A kisfiam 2 és fél éves. Ha hisztizik, magát is veszélyezteti, segítsetek!! (beszélgetős fórum)

Sziasztok.Gyakori, hogy a gyerek az oviban viselkedik, de otthon aztán elszabadul a pokol.Na ez szerintem a jobbik eset.Mi lenne ha még az oviban is rossz lenne.

Én a kislányomnál ha hisztizik azt a módszert alkalmaztam, hogy bevittem a szobába és azt mondtan neki akkor jöjjön ki amikor lehiggadt.Bevált.Most 5 éves, és ezt már rég nem kellett tennem.Azért még vannak néha gondok, de azt lehet mondani jó gyerek.A kisfiam viszont más tészta lesz,másfél éves.Sokkal akaratosabb.Meglátjuk.

Igen, én is így vagyok!

Egy egyébként mosolygós, kiegyensúlyozott gyerekem van, aki a bölcsis gondozónők szerint MINTAGYEREK!!! Nem hiszik el mit művel itthon velünk, mert ott szótfogad, segít még a játékokat is elpakolni :O Nekem pedig sokszor sírhatnékom van, hogy mit csinálok rosszul. Sokszor megkapom, hogy "mert biztos minden rá van hagyva". Nem! Ha ráhagynám nem lenne oka hisztizni. De tudja, hogy nálam nem megy vele semmire, így olyan szinten belelovallja magát, hogy nem kell leöntenem, hogy tiszta víz legyen rajta minden. :( fogalmam sincs mit csináljak.

Én hideg vízzel még nem próbálkoztam, és tényleg érdekes, hogy egyébként egy életvidám, mindig mosolygós és játszós gyerekről van szó, aki azonban újabban nagyon be tud gurulni.

Sohasem volt az a mindent azonnal megkapó kisgyerek, mégis emiatt van a legtöbb hiszti.

Persze, tanultam én, hogy marketingpolitikaként a gyerekeknek való dolgok alsóbb polcokon és pénztárnál vannak, de az ember úgy van vele, hogy ha 2.5évig nem foglalkozott azzal, hogy miket lát ott, mert anya azt mondta hogy azt most nem szabad, akkor később sem fog... erre most így 3hónappal a 3éve előtt elértünk arra a szintre, hogy igenis az üzlet közepén képes kiverni a hisztit. De csak azért sem kapja meg. Mert itthon indulás előtt arról a kisautóról, vagy akármiről nem volt szó. Remélem mihamarabb megérti, mi az amit szabad, és mi az amit nem.

Ha meg addig hisztizik... a boltban közlöm vele, hogy csak azért sem fogja megkapni, és felőlem hazáig ordíthat, én elhallgatom.

Lehet hogy kegyetlenség úgy végigmenni az utcán, hogy a gyerek üvölt, én pedig azt magyarázom neki, hogy nem szabad így viselkedni, de ha mindig mindent ráhagyok, akkor arra mindenünk rámegy :)

Egy szó mint száz: hihetetlen, hogy mennyire meg tud változni a személyiségük egy pillanat alatt, amikor hisztibe vágnak.

Nálunk ha hisztizik, akkor egyszerűen nem szólok hozzá.

Mikor lenyugodott akkor egyből jön, bújik, hízeleg. Akkor elmondom, hogy anya most szomorú, mert rossz gyerek volt, nem szabad így viselkedni.

Néhány hete azért verte ki a hisztit, mert ki akart menni az udvarra játszani, én pedig éppen az ebédjét csináltam.

Azt mondtam nekik, hogy pár perc és megyünk, addig szedjen elő játékokat, viszünk ki vizet és pocsolunk (akkor még jó idő volt), erre üvölteni kezdett, a végére már hikegett.

Kész lett a kaja, én pedig álltam a konyha közepén.

Már olyan szintnél tartott az üvöltésben, hogy a szomszéd átjött (pedig kertes házban lakunk), hogy mi baja a gyereknek?

Á, csak hisztizik, mert azt mondtam várjon egy picit.

Újabban azt próbáljuk megértetni vele, hogy nincs mindig minden azonnal, pláne, ha éppen neki csinálok valamit, amit korábban kért.

Valahogy majd kinövi, csak addig kell kibírni.

Az enyém is ezt csinálja.

A tegnapi hisztirohama több, mint egy óra hosszát tartott, addig őrjöngött, hol engem, hol a saját fejét ütötte.

Ha megölelem még dühösebb lesz, mert úgy érzi lefogom. Nálunk is egy nadrágon borult ki a bili, nem akarta felvenni, amit rá akartam adni, így berágtam, és apa nélküle ment a dédihez. Előtte meg is beszéltük, ha nem öltözik fel, marad itthon, és apa egyedül megy. Nem fogadott szót, így járt. Én ráhagytam, és nem vettem róla tudomást.

Most speciel azért üvölt, mert nem firkálhat össze egy hivatalos okiratot, az üres papír nem kell!

A peluscserével is volt cirkusz, én rajta hagytam, és hagytam hogy kicsípje a fenekét. Persze elmagyaráztam neki, ha nem vesszük ki, akkor fájni fog, kicsípi a kaka. Mivel meguntam a pelenkázás körüli kergetőzést, cirkuszt. Egyszer lett piros a popó, fájlalta is szegény, de mondtam neki, látod, ez azért van, mert nem engedted kivenni a kakát. Azóta szól ha bekakilt, és ő hozza a pelust :S

Én sem reagálnék az őrjöngésére. Sem zuhannyal sem leszorítással. Mert akkor eléri a célját, megtanulja, hogy az anyja ilyenkor kétségbe esik, és onnantól zsarol. Pláne, ha a bevásárlóközponban teszi majd.

Vegyél elő egy képeskönyvet, és lapozgass: ó, de szép ez a bicikli, piros, na de milyen szép itt ez a virág.. Ne neki mondd, csak úgy magadnak. Aztán várd, hogy a hátad mögött pislog-e feléd!

A lányom egyszer nem hagyta abba a zokogást, bárhogy könyörögtünk, szidtuk, hogy elkésünk. Gyorsan előkaptam egy kenyeret,kettészeltem, rá egy-egy parizer, pirospaprikából szemek, orr, száj, egyik nevetősre, másik legörbülve. Miközben zokogott, megkérdeztem, hogy melyiket eszed meg.-Egyiket sem-mondta.- A nevetőset, vagy a sírósat? Felnézett, és azt mondta, mindkettőt.Szóval a figyelem elterelése jó módszer. Pl a szakkönyv is azt mondja, ha kést vesz fel, nem kirángatni kell a kezéből, hanem nyújtani neki valami érdekes dolgot. Majd írd meg, sikerült-e!?

Az a baj, hogy ez a ráhagyom dolog azért nem jó, mert pl. öltözködésnél, peluscserénél rendszeresen előjön, most is ez volt a gond. Mert ha otthagyom, megnyugszik, csinálja, amit éppen szeretne. De ha megyek vissza az öltözés miatt, akkor kezdődik az egész előről. Sajnos ezt szinte sosem viselte jól...

Köszönöm mindenkinek a válaszokat, el fogok gondolkodni rajtuk. Látom, ti is sokmindenen keresztülmentetek, most mi is megtudjuk, mi a magyarok istene... :(

gondoljunk bele, nagyanyáink korában vajon volt gyerek, aki hisztizett, tuti nem. Miért????

én ugy gondolom, minden gyerek más, van akinél hasznos lehet a hideg zuhany, nálunk a kisebbiknél bevált, egyszer raktam a fejét a hideg viz alá, többször nem kellett. A nagyobb más volt, ő csak még dühösebb lett, vele végül az vált be, hogy ahogy itt többen is irták, egyszerüen nem vettem róla tudomást, átnéztem rajta. Ha olyan helyen csinálta, ahol ezt nem lehet, pld. közért, utca stb. akkor felvettem, nem szóltam hozzá egy szót se, és egyszerüen elvittem onnan, leginkább haza ott letettem és hátat forditottam neki. Megdöbbentően gyorsan rájött, hogy ez igy nem jó, nem kap semmit a boltban, illetve otthon, csak magának csinál rosszat.

Kitartás, az ölelést kifejezetten rossz ötletnek tartom, mert tulajdonképpen azt sugározzuk vele, hogy a hisziért szeretet jár, szerintem. Nem tudom megy-e még a tv-ben a super dadus, ha igen, érdemes nézni.

Szerintem: a hiszti az akaratérvényesítés egy eszköze, a gyerek/némely felnőtt is/így próbálja megszerezni "vágya tárgyát".Én a csemetéimnek vagy azonnal engedtem,vagy határozottan ellentmondtam.

Ha következetes vagy.azt fogja megtanulni.

én sem voltam ilyen anyukám szerint. Bár.. nem kizárt, hogy akkoriban ez nem volt ennyire gyakori. manapság ritka, hogy valakinél kimaradjon a dackorszak. Minden ismerősöm gyerekénél volt földön fetrengős időszak. És ez nem a szülők vagy a gyerek hibája. Ez a fejletlen idegrendszernek tudható be. A gyermek mindent intenzíven él meg. Ha örül, akkor ugrál örömében. Ha sír, akkor a világ fájdalmát éli meg. Ha dühös, akkor az fizikailag is megnyilvánulhat.

Ez természetes dolog még.. de idővel el kell múlnia különben más áll a háttérben.

a hidegzuhany szerintem jó megoldás lehet, de semmiképp se megtorlásként kell bevetni. Ilyenkor a szülő maradjon higgadt, és az lebegjen a szeme előtt, hogy a gyereket le kell nyugtatni a saját érdekében.

Pl áruházban ez nem lehetséges másképp csak figyelem eltereléssel.

Az az igazság, hogy tényleg érheti baj. Kisebb korban ájulásig, hányásig tudják magukat pörgetni.. visszatartják a lélegzetet, eséstől hátra csúszhat a nyelvük.. Nem biztos, hogy jó, ha a szülő magára hagyja. bizonyos esetekben a hiszti csak manipulálás, mindenképp közönségnek szól, ezért valóban nem kell mindig lereagálni. De a szülőnek tudnia kell, az ő gyerekénél ez beválik-e, mert van akinél nem. Van akit baj érhet ha a szülő magára hagyja. Úgy is felfoghatja a gyerek, hogy nem ér ezzel célt, ha a szülő közben ott van vele, tesz valamit a hiszti abbahagyása érdekében. De semmiképp se bántalmazza a gyereket!

Az én véleményem pedig az, hogy ha nem segítünk a kicsinek megoldani azt a lelki problémát ami a "hiszti" hátterében van, akkor az a a problémja megmarad, és traumaként elfojtásra kerül. A hiszti ugyan megszűnik, és vannak szülők, akik ezt úgy kezelik, hogy lám, megszűnt a probléma. pedig nem! Az éppen az elfojtással kezdődik. Ezekből a megoldatlan lelki problémákból alakulhatnak ki akár évek múltán a krónikus betegségek.

A kicsi gyerek problémája legalább olyan nagy probléma, mint a felnőtteké.

Ha azon vagyunk hogy a saját problémáinkat megoldjuk, a gyerekünkét miért ne,

Ne szomorkodj, mondom, hogy már elmúlt. :))

Sőt engem még olyan 1,5-2 évesen pofozott is. Átmentem köszönés helyett pofont kaptam. :) Jó hosszú ideig ment ez. Aztán beszéltem egy pszichológus ismerőssel, megkérdeztem, hogy mit csináljak, hogy ezt befejezze. Ő tanácsolta, hogy ne vegyek róla tudomást. Ha elkezd rosszalkodni forduljak el tőle. Mikor legközelebb mentem hozzá, már nagyon elszánt voltam, na mondom most megtöröm. :) Hát lehetőségem sem volt alkalmazni, mert kedves volt hozzám.

Aztán legközelebb mondta a doki, hogy azért van, mert a gyerekek megérzik ezeket a dolgokat. Szóval gondolom nálam már érezte, hogy úgysem megy sokra, hogy elkezd hisztizni, meg ütögetni. :)