Arra lennék kíváncsi, hogy 1956-ban született nő esetében 38 év szolgálati év után, mikor kérheti a nyugdíjazását? (tudásbázis kérdés)

Nincs tévedés. Ugyanis én nem a járulékfizetés miértjéről írtam, hanem hogy ebben a kedvezményes konstrukcióba a törvényjavaslat alapján nem számít be sem a munkanélküli, sem pedig az iskolai tanulmányok, hiába fizetett nyugdíjjárulékot utána. A nyugdíj összegének számításakor viszont ugyanúgy figyelembe veszik majd ezeket az éveket is.

Úgy gondolom hogy értelmezési problémáim nincsenek, és a hozzászóló kérdésére válaszoltam.

De itt a törvényjavaslat, ha Te ezt másképp értelmezed, ám legyen: (a legutolsó mondatban mondja ki, hogy nem suzámít bele!)

"A törvényjavaslat szabályozza a hosszú munkaviszonnyal rendelkező nők kedvezményes nyugdíjba vonulását. A kedvezményes konstrukció alapja a nők munkaviszonyban (továbbá közalkalmazotti, közszolgálati, kormánytisztviselői jogviszonyban stb.), egyéni vagy társas vállalkozóként, illetve más kereső tevékenységgel eltöltött hosszú életpályája, és a nők kettős, családi és munkahelyi szerepvállalásának elismerése érdekében a gyermekneveléssel összefüggő időszakok (terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás ideje) beszámítása. Az a nő, aki az említett kereső tevékenységgel és a gyermekneveléssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, az életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat. Annak érdekében, hogy a munkában töltött idő meghatározó jellege ne csökkenjen, a kedvezmény igénybevételének további feltétele a minimum 32 év kereső tevékenységgel szerzett jogosultsági idő. A szabályozás más szolgálati időt, mint pl. a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe. "

És itt az egész törvényjavaslat:

[link]

Százezer felett az elutasított nyugdíjkérelmek száma

2010. december 7., kedd 12:02 Bajusz Péter

1/2 következő oldal

SZÁZEZER KÖRÜL AZ ELUTASÍTOTT NYUGDÍJKÉRELEM

[link]

A törvényjavaslatban világosan meg van fogalmazva, hogy iskola, munkanélküli nem számít be. Kit érdekel hogy fizettél járulékot? Ők úgy döntenek, ahogyan akarnak.

kell másra is abból 0,5% járulékemelésből....

számomra elég durva ez az egész tb-számítás :S

nem kedveltem meg

A nyugdíjjogosultság

A 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében

18. § (1) A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki

a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,

b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,

c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,

d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,

e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,

f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,

g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

(2) Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki

a) a születési évének megfelelő - az (1) bekezdésben meghatározott - öregségi nyugdíjkorhatárt (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betöltötte, és

b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint

c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(3) Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki

a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és

b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint

c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(4) Nem jogosult öregségi teljes, illetve résznyugdíjra

a) az a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek) hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban,

b) az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik -, aki a szerződő államban

- az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.

18/A. § (1) Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a 60. életévét betöltött, 1950-ben született férfi és az az 59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nő, aki

a) legalább 40 év szolgálati időt szerzett, és

b) azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(2) Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a 60. életévét betöltött, 1950-ben született férfi és az az 59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nő, aki

a) legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és

b) azon a napon, amelytől kezdődően a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a csökkentés mértéke a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjától az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára, de legfeljebb 1095 napra - 40 év szolgálati időnél

a) 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében - havi 0,1 százalék,

b) 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében - havi 0,2 százalék,

c) 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében - havi 0,3 százalék.

(4) Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti.

(5) Az előrehozott öregségi nyugdíjra és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság, valamint a csökkentés mértékének megállapítása szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.

(6) Nem jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra és csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra

a) az az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban,

b) az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik -, aki a szerződő államban

- az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.

18/B. § (1) Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két évvel előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az az 1950. december 31-ét követően született férfi, valamint az az 1958. december 31-ét követően született nő, aki

a) legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és

b) azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy az öregségi nyugdíj összegét

a) annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb egy évvel fiatalabb,

b) 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatárnál egy évvel alacsonyabb életkor betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál több mint egy évvel fiatalabb.

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult

a) az az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő nő is, aki

aa) 1954-ben született és a 60 éves és 183 napos életkort betöltötte,

ab) 1955-ben született és 61. életévét betöltötte,

ac) 1956-ban született és a 61 éves és 183 napos életkort betöltötte,

ad) 1957-ben született és 62. életévét betöltötte,

ae) 1958-ban született és a 62 éves és 183 napos életkort betöltötte;

b) az az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételnek megfelelő és legalább 42 év szolgálati idővel rendelkező férfi is, aki

ba) 1952-ben vagy 1953-ban született és 60. életévét betöltötte,

bb) 1954-ben született és a 60 éves és 183 napos életkort betöltötte.

Az a)-b) pont szerinti esetekben a (2) bekezdés szerinti csökkentés mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj összegének 8,4 százalékát.

(4) Az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.

(5) Nem jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra

a) az az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban,

b) az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik -, aki a szerződő államban

- az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.

19. § (1) Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá egészségre különösen ártalmas munkát végzett, korkedvezményre a 8-8/C. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával jogosult.

(2) A korkedvezményt szerzett személynek az öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest az előrehozott öregségi nyugdíj annyi évvel alacsonyabb életkorban jár, ahány évvel korábban őt a korkedvezményre jogosultság nélkül az előrehozott öregségi nyugdíj megilletné. Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság meghatározásánál a megszerzett szolgálati időt, a nyugdíjcsökkenés mértékének meghatározásánál pedig a megszerzett szolgálati időt, illetve az elért életkort a korkedvezmény időtartamával növelve kell figyelembe venni.

1997. évi LXXXI. törvény

a társadalombiztosítási nyugellátásról

2011.01.01-től hatályos szövege

Nos, akkor egyszerű. ha nem volt munkanélküli, és folyamatosan dolgozott, akkor megvan a 40 éva. Mehet nyugdíjba:)

Anyum is mehetne, ha nem lett volna 1 évet munkanélkülin:(

[link]

Itt is érthetően le van írva.

Meg is találtam!

A leges legalsó sorra kattintva egy pdf fájlban táblázatban le van írva hogy hány éves kor, hány év munkaviszony, mennyivel csökkentett nyugdíj, stb. Jól emlékeztem, hogy 56-osoknál 62 éves kor kell.

[link]

Amiről Te beszéltél, az az 1951-52-ben születettekre vonatkozik.

Persze, ha megvan a korod:) De aki 1956-os születésű, a nyugdíjtörvény szerint annak az öregségi nyugdíjkorhatár 64,5 év. És asszem 62 évnek kell lenni a korodnak, hogy igénybe vehesd, de nem tudom pontosan. A lényeg az, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjhoz megvan határozva, hogy hány év szolgálati idő kell, és hogy hány éves kortól vehető igénybe. Mind a két feltételnek teljesülnie kell.

Ki vagyok kupálódva most belőle, mert anyum is 56-os, és most körbejártam ezt a nyugdíj témát, a 40 év munka utáni nyugdíj miatt.

Mivel 38 év szolgálati időd van, ha ebben nincs ipari suli, nincs munkanélküli, akkor két év múlva nyugdíjba mehetsz ha elfogadják az új törvényt a nőkre vonatkozó kedvezményes nyugdíjazásról. Ez előbb be fog következni, mint az előrehozott öregségi nyugdíj:))