Hogyan lehet lebuktatni egy félrelépő pasit? (beszélgetős fórum)
ÉN nem is azért akartam volna beszélni a nővel,hogy vele is tudassam.Magam miatt mert tudtam,hogy ezt is kimagyarázza majd valamivel.Így is lett de egy ilyen üzenetet amit úgy írnak alá a te kiscicád azt nem nagyon lehet kimagyarázni.Ő mégis megtette.Magyarázkodott stb..csak én már nem hiszem el.
Nekem meg volt a lehetőségem, hogy a csaj férjével tudassam, még sem tettem. Bár bennem is meg volt, hogy miért csak én érezzem rosszul magam és miért csak az én kapcsolatom menjen tönkre.
Válaszoltam személyes üzenetbe.puszi
Szia!
Nekem nincs okom haragudni, legalábbis rád nem.
Annak egyeltalán nem örülök, hogy nem vagy jól, nagyon sajnálom, de már vége a bizonytalanságnak.
Neked is valamivel le kellene kötnöd magadatt, hogy ne tudj bizonyos dolgokon gondolkozni.
Én majdnem minden nap megyek uszodába.
Most ott tartok, hogy szívesen megköszönném a fickónak, hogy levette a válamról ezt a terhet, amit ez a h.p. okozott nekem a 7 év alatt.
Arról viszont nem tettem le, hogy a feleségét is értesítsem, hagy izguljon már ő is egy kicsit.
Csak még ki kell nyomoznom, hogy hol tanit a felesége.
Igen valószínű az aki a dolgokat kívűlről látja jobb tanácsokal tud szolgálni.Másoknak én is nagyon jó tanácsokat tudok adni de az én bajom na az már más.....
Szerintem fontos, hogy az ember néha kibeszélhesse magát, és ezt a legjobb 1 vadidegennek, mert talán az 1kicsit objektívebb tud lenni.
Nagyon köszönöm a biztatást de tényleg.Vicc de nem is ismerek innen személyesen senkit mégis sokszor úgy érzem nagyon sokat számít,hogy vagytok nekem.
Szia!
Nagyon sajnálom, hogy így érzed magad:( A könnyek egyszer el fognak múlni, és rájössz ennyit nem ér 1férfi sem. Remélem lassan megoldódnak a gondok, de először te döntsd el mit szeretnél, és utána tűzön-vízen keresztül kitartani. A barátok sokat segíthetnek. Vigyázz magadra!
Mindenkit akit érdekel:Nem vagyok jól nap 1-1,5kg-ot fogyok és most nem a fogyókúrától.Sirnom kell állandóan és nem tudom magam túltenni a dolgon.Nagyon nehéz és elegem van........Cipének még mindig üzenem,hogy nem haragszom csak tényleg nem tudtam felvenni a telcsimet de sms-ben válaszoltam.
Sziasztok!szeretném megköszönni a tanácsokat,tényleg nagyon örültem nekik!!A szakemberes segítség valóban kézenfekvőnek tűnik,de azt gondolom azért nincs mégsem értelme,mert úgyis csak azt mondaná,amit Marcsyka26 is megfogalmazott nekem.Azt hiszem Mia74 tanácsát mindenképpen megfogadom,vagyis én is úgy érzem feltétlen kell valami új,amibe belemenekülhetek.Egyfolytában azon gondolkozom,hogy hiányozna-e ha elküldeném?Agyerekeknek tuti,hihetelenül imádják és ő is őket!Én tudom,hogy ez már nem az a lángoló szerelem,de nagyon nem tudom mit is érzek igazán,szerintem leginkább még a sértettség beszél belőlem sokszor.Attól félek ha megint ,megbízom benne és megint megbánt,azt már idegileg nem élném túl-biztos út a gyogyóba!Jövőre talán ki tudunk települni külföldre,most ez éltet-nagyon menni akarok innen!!Talán új ország-új élet?!Csak mennének ki a fejemből ezek az állandó önkínzások.Lányok mégegyszer köszi a jó szókat!Sziasztok!
Szia! Hát bizony te nálam is nehezebb helyzetben vagy. És egyet értek cskatával. Ha nagyon rosszul vagy lelkilig, fordulj szakemberhez. Meg itt tényleg két lehetőség van. A válás vagy békülés. Szereted még? Látsz lehetőséget a békülésre? Akarsz békülni? Lehet hogy ha beszélgetnétek párszor akkor biztos nem egyből de pár héten belül "megoldódna" a helyzet. Mond el neki hogy mik a feltételeid a béküléshez, mond meg neki hogy ez az utolsó egyetlen lehetőség , jól gondolja meg. Vagy a válás. Akkor szépen lassan "elfelejted" és talán később lesz egy boldog kapcsolatod még valaki mással. Szerintem egyébként ne beszélgess a harmadikkal, szerintem a csajt nem érdekli hogy mit mondasz csak magadat idegasíted föl vele. Az is lehet hogy még a csaj ott röhög a hátad mögött és élvezi a helyzeted. Ne ad meg neki ezt az örömöt. Okos legyél.
Lényegében tényleg a gyerekek miatt vagyunk együtt. Ha nem lennének a gyerekek már nem valószinű hogy együtt lennénk,mert akkor teljesen más életmódot élnénk, ezt szerintem a párom is így gondolja. Továbbá annyira nem rossz köztünk a viszony hogy különköltözzönk,deha költözésre kerülne a sor és csak a gyerekek miatt nem kellene szerinted együtt lenni akkor adj tanácsot mint tegyek. Hová menjek mert nincsen ingatlanom, se pénzem rá, továbbá én nem hagynám itt a gyerekeket, a párom meg nem adná ide őket. Én nem akarok elköltözni tőle. Annyi a probléma mindössze és ennél érthetőbben nem bírom elmondani, hogy úgy viselkedünk egymással mint két jóbarát vagy haver, szomszéd stb. Beszélgetünk, rengeteget röhögünk poénkodunk stb, de nincsen már az a bizsergő érzés köztünk. Régebben hazajött puszi-puszi ölelés , hozott mindig valami meglepit, kedveskedtünk egymásnak, és az akkor még szerelem volt. Én most nem tudom mi van, ez lehet hogy csak egy hullámvölgye a kapcsolatunknak és hamarosan minden rendbejön, mert igazából azt szeretném. Csak úgy nehéz hogy egyik percben utálom őt a másikban szeretem, egyszer szépeket mond nekem meg kényeztet máskor meg úgy bánik velem mint egy lábtörlővel. Sokkal több figyelmet igényelek tőle mint amennyit ő ad nekem. Én próbálok mindig a kedvébe járni, mindig körülötte sündörgök ,odabújok hozzá, meg ilyenek, ő meg mint ha ott se lennék. Nyáron visszajött a depresszióm, egész nyáron itthon voltam, egyedül a gyerekekkel, senkivel nem bírtam beszélgetni csak a szomszédommal a kerítésnél. Volt olyan ezalatt hogy minden este mikor már a gyerekek aludtak megittam én egyedül egy üveg vörösbort, két hétig minden este. Másnap meg mint a borzalom úgy néztem ki. Kérdezte a szomszédom hogy miét iszok , legalább jó kedvem lett tőle, vagy jól kisírtam magam? Egyik sem. Csak úgy. És szólt hogy álljak le mielőtt komolyabb bajom nem lesz az ivástól. Azóta nem is ittam ilyesmit. Nade egy idegen jobban figyel rám mint a saját párom? Lényeg az hogy nem akarok vele összeveszni különköltözni sem, azt akarom hogy ő legyen olyan mint régen.
szia!
Túl sok negatív dolog ért egyidőben, ez mindenkit megvisel! Nyilván a "hab a tortán" a férjed története (és a majdnem megcsalás) volt a nehéz időszak alatt..:(
Elhiszem, hogy ezt szörnyű átélni, de számomra már félelmetes, ahogyan a csaj után nyomozol, tudsz róla szinte minden lényeges infót, zaklatod/zaklattad telefonon, fantáziálsz arról, hogy még mindig van köztük valami..:O
Nem akarlak megbántani, de nem lenne jobb egy szakember segítségét kérni abban, hogy fel tudd dolgozni a történteket..? (pláne, ha a férjed már lezárta azt a dolgot - ami, mint írod is, nem is volt a szó klasszikus értelmében vett megcsalás..)
Számomra a leírásodból az tűnik ki, hogy egyedül nem tudsz megbírkózni a problémával, hiszen már (ha jól értettem) 1/2 év eltelt azóta..:(
Itt egyébként (szerintem) 2 féle javaslatot fogsz kapni a problémádra: válj el vagy bocsáss meg neki.. nagyon lesarkítva valóban ez a két lehetőség áll előtted - de lehet, hogy egy pszichológus segítségével hamarabb sikerülne összerendezni a gondolataidat, érzéseidet, véleményeidet és talán sikerülne felül emelkedni a sértett büszkeségeden is (ami rohadt nehéz sajnos!)..
Szia!
Szerintem mindenki másképp éli meg. Én megértelek nálunk év elején dőlt meg az ember. Azóta én sem tudom elfelejteni és én is sokszor gondolok rá, hogy vajon most megint belőlem csinálnak-e hülyét. Én egyet tudok a seb begyógyul, de a heg ott marad:( Nem tudom van-e értelme bosszúnak szerintem az ember csak magából csinál hülyét, ha nem úgy sül el ahogy gondolta. Én mindent tudtam és tudok a csajról, de sosem hívtam fel. Kettőn áll a vásár. Szerintem döntsd el, hogy megbocsátod, és megpróbálsz felejteni, vagy nem és akkor külön utakon jársz. Szerintem így csak te mész tönkre tudom magamról.Keress valami új dolgot amivel lekötöd magad, és gondolj arra, hogy ennél te többet érsz, mint azzal a kis fruskával foglalkozz.
Sziasztok!Szeretném elmesélni az én történetem-hátha tudna nekem segíteni valaki,mert szívem szerint én bizony tovább mennék egyszerű "elbeszélgetésnél"azzal a bizonyos harmadikkal,de félek elvetem a sulykot..a börtön kosztra pedig nem fáj a fogam!6 éve vagyunk házasok-7 éve vagyunk együtt.2 fiunk van.Soha sem voltak egetverő problémáink,sőt!Ez év elején azonban bepótolta magát a jó sors és tömegével jöttek a bajok(Mindkét fiam hónapokig betegen-rokon halálozás-nálam pedig egy indulóban lévő bőrrák).Az uramnál pedig "nyuszifül"!Januárban kezdtek összemelegedni és én márciusban csíptem el egy kimenő emailt az uramtól.Kezem-lábam remegett!!!Ő nem volt épp otthon(átugrott a boltba)-leírtam magamnak minden adatot és a levél másolatát egy papírra és mikor hazaért kérdőre vontam szép csendesen.Letagadta-én megmutattam a levelet,erre ő "valaki más fellépett az én kódommal és az volt!"Nem tudom más hogy van vele-de ha engem hülyének akarnak nézni,nekem az vörös posztó.Állítólag mindent tudok már(nagyon remélem),hogy befásult, meg a csaj is és sok volt a közös témájuk és véletlenül alakult ki ez így.Nem történt semmi fizikai kapcsolat köztük,de azért valentin-napra megtudta lepni nyuszifület egy 6000ft-os ezüst nyaklánccal.Meg terveztek egy "mozizást"is.kb:3 hónapig ment ez köztük és én vetettem véget.Elküldtem hazulról-menjen ahova akar.Még össze is raktam a motyóját.Aztán napokon keresztül magyarázott,könyörgött,hogy az lány nem jelent neki semmit stb..stb..Egy kis lopott simogatásokon kívűl azt mondja nem volt semmi,de ha a lány engedte volna a férjemen nem múlt volna az etyepetye.Hát legalább bevallja..Felhívtam a csajt.Nem merte felvenni.Írtam neki sms-t,mindent tagadott,hogy őt gábornak hívják és én ne zaklassam.Addig zaklattam míg elértem,hogy beszéljek vele.Aztán felhívattam a férjemmel kihangosítva a telefont(a lány nem tudta,hogy én is hallom),hogy beszéljen vele úgy,mintha én nem lennék ott.Neki is másképp beszélt a lány és előtte nekem is.Vérszemet kaptam nem tagadom!!!!!!!!!!Hívogattam még-úgy éreztem ugyanúgy be vagyok most is csapva, mint amikor év elején az uram azt bizonygatta,hogy sose csalna meg pláne nem ezzel a "furi"lánnyal-(sokszor szóba hozta csajt otthon a munkahelyi sztorizgatásoknál).Szép sorban sok adatot tudtam meg innen-onnan,pl:a lányka szereti a párkapcsolatban élő pasikat;29 éves és évek óta nincs tartós "normális"kapcsolata;retteg attól hogy ezen ügyei kiderülnek a munkahelyén pláne hogy az apja is ott dolgozik.Tudom a címét a telefonszámait,milyen autóval jár.Láttam őt az iwiwen is csak amilyen hülye vagyok letöröltettem a gépünkről első dühömben-ott fotó is van róla.Nagyon szeretnék láthatatlanná válni néha hogy belopózhassak a munkahelyükre és lássam tényleg vége van-e ennek a dolognak?!És március óta én még mindig nagyon dühös vagyok!A férjem itthon tényleg odateszi magát bizonygatja mennyire szeret és sokat is segít mindenben.De a bizalom nálam odalett.Azóta kioperálták az arcomról a rákosodó basaliomát,a gyerekeknél minden oké,volt egy "könnyebb"idegösszeroppanásom-de a dühöm nem akar csitulni-úgy érzem ez a lány nem úszhatja meg ennyivel!Majdnem válás lett a vége-mindannyionkat megviselt ez a dolog-ő meg nagyjából azért kimaradt-na nem!Ezt nem!Én sok minden bosszút kitaláltam már de mire végiggondoltam a következményeket sose sült volna el büntetlenül.Ha valaki tudna nekem segíteni mit is tegyek,hogy túllegyek ezen és ne gyötörjem magam bebeszélt fantáziálásokkal(most tuti a fénymásolónál csókolóznak stb)hát egy-két tanács jól jönne...Még mindig össze vagyok zavarodva,szerintem ez talán látszik is -remélem nem írtam nagyon össze-vissza és követhető voltam!Már ez is jó,hogy így elpanaszolhatom a bajaimat.Köszönöm!Sziasztok!
Egy biztos: a gyerekeknek a legjobb, ha kerek, KIEGYENSÚLYOZOTT családban nőnek fel.
A másik, ami biztos: kevés, annál álságosabb indok van két ember együttmaradására, mint az, hogy a GYEREKEK MIATT.
Dönteni kell: tudtok-e még bizalmat szavazni egymásnak, vagy sem.
Idézet: "én már nem azért vagyok a párommal mert annyira szeretem hanem a gyerekek miatt. Nem szoktunk veszekedni, verekedni semmi ilyen háborúzás nincsen csak már nem ragaszkodom hozzá"
Akkor?
Végülis én nem akarok veszekedni, sem szakítani, mert régebben nekem is volt egy hasonló bűnöm. Felakartam hívni egy hivatalos intézményt és véletlenül félreütüttem a számot, és egy nagyon kellemes hangú pasi vette fel a telefont, és tisztáztuk hogy én nem őt akartam hívni, csak így sikerült, de nem tudom miért elkeztünk beszélgetni. 2-3 hónapon keresztül szinte minden nap beszéltünk telefonon. Akkoriban rengeteg problémám volt, megszületett már két gyerekem,depressziós voltam nagyon ami a páromnak fel sem tűnt, minden nap szinte bepiállt, bulizott,elhanyagolt minket, és nem volt kivel beszélgetnem, és annak a pasinak kipanaszolhattam magam, ő is váláson volt túl...stb.,és rengeteget segített azzal hogy beszélgettünk, de sosem találkoztunk viszont. Én Szolnokon, ő Békéscsabán, meg amúgysem az volt a cél hogy félrelépjkek. Légyeg az hogy egyszer a párom meglátott a telefonomban egy vigasztaló féle smst amit az a pasi küldött, és hát nem tetszett a páromnak. De a mai napig nem bízik bennem. Nade megbocsájtott elég könnyen, igaz szerintem nem volt mit, ezért én is elnézőbb leszek vele, miután elmondja az igazat.
Néha a legátlátszóbb,gyenge sztorik az igazak.
A munkahelyeken pedig sokszor cukkolják,viccelődnek egymással a nők és a férfiak.Lehet ,hogy le kellene nyugodnod és nem féltékeny vitával,vagy veszekedéssel elintézni a dolgot,hanem beszélgetéssel.Talán több minden kiderülne,mint így.
Akkor marad az interjú a királylányal, hogy tisztán láss. Vajon ő mit fog mondani, mit köszönt meg?
Na szoval. Képzeljétek. Este már nem tudtam beszélni vele, mert belázasodtam, egész éjszaka lángoltam a láztól, és nem volt hangulatom veszekedni. Aztán ma bement dolgozni, utána hazajött mert nem volt kedve bentmaradni. Csinált nekem, meg a gyerekeknek reggelit stb. Aztán az előbb mondta hogy megy ebédelni a főnökével. Mondtam neki hogy csókoltatom a királylányt, aztán konkrétan rákérdeztem hogy ki az a csaj, mire ő azt mondta hogy valamelyik munkatársának a felesége, valamilyen Krisztina.Mondtam neki hogy ennyi magyarázat nekem nem elég mondja el hogy mit köszöntek meg egymásnak, erre (gyenge duma) megköszönte a csaj hogy ő el ment érte a céges kocsival ami fehér és ezért lett ő a herceg. Mert fehér kocsival ment a nőciért, ezért herceg? Nem most jöttem le a falvédőről. Hát ez én szerintem elég gyenge sztori. Ennél jobbat is kitalálhatott volna.
Talán egy pasi tudna erre választ adni.. Ha megteszi.
Hát, nem tudom.. én biztos nem hívnám fel a csajt. és mit mondasz neki. szerintem ez elég megalázó..én nem hívtam fel.
Bárcsak én tudtam volna kimenteni a csajszi telefonszámát.De úgy remegtem,hogy alig álltam a lábamon és mikor kapcsoltam mit kéne tenni már bejött és nem tudtam.Hivd fel a csajt de készülj fel rá,hogy ha igaz rohadtul fog fájni.
Sajnállak, ilyen helyzetben már én is voltam. Sőt már kb. 2-3 szor.
7éve vagyunk együtt. Egy "iszonyat jó tulajdonsága" van a barátomnak, nevezhetem élettársamnak is, hogy még akkor is igaza van, amikor valójában nincs. Volt már hogy én kerültem ki rosszul, az ő gyanús dolgából. Egyszerűen én leszek a gonosz, kiállhatatlan gyanakvó, pedig naki van mit magyarázni.
Pedig én sem vagyok gyenge jellem a kapcsolatban, de mégis sikerült már neki "lesajnáltatnia" magát, hogy még én is csak idegesítem itthon, nem elég hogy sokat dolgozik.....
Ajaj!
Bár szerintem ez inkább,ha jobban belegondolok,jó jel is lehet.
Mert ha bűntudata lenne akkor jönne a púder.
Így viszont haragudhat rád a telefon miatt.....
Hazaért a párocskám,képzeljétek. Se puszi se pá, ő sem jött ide hozzám köszönni, puszit adni, megölelni, nade én se ő hozzá. Hazajött evett, utána elment , a nagyfiát vitte dokihoz. Egymáshoz se szóltunk. Lassan kezdek bedőlni a babonának, miszerint a 7. év az sokesetben a vége. Mi is 7 éve aug.-ban jöttünk össze. Lehet hogy nekem is pasizni kéne egy kicsit. Legalább kikapcsolódok. Nade ma mindenképp beszélek vele arról a csajról.
De még együtt élünk, illetve egymás mellett.1 ágyban mégis külön.
12 éve? de már nem éltek együtt, ugye? s a nő mit mondott neked, mikor elment hozzád? Bemutatkozott, mint a párod szeretője?
Sziasztok!a megcsalás a legnyomorultabb érzés,sokat csalodtam,s kidolgoztam 1stratégiát,de persze nem ez a követendő példa!életem elsö szerelme is megcsalt,2.ik is,3.ik máshogy bántott+,és azota szinte mindig van(kivéve most) egy plusz férfi a talonba,akivel énis félreléphetek,bosszu gyanánt vagy már magam se tudom h miért.eddig olyan pasikkal jöttem össze,h mindig azt láttam magam előtt,mivan ha őis ezt csinálja,vmelyest megnyugtatott ha őis igy jár,nem fog annyira fájni,h én hittem a kapcsolatunkba.most van egy párom(sztem az IGAZI,lekopogom!)akibe nagyon szerelmes vok még 1.5év után is,és képtelen vok megcsalni,de most van 1 férfi aki nagyon hajt rám!bármit megtennék,h megtudjam megcsal e a párom,szinte minden szabadidönket együtt töltjük,mindig velem van,de félek,ha este ha hazamegy,és én már lefeküdtem vki várja.most szeretnék vele összeköltözni,de vmiért nem hajlik rá,azt mondja az anyagiak miatt+fél az ujtól(holott 27éves)de nem tudom higyjek e neki!
További ajánlott fórumok: