Középiskolai felvételi (beszélgetős fórum)

Én se gondolom. SNI gyereknek adott esetben még nehezebb lehet teljesíteni a felvételin. A kategorikus elzárkózást az SNI elől nem tudom megérteni.

Pont azért, mert a papíros SNI gyerek mellé kaphat "kezelési útmutatót" a suli, aki meg emiatt inkább leveteti, az sokkal nagyobb probléma tud utána lenni.

Noha így ezeket olvasgatva megértem azt, aki leveteti.

A mi két osztálytárs autistánk esetében egészen biztos, hogy gimnázium való nekik. Csak ezekután tényleg kérdés, hogy melyik...

Én úgy tudom, még csak nem is kapnak emelt normatívát az iskolában, ez egy technikai szám, a szorzó, nem annyiszoros pénz (pedig...). Inkább cska úgy számít, hogy nem éri el a max létszámot az osztály, ha van ilyen tanuló.

Nálunk az SNI-s gyerekekhez elvben utazó gyógyped jár, a többiekkel a státuszban lévő fejlesztő foglalkozik. Más kérdés, hogy kellene még egy, mert heti 52 órát kellene megtartania. De nem kap státust az iskola, mert minek is az...?

A suli sok éve fogad autistákat. Tanár azóta sem lett, meg gyógyped (sok-sok éve volt, kényszernyugdíjazták, azóta sem kaptak újat). És 5 éve van akadálymentesítve. Rászoruló gyerek azóta sem jött.

Persze, tök jó lenne, ha mindenütt akadálymentesítve lennének a sulik. Egyetértek.

De amíg szűkösek az erőforrások, legalább használnák értelmesen őket ott, ahol tényleg van igény rájuk!

Nem, nem, ez nem pontosan így működik.

Meg kell lennie egy minimális darabszámnak, hogy indulhasson egy osztály.

És HA megvan, akkortól kezdve szoroznak.

Pl. egy áltsuli minimum 60 főnék indíthat 3 db húsz fős osztályt. És utána megnézik, hogy ez a 20 fő a szorzók miatt mennyinek számít, és ha van mondjuk kettő 2-es szorzós gyerek és egy 3-as, akkor az 24 fő, míg a másik osztályban egy sincs (most ez csak egy példa), akkor, ha jön tanév közben valahonnan egy gyerek, akkor azt a szorzókkal számolva kisebb létszámú osztályba teszik.

Az ún. kis létszámú osztályra külön kitérnek az alapító okiratban, az 8 főnél indul minimum.

A Fazekas egyáltalán nem fogad SNI-s gyereket az alapító okirata szerint. Olyant, akinek már lehet tudni eleve, hogy hivatalosan SNI.

Más kérdés, hogy hány olyan van, akinek nincs róla papírja.

Csakis azért pénzkidobás, mert nem használják.

Másutt az alapító okiratban benne van a mozgás- ill. látássérült diákok nevelése a kerületben, de nincs akadálymentesítve az intézmény.

Teljesen értelmetlen, hova kiket irányítanak, nincs tekintettel a lehetőségekre.

Igen, erre én is gondoltam. Egy 14 fős tagozatra felvesznek 2 autistát, ők máris 6 helyet számítanak, tehát további 8 kerülhet be további 12 helyett.

Nem tudom, mennyire általános, hogy sni=2, mindenesetre sni autista=3, ez biztos. Nem tudom, hogy súlyossági fokozat szerint még többet is számíthat-e. Azt tudom, hogy a mi osztályunkban levő 2 autistának valóban az a problémája, hogy nagy létszámú osztályban nem tudnak működni. Kis létszámúban viszont határozottan jól.

Tehát ilyen szempontból nekik valóban érdekük, hogy 3-nak számítsanak. Most.

De nem tartom kizártnak, hogy pont ebben képesek fejlődni 2 év alatt úgy, hogy gimnáziumnál ez ne okozzon problémát nekik.

De mondjuk ha egy Fazekasba felvesznek 10 szupermagasan funkcionáló autistát, akkor megvan az osztálylétszám?

Ezt semmilyen szinten nem tudom kidobott pénznek nézni. Ha a lehetőség adott, lesznek majd ilyen gyerekek...

Arról nem is beszélve, hogy tanárok is...

SNI-s témához:

Úgy tudom az SNI-s gyerek duplán számít az osztálylétszámba, ill. az is meg van szabva egy osztályba hány SNI-s járhat. Így felvételkor az igazgatónak erre is kell figyelnie. Ez gondolom elsősorban kis létszámmal induló tagozatoknál lehet probléma.

No, akkor most elmondom, hogy a mi áltsulinkat akadálymentesítették. Vannak a padlón kiemelkedések a gyengénlátó, bottal közlekedő diákoknak, hatalmas számok az ajtókon; van rámpa és lift (bár az étkező külön szárnyban van, oda csak az udvaron keresztül lehet akadálymentesen bemenni).

No, szerintetek hány gyengénlátó vagy mozgásában korlátozott gyerek jár oda?

Talált, süllyedt. Nulla.

Csakis és kizárólag "egyéb pszichés" és autizmus spektrumzavarral küzdőket irányítanak hozzájuk (OK, benne van az okiratban). Ami nem lenne baj, ha lenne hozzájuk szakember helyben.

A lift és az összes többi, EU-pénzből megvalósuló akadálymentesítés ehhez képest kidobott pénz volt. De, gondolom, lejárt a felhasználási határidő és gyorsan elköltötték az illetékesek, hogy szó ne érje a ház elejét. (A sulinak természetesen semmi beleszólása nem volt)

Pont ez a lényeg, hogy az autizmus egy skála. Vannak súlyosabb esetek, akiknél a tanulásban is zavart okoz (az Esúember alapján mindenki azt hiszi, furák, de kosak, sajnos ez nem feltétlenül igaz), de az enyhébb esetek nagy jól fejleszthetők, akár élethosszig is tanulják a beilleszkedést, de végül teljesen vagy közel átlagos életet képesek élni.

A Netflixen fent van a Good Doctor c. sorozat az nagyon jól ábrázolja, hogy igenis képesek alkalmazkodásra, fejlődésre is, ám fontos, hogy nem minden szintű!

De a beskatulyázás, egyformán kezelés éppen azért káros, mert ugyanazon a betegségen belül is lehet gimnáziumi nevelésre alkalmas és nem alkalmas.

És mi van mondjuk egy tolószékes, de amúgy teljesen "normális" diákkal? A tv. szerint ő is SNI, ettől még tökéletesen alkalmas tanulásra. Az iskola legfeljebb azzal az indokkal utasíthatná el, hogy nincs lift az épületben, de sem elég jó indok, mert anno a Laciban volt egy tolószékes lány nálunk felsőbb osztályban, az osztálytársai nagyon szerették és állandóan bodogan le-föl cipelték a lépcsőn, ezért meg volt oldva ez is.

Köszi!

Közben találtam egy ilyen leírást is:

[link]

Most elgondolkodtam a mi 2 osztálytársunk esetében is. Tanulásilag teljesen jó 4-5 szinten vannak, de ha csak simán be lennének rakva egy gimis osztályba, azért okoznának fennakadást.

Nálunk az alsós tanítónő jelentkeztette az osztályt vmilyen autizmus érzékenyítő programba (Csillagbusz), és fél évig vagy meddig rendszeresen volt ilyen foglalkozás náluk. Alsóban egy autista volt. Aztán idén jött egy új autista gyerek, és őt is direkt ebbe az osztályba tették, merthogy itt a gyerekek milyen jól kezelik. Vele sincs túl sok extra, teljesen jól beilleszkedett.

Ez alapján azt lehetne hinni, hogy az autizmus nem is akkora probléma, de hát elég széles a skála, és sajnos ismeretségi körben vannak súlyosabb és lényegesen súlyosabb esetek is. :(

Az SNI-s gyerek képzett szakembert igényel, az meg nincs mindenhol. Sőt.

Ezért nem vállal minden suli SNI-st, mert nincs hozzá gyógypedagógus aki foglalkozzon a gyerekkel. Vagy pl. nem vállal mozgássérült SNI-st mert nem akadálymentes az épület.

A magasan funkcionáló, jól szocializált autisták esetén előfordul, hogy a diagnosztizáló intézmény "leveszi" a diagnózist a felvételi idejére, éppen azért, mert esetükben végletesen behatárolt a választható intézmények köre. Aránytalanul csökkentik a lehetőségeiket ahhoz képest, hogy mennyi valódi fejlesztésre van szükségük.

De ez minden esetben egyedi elbírálás kérdése.

Így van!

Más lapra tartozik, hogy sokszor nem kapják meg ezt a kötelező fejlesztést a gyerekek. Leginkább kapacitásproblémák miatt. És sajnos a tanórai differenciálás, könnyítés sem megoldott.

Köszi mindkettőtöknek a választ!

Bocsánat, nem volt bennem bántó szándék, csak késő van már, idézőjelbe is tettem a fogyatékosságot. Aki BTMN-t én ismerek, ott idegrendszeri éretlenség van, nem magatartásprobléma. És úgy tudom, nem is tanulási nehézség, bár ennyire részletesen nem tudom.

Nekem kicsit fura ez a 2 kategória, mert ez alapján, amit írsz tkp adott esetben egy SNI-s egyszerűbben kezelhető tanulási szempontból, és adott esetben könnyebben tud jó felvételit írni - így igazából a teljes elzárkózás a felvételük elől elég komoly nehezítő tényező.

Nálunk az osztályban 2 SNI-s autista van, jól tanulnak. Vannak furcsaságaik, de osztályközösségben is teljesen tolerálható szinten vannak. Mivel hatos felvételit ők nem írtak, így nincs viszonyítás, hogy hogyan oldanak meg éles helyzetben feladatot, de erre nem gondoltam, hogy nekik a továbbtanulás esetén jó tanulmányi eredménnyel is ennyivel nehezebb a sulikeresés.

Tapasztalatom szerint az intézményeket leginkább a beilleszkedési, magatartási problémák zavarják.

Ez adódhat SNI-s diáknál is a veleszületetten (autizmus), BTMN-esnél is előfordul (akár a tanulási nehézségből fakadó kudarcok is okozhatnak magatartási problémákat).

De sajnos nagyon sokszor egy kalap alá veszik az összes "papíros" gyereket. :-( Holott ugyanolyan sokszínűek, mint a nem papírosak.

"A BTMN tanulók ellátását – az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság Köznevelés-igazgatási Főosztály szakmai tájékoztatása szerint – minden intézménynek biztosítania kell, így annak tényét az intézmény alapító okiratában/szakmai alapdokumentumában nem kell külön megjeleníteni."

[link]

Nem-nem, a két dolog teljesen más.

Én úgy tudom, BTMN-es gyereket minden iskolának fogadni kell, Jelezni érdemes, de erre hivatkozva nem utasíthatják vissza a gyereket.

Az SNI bonyolultabb.

Nem provokálás, nem népszerűsítés és nem is az ellenkezője. Hogy ez nálad mi, az egy toldyst, leendő toldyst

pont nem érdekel. Nem véletlenül jött a kérdés, hanem egy kommentre reagálva, érdeklődésből. Ha szemét lennék, "gyönyörű" igaz történeteket tudnék mesélni egyes iskolákról. De sosem tettem, mert nem vagyok aljas. Akadjatok már le a Toldyról. Szerintem ti népszerűsítitek a viselkedésetekkel.

Köszi a leírást!

Azt esetleg tudod (te vagy bárki a csoportból), hogy ezek a dolgok BTMN esetén is igazak-e? Tehát azt is jelenteni kell továbbtanulás esetén az igazgatónak?

BTMN az SNI része, vagy enyhébb "fogyatékosságnak" számít?

Egy apró korrekció: a B2-es nyelvvizsgáért 28 pont jár, a C1-ért 40.

Itt a pluszpontok táblázata: [link]