Találkozásom egy nagyszerű, idős nénivel (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Találkozásom egy nagyszerű, idős nénivel
Kedves Ronett! Lehet, hogy igazad van. Ezért is lehet, de bizzunk benne, hogy vannak még jó emberek is, ebben a sokszor értehetetlen világban. Szépek a cicusok az adatlapodon.
A mi cicusunk neve is picúr. Ha az adatlapomon az interaktivításra kattintasz olvashatsz erről egy sorozatot." kutya-cica hűség cimmel"
Szeretettel Üdvözöllek. 7X-en túli Ilcsi mama
Kedves rolvisa!Nagyon megható a történet, de már maga az a tény is, hogy szóba állnak az emberek egymással, akár még egy rövid utazás alkalmával is. Sajnos ma már nem ez a jellemző, hanem általában a közönyösség egymás iránt. Köszönöm, hogy a leírásodat olvashattam.
Ez csak egy gondolat, de igaz is lehet!
Gondolatok!
Egy vak ember ül a lépcsőn az épület előtt, lábánál kalap volt, benne egy tábla a következő szöveggel:
„Vak vagyok, kérem, segítsenek”
Arra ment egy újság író és látta, hogy a kalapban alig van pénz csak pár forint.
Lehajolt, dobott a kalapba kevéske pénzt, s anélkül, hogy megkérdezte volna, elvette a táblát,
És annak a másik oldalára, írt egy mondatot.
Délután visszatért a vak emberhez, és látta, hogy a kalapban, már sok pénz van.
A vakember felismerte a lépteit, s megkérdezte tőle, hogy ő írt-e a táblára, s ha igen, Ő volt, akkor mit?
Az újságíró így válaszolt,” semmi olyant, ami nem lenne igaz”, csak a Te soraidnak kicsit más formát adtam.”
Ezzel, mosollyal az arcán távozott.
A vak ember soha sem tudta meg, hogy a táblán ez állt
”Tavasz van, és Én nem láthatom”.
Nagyon szép cikk, lehet a fájdalmat, a betegséget is méltósággal viselni, és teljes életet élni vele.Néha milyen apró gondon fennakadunk, szomorkodunk és általában a nagy terheket zokszó nélkül visszük.
Különleges emberi sorsok vannak, csak oda kellene egymásra kicsit figyelnünk, amíg utazunk az élet vonatán.
Köszönöm, hogy megosztottad velünk.
Köszönöm ezt a szép történetet,megható volt.
Sok fiatal is tanulhatna belőle.
Így is lehet szép és teljes életet élni.
Többször kellene utaznod,köszönöm,hogy elolvashattam.
Zsu
Ugye, milyen megnyugtató, hogy vannak még tisztaszívű, igaz emberek.
Nagyon örülök, hogy első nap már ennyien olvastátok a cikket, és mindenkinek tetszik.Köszönöm nektek.
"kacsa mama" tényleg olyan jó, hogy mindenki megértette és nincs kötözködés.
Ritka ez ma a közösségi oldalakon.
Gyakran kell utaznunk, hogy megismerjünk ilyen életeket.
De jól jött ez nekem, olyan idegbeteg voltam, holnap felvételizik a lányom, és most úgy megnyugodtam!
Most szinte szégyellem magam, milyen gyenge vagyok!
Szép volt, köszönöm!
A mostani rohanó világunkban mindenkinek fel kellene szállnia egy vonatra, leülni egy-két ilyen néni mellé...
Ránk férne!
Konnyet csalt a szemembe..Koszonom!
mindig ilyenkro gondolkozom el az emberi ertekeken es a draga nagymamakon!
Ezuton is szeretnek sok aldast kuldeni nekik.
Sajnos az enyemek mar nem elnek!
Szep estet!
Tudjátok jó olvasni,hogy csak jó véleményeket irunk ide,és nincsen áskálódás gúnyolódás ezen a témán.
Nagyon jó érzéssel tölti el a szivemet lelkemet.
Nagyszerű, köszönöm, hogy leírtad.
Elérzékenyültem!
Nagyszerű a cikk.Olyan jól megírtad,hogy benne voltam a történetben.
Kiváló példa a néni élete!