölyök az első és akárki dumálhat, nem hagyom magam. És ti is mondjatok nemet.
(válasz Jenka 61. hozzászólására)

1 2 3 4