FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Fórum - Spirituális idézetek

Kategória: Összes fórumtéma » Szex & Psziché » Egyéb test és lélek témák

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Amennyiben még nem regisztráltál nálunk, itt megteheted, ha pedig már van azonosítód, lépj be itt!

823. *Zolcsika*2014-07-25 03:19
"A szeretettől, az elismeréstől és a megbecsüléstől való függőség mind olyan viselkedésformák, amelyekkel az elutasítást, a lebecsülést és a szeretet megvonását akarjuk elkerülni. Azt a próbálkozást is magukban hordozzák, hogy kicsinek és áldozatnak mutassuk magunkat. Az elismeréstől és a megbecsüléstől való függőségben tulajdonképpen a saját magunk iránti szeretetlenség nyilvánul meg. Mástól akarunk energiához jutni ahelyett, hogy a saját lényünkből merítenénk. Ez a függőség egyre jobban eltávolít valódi lényünktől, és odáig is vezethet, hogy már sehol sem érezzük otthon magunkat. Az "igazi" mindenkit elfogadó szeretetért még másokat is becsapunk. A szeretetet, az elismerést és a megbecsülést nem a külvilágban találja meg, csak a saját bensőjében. Tulajdonképpen csak saját magának kell bizonyítania. Ha képes megállni a helyét saját maga előtt, a másoktól kapott szeretet, elismerés és megbecsülés csak egy kedves ajándék lesz, de nem lesz rájuk szüksége."

/Kurt Tepperwein/

822. *Zolcsika*2014-07-25 03:04
"Ha csak a szeretet elvesztésétől való félelmében áldozza fel az álláspontját, elárulja önmagát. Önmaga elárulása pedig bűn, hiszen így eltávolodik a saját forrásától, és idegen vélemények és nézetek játékszerévé válik."

/Kurt Tepperwein/


821. *Zolcsika*2014-07-25 02:48
"Sokan azt gondolják, hogy a sikeres embereknek kevesebb kudarcot kell megtapasztalniuk, mint a sikerteleneknek, ez azonban óriási tévedés. A sikeres embereknek sokszor még több kudarcban és nehézségben van részük, mint a sikerteleneknek. Ez viszont nem téveszti meg őket, mert végigviszik a terveiket, és szembenéznek a kihívásokkal és a nehézségekkel. A sikertelenek ezzel szemben már az első probléma vagy kudarc láttán feladják, és a következőt mondják: "Én megmondtam, hogy nem fog sikerülni."

/Kurt Tepperwein/

820. *Zolcsika*2014-07-25 02:35
"Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!" – mondta Jézus, amivel az önszeretetre is felhívta a figyelmet. Sok ember ezzel szemben kifejezetten gyűlöli önmagát, így nem csoda, ha pokollá teszi a saját életét. De mi lehet a megoldás az öngyűlöletre? Nos, először is fel kell ismernünk az esetleges öngyűlölet címzettjét. Mi az, amit elutasítunk magunkban? A külsőnket, a jellemünket, lobbanékony természetünket, a hűtlenséget, a függőségünket, a szegénységet, a merevséget vagy a magányt? Ha felismerjük az öngyűlölet címzettjét, azt is beláthatjuk, hogy tulajdonképpen nem is önmagunkat, hanem egy meghatározott tulajdonságot utasítunk el magunkban. Amikor a Szentírás egy másik helyen megemlíti, hogy ne a bűnöst, csak a bűnt gyűlöljük, pontosan erre a lényeges különbségre hívja fel a figyelmünket. Ezzel megteremtjük a lehetőségét annak, hogy háttérbe szorítsuk a gyűlölt tulajdonságot, és szeressük önmagunkat, sőt, hogy önmagunk szeretetével felvértezve, a gyűlölt tulajdonsággal is felvegyük a harcot. Ez nem azt jelenti, hogy félre kellene tolnunk vagy el kellene nyomnunk a kellemetlenségeket. Elnyomás helyett válasszuk inkább a változást, ami csak akkor lehetséges, ha végre elfogadjuk, ami van. Egyébként sincs semmi, ami miatt gyűlölni kellene saját magunkat, olyan azonban sok van, amin változtathatnánk."

/Kurt Tepperwein/

819. *Zolcsika*2014-07-25 02:14
"Az csak mese, hogy a szeretet egy ember mellett dönt, és örökre ennél az embernél is marad. Az oltár előtt azt ígérik egymásnak a párok, hogy addig fogják szeretni egymást, amíg a halál el nem választja őket egymástól. Először is, a halál nem szünteti meg a szeretetet, másodszor pedig senki sem tudhatja, mennyi ideig fogja szeretni a másikat. Miért kellene bárkinek is ilyen ígéreteket tennünk? Ha a szeretetünk elfordul valakitől, hogy egy másik ember felé forduljon, akkor az nem erkölcstelenség, hanem maga az élet és a valóság. Ez az, amit tudatosítanunk kellene magunkban."

/Kurt Tepperwein/

818. *Zolcsika*2014-07-25 02:06
"A szeretet nem az elvárásainkat, a hagyományt, az erkölcsöt, az erényt vagy a társadalmi szabályokat tartja szem előtt, és nem attól függ, viszontszeretnek -e minket."

/Kurt Tepperwein/

817. *Zolcsika*2014-07-25 02:04
"Az az ember, aki igazán képes szeretni, soha nem fogja megérteni, miért ne szerethetne egyidejűleg több embert is. Valószínüleg betegesnek tartanánk azt az embert, aki csak egyetlen virágot szeretne a kertjében, az emberek esetében azonban nem ezt tesszük, mert nem erre tanítottak, és mert emberek milliói így gondolkoznak."

/Kurt Tepperwein/

816. *Zolcsika*2014-07-25 02:00
"A hűség rendíthetetlen erénynek számít a társadalmunkban. Csak az lehet jó, aki hű marad a párjához. Az az ember azonban, aki igazán szeret, csak saját magához és a szeretethez lehet hű."

/Kurt Tepperwein/

815. *Zolcsika*2014-07-25 01:54
"Bármit látunk éber állapotban, az halál, alvó állapotban, az álom."

/Hérakleitosz/

814. *Zolcsika*2014-07-25 01:53
"Az emberek ébrenlétük pillanataiban éppen olyan feledékenyek és figyelmetlenek az iránt, hogy mi zajlik körülöttük, mint alvás közben. Bolondok. Bár hallanak, akárha süketek lennének. A bölcsesség úgy vonatkozik rájuk, hogy mindannyiszor, ha jelen vannak, nincsenek jelen."

/Hérakleitosz/

813. *Zolcsika*2014-07-25 01:49
"A felébredetteknek egy közös világuk van, az alvók mindegyikének saját, külön világa van."

/Hérakleitosz/

812. *Zolcsika*2014-07-24 02:13
"Az egyén boldogsága elválaszthatatlan attól, hogy mindenki boldog legyen."

/Rudolf Steiner/

811. *Zolcsika*2014-07-20 01:40
"Ahova a Nap belép, az orvos nem lép be."

/Váradi Tibor/

810. *Zolcsika*2014-07-19 17:59
"A béke a legnagyobb és legmagasabb áldás, amit kaphatunk. Úgy gondoljuk, hogy az anyagi jóléttel mindent megkaphatunk, de ha nincs békénk, akkor a legnyomorultabb koldusok vagyunk."

/Sri Chinmoy/


809. *Zolcsika*2014-07-19 17:53
"A béke a legjobb ellenszer. Ha a béke behatol ezekbe a lényekbe, azonnal meghalnak. Ez számukra olyan, mint a méreg, mert ez a nyughatatlan világ retteg a békétől."

/Sri Chinmoy/

808. *Zolcsika*2014-07-16 20:31
"Ha Isten esszenciájában, az isteni nullpotenciálban állok, képes vagyok önzetlenül, határtalanul és feltétel nélkül szeretni mindenkit és mindent, a sötét oldalt is, és a saját "feddhetetlen jellememen esett sötét foltot" is, amely valamilyen zavarpotenciál alakjában jelenik meg. A "Szeretlek téged..." mondattal feloldom magamban ezt a negatív programot a szeretettel. Ezáltal közvetlen kapcsolatba kerülök az ősforrás esszenciájával."

/Diethard Stelzl/

807. *Zolcsika*2014-07-16 20:25
"A Bibliában (Teremtés könyve, János evangéliuma) olvasható: Isten határtalanul és feltétel nélkül szereti önmagát és az általa teremtett világot. Ez nem ugyanaz, mintha azt írná: Isten határtalanul és feltétel nélkül szereti az általa teremtett világot és önmagát. Ez is azt fejezi ki, hogy az ember csak olyasmit adhat tovább, ami benne is megvan, amit már megtapasztalt és ismer."

/Diethard Stelzl/

806. *Zolcsika*2014-07-11 22:09
"Te mindig csak magadra gondolsz? Ne légy már olyan önző!"

Gyerekkoromban állandóan ezt hallottam. És ahogy az a gyakran hallott szülői üzenetekkel történni szokott, belsővé vált. Amíg el nem jutottam személyes megújulásomig, ez a hang mint poszthipnotikus parancs funkcionált. Leggyakrabban olyankor hallottam, amikor valami igazán élvezetes dolgot csináltam vagy egyszerűen csak jól éreztem magamat. Nehéz volt szeretnem és értékelnem önmagamat ezzel a belső hanggal a háttérben. Egy másik gyakran hallott üzenet ez volt:

"Kinek képzeled magad, drágám? Nem tudod, hogy a tündöklés a bukás előszobája?"

Soha nem értettem pontosan, hogy ez mit jelent. Tudtam, hogy a lényeg az, hogy ne szeressem magamat túlságosan. Valójában arra tanítottak, hogy egyáltalán nem szabad szeretnünk önmagunkat. Az én családom az önfeláldozás és önmegtagadás mintaképe volt. Ha bármilyen érdeklődést mutattam saját magam iránt, azt mondták, büszke vagyok. A büszkeség a hét főbűn egyike volt. Walsh atya, a Szt. Anna templom és iskola elviselhetetlenül tisztelt tanára azt mondta, a büszkeség a leghalálosabb bűn a világon. A büszkeség tette tönkre Lucifert, a legokosabb angyalt. Ha a büszkeség ki tudta ütni a főangyalt, csak képzeljük el, mit tehet velünk! Az önimádat vagy önelfogadás legkisebb jelére is megszólalt a "MIT KÉPZELSZ, KI VAGY TE?" hang. Ez a hang lassacskán a főhang rangját érte el szégyenszimfóniámban. Kaphattam bármilyen kitüntetést, érhettem el bármilyen sikert, érzelmeimet azonnal lehűtötte. Ez az érzés a misztifikáció (megtévesztés) egyik árulkodó jele."

/John Bradshaw/

805. *Zolcsika*2014-07-02 04:39
"A lelkek gonoszságát a tudatlanságuk, a Gnózisban való hiányosságuk képezi."

/Hermes Trismegistos/

804. *Zolcsika*2014-07-02 04:34
"Az igazság fényének delelője nem a gyenge lelkeknek való!"

/Buddha/

803. *Zolcsika*2014-07-02 04:29
"Minden káoszban van kozmosz (ékesség, rend, tisztesség) is, minden rendetlenségben rend is rejlik, s minden önkényben folyton ott a törvény, mert mindaz, ami hat, ellentéten alapszik. Ennek fölismeréséhez a megkülönböztető emberi értelemre van szükség."

/Carl Gustav Jung/

802. *Zolcsika*2014-07-02 04:28
"Ha az ember meghasonlott önmagával, és ezt nem tudja, akkor illúziói vannak; ha azonban tudja, hogy meghasonlott önmagával, eljutott az individuáció fokára."

/Carl Gustav Jung/

801. *Zolcsika*2014-07-02 04:26
"Az az ember, akinek a szíve nem változott, senki másnak a szívét nem fogja megváltoztatni."

/Carl Gustav Jung/

800. *Zolcsika*2014-07-02 04:25
"Csak a betegség után értettem meg, milyen fontos, hogy igent mondjunk a tulajdon sorsunkra. Mert ilyen módon jön létre egy olyan én, amely akkor sem vall kudarcot, hogyha fölfoghatatlan dolog történik vele. Olyan én, amelyik kitart, elviseli az igazságot és megbirkózik a világgal meg a sorssal. Akkor még a vereségből is győzelem kovácsolható. Semmi sem kuszálódik össze – sem kint, sem bent; a tulajdon folytonosságunk ugyanis helyt állt az élet és az idő áradatával szemben. De ez csakis akkor történik így, ha az ember nem avatkozik bele tolakodóan a sors terveibe."

/Carl Gustav Jung/

799. *Zolcsika*2014-07-02 04:23
"Az embernek szembe kell néznie a szenvedés problémájával. A keleti ember úgy próbál megszabadulni a szenvedéstől, hogy nem vesz tudomást róla. A nyugati ember drogokkal próbálja megszüntetni a szenvedést. Pedig a szenvedést leküzdeni kell, és csak azáltal lehet leküzdeni, hogy elviseljük."

/Carl Gustav Jung/

798. *Zolcsika*2014-07-02 04:23
"Az élet teljes és egész volta egyensúlyt követel a boldogság és a szenvedés között. Mivel a szenvedés felettébb kényelmetlen, ezért az ember természetesen húzódozik attól, hogy tudomásul vegye, mennyi szorongásra és gondra teremtetett az ember. Ezért folyvást csitítgatjuk magunkat a javulás ígéretével vagy a minden bizonnyal beköszöntő boldogság reményével, nem gondolva arra, hogy a boldogság is meg van mérgezve, ha még nem ittuk ki a szenvedés poharát."

/Carl Gustav Jung/


797. *Zolcsika*2014-07-02 04:22
"A szenvedés, mint Eckhart mester mondja, a leggyorsabb paripa, amely a tökéletesség felé visz benneteket. A nagyobb tudatosság üdve elégtételt adó válasz a szenvedésre, amely különben értelmetlen s ezért elviselhetetlen lenne. A jó szándékú isteni akarat kinyilatkoztatása nem szüntetheti meg ugyan az emberben a tökéletlen teremtés miatti szenvedést, de csillapíthatja és értelemmel töltheti meg."

/Carl Gustav Jung/

796. *Zolcsika*2014-07-02 04:19
"Különbözőek az embereket mozgató szükségletek és kényszerek. Ami egyiküknek megváltás, az másikuknak börtön."

/Carl Gustav Jung/

795. *Zolcsika*2014-07-02 04:17
"Ha a legszemélyesebb dologról, a belső átélésről van szó, akkor a legtöbben megrettennek, és sokan megszöknek."

/Carl Gustav Jung/

794. *Zolcsika*2014-07-02 04:16
"A látásod kitisztul, amint a szívedbe tekintesz. Aki kifelé néz, álmodik. Aki befelé néz, fölébred."

/Carl Gustav Jung/