Okos ember más kárából tanul... (beszélgetős fórum)

Velem is megesett hasonló, bár a történet mégis sokban más. A vége viszont annak is az lett, hogy egy érzelmi roncs lettem, akit fizikailag bántalmazott a "párja", és elhitette velem, hogy semmire nem vagyok jó, még gyereket szülni sem. De szerencsére mellettem álltak barátok, és a család, és lassan összeraktam magam újra. Nagyon lassan.

Ha van rá érdeklődés, szívesen leírom a saját történetem, de ez itt most nem rólam szól, hanem csillagbogákáról.

Amit szerettem volna elmondani, hogy fel lehet állni, csak nagyon sok erő kell hozzá, de menni fog, főleg, hogy támogatnak! Én nagyon drukkolok Neked!! És természetesen érdekel a történeted folytatása, ami remélhetőleg egy boldog élet felé vezető úton jár már:)

Kár, hogy az elején nem kértél tanácsot a szüleidtől annak idején mit tegyél, hiszen elmondhattad volna a problémáidat és segítettek volna megóvni attól amin keresztül mentél megtapasztaltad milyen kellemetlenül érintett ez az egész. Tanultál belőle és soha többet!! Gondolom egy jó darabig, de azért legyél óvatos és ilyen férfi társaságát, barátságát ne is keresd hanem inkább végleg kerüld el. Remélem sikerül talpraállnod és elfelejteni ezt a sok szörnyűséget, amiben részed volt. Kívánok jó szerencsét és boldogságot, valahogy másképpen próbáld megtalálni rendes emberek társaságában.

Üdvözlettel: Ágnes

Ilyen esetben (14 évesen piás)igenis kell. Nincs ugyan gyerekem, ezért véleményem nem mérvadó. De ha a tinikorba már úgy lép egy gyerek, hogy a szűlői gondoskodás az etetés-ruháztatásban merül ki, akkor abból marha nagy gáz lesz.

West Balkános cikkeket olvastad? Kérdezem én, mif.szt keresnek 13-14 éves kölykök éjjeli órákban egy szórakozóhelyen? A drogról ne is beszéljünk!

Kíváncsi vagyok a folytatásra én is :)

Az ütéseken kívül 5 évig ugyanezt csináltam én is...leépített teljesen az ex párom. Elhitette velem,hogy ilyen stílussal és felfogással nem kellek senkinek, tehát jobb ha vele maradok és befogom a szám...:S

De már vége és boldogabb vagyok,mint valaha :D

Lehet,hogy nem ugyanaz,de nem áll messze egymástól!A túlzásba vitt önszeretet önzéshez is tud vezetni! :) A pasi is úgy szerette magát,ezért vált önzővé! :S

Én jóban vagyok magammal,rengeteget vagyok/voltam egyedül!Megismertem magam,kívül-belül!Jól kijövök az emberekkel is,csak a kétszínű,hazug,nyalizós emberektől rángatózok! :)

bocs,eltértem :S

Az önszeretet és az önzés nagyon nem ugyanaz a fogalom.

Lehet szeretni magadat úgy, hogy nem ártasz vele másoknak. Sőt, aki magával jóban van, az sokkal jobban kijön a többi emberrel is.

Akinek nincs önbecsülése, azt valóban nem becsülik mások sem, abból mindig áldozat lesz.

Csatlakozom az előzőhöz. Félresiklott az életed, de felismerted és változtattál. Gratulálok.

Számomra azért volt nagyon tanulságos ezt a történetet olvasni, mert hasonlít az enyémre. Én is hasonló dolgokon mentem keresztül, kirekesztés, depresszió, és végül egy ilyen ocsmány, vérszívó fickó, csak nekem az alkohollal, droggal nem volt igazán problémám, és fizikai erőszakra nem került sor.

De azért nekem is beletelt jó időbe megszabadulni a pasitól, de arra büszke vagyok, hogy ez sikerült, mielőtt még nagyobb hibát követek el (házasság, gyerek), és teljesen önerőből, mert nekem nem volt senkim, aki támogatott volna.

A tanulság és a történetben a meglepetés nekem az, hogy az író rendezett háttérrel rendelkezett, támogató családdal, és mégis ugyanoda jutott, ahova én, akit otthon bántalmaztak, megaláztak, elhanyagoltak és kihasználtak. Szóval lehet, hogy ugyanígy alakult volna akkor is, ha szerető családom lett volna...?

Én is megjártam már a szamárlétrát!:((

Remélem helyrejöttél már!:))

Sajnálom, hogy ilyen rossz dolgokon kellett keresztül menned, reméljük, hogy valóban tanulnak belőle sokan.

Sok boldogságot kívánok neked.

auu...rossz volt olvasni, hát még átélni milyen szörnyű lehetett. remélem már jól vagy, és a depressziód is múlóban.

sok sikert kívánok!!!

én kíváncsi lennék a folytatásra:-(((

ennyi rossz után csak jó jöhet!