Sorsom, hogy egyedül vagyok, leszek (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Sorsom, hogy egyedül vagyok, leszek
En nem tennek, nalam nem fer bele.
Ha megtudnam, hogy felesege van (vagy baratnoje), mindegy, hogy beteg-e, nalam mar kiesett.
Ugyanugy, mint egyeb tulajdonsagok miatt (pl. reszeges).
Szerintem azt az ember donti el a lelke melyen, hogy akar-e szerelmes lenni. Ugyanugy, ahogy mas teruleten, itt is kell, hogy legyen onkontroll.
Vagy maradjon platoi, azzal senkinek sem art.
Amugy siman lehet, hogy ha a ffi is elvalna, es osszejonne a nyilt kapcsolat, mar fele ennyire sem lenne szep, es eget rengeto.
Nem becsulom le az erzeseit. Nagyon fajhat.
De ugyis lehet tekinteni erre, mint ahogyan egy szegeny ahitozik a palotarol. Tudja, hogy nem lesz, igy szepitgeti az alberleti lakasat, ami adatott neki. Nem rabolja el a mas penzet, hogy palotat vehessen.
Én csak örülök annak, hogy ez az ország tele van önérzetes emberekkel...............csak akkor miért van ilyen- olyan megcsalások következtében annyi szétválás?
Én biztos nem tennék ilyet!!!!!!!!!!!!!!!?????????????? Na ne már, még lassan elhiszem! De az igaz, hogy arc nélkül bármit lehet mondani, mert nem fogja az ellenkezőjét mondani a szomszéd!!!!!!!!!
Szerintetek az gusztustalanabba teszi a dolgot, hogy a ferfi felesege beteg? Azt nem irta, mennyire, de azt igen, hogy beteg.
Csak igy elkepzelem: hallo, beviszem az asszonyt kezelesre, aztan sietek. Az infuzio 5 oras, van egy kis idonk...
Nekem ez jutott eszembe.
Mindez rólam is elmondható, mégis homlokegyenest másképp látom a dolgokat! Szóval felesleges vitatkozni!
De az vesse rá az első követ, aki még sohasem választott rosszul...
Nem vagyok fiatal (37) bár öreg se, képmutató meg a legkevésbé.
Igen, szerencsésnek mondhatom magam (kopp-kopp), de nekem sem volt mindig fenékig tejfel a magánéletem.
De annyi eszem volt már huszonéves koromra is, hogy nem csináltam magamnak problémákat. Mégpedig azért nem, mert túl rövid az élet. Értelmetlen dolgokra őrültség éveket pazarolni.
Nekem is ez jött le ebből.
Bár ezek után még azt sem hiszem, hogy a pasi akkor is hanyatt-homlok rohanna hozzá. Lehet keresne egy újat.
"Nagyon fáj, hogy nekem egy ilyen szerelem adatott meg. Ugyanakkor nem hiszem, hogy mindenkinek megadatik-e ilyen szerelem."
Ez a kulcsmondat az egészben, ebbe kapaszkodj!!!
Hiszen "senki sem mondta, hogy az élet könnyű, csak azt, hogy érdemes élni!"
Fel a fejjel!!! És senkinek sem az a sorsa, hogy egyedül maradjon! A sorsodat TE alakítod!!! Én drukkolok Neked!!!
Nálam is ez verte ki a biztosítékot, hogy azt írta, nem kívánja, hogy meghaljon a feleség.
Nem hát:/....mégis eszébe jutott ez a feltevés.Hogy jutott ilyen egyáltalán eszébe??!! Hát ez undorító!!!
De most őszintén. Elég undorító, hogy nős pasival kezdett ( igen a szerelem nem válogat, de nem nézek potenciális párként egy nős férfira, nem engedem közeledni)amellett, hogy ő is férjes asszony. Félretéve azt ( ami megint undorító) hogy a feleség és a férj meg van alázva, ők meg szemrebbenés nélkül befekszenek melléjük az ágyba este, hogy lehet olyan férfival lenni, akiről tudom, hogy máshoz megy haza? Hogy mással is van?
Az ilyen nem baj, ha szenved. Szerintem. Ez a minimum.
Szió! Tudod mikor elolvastam a cikked utána megláttam ezt a fórumot: "boldogtalanul két pici gyerekkel" [link]
És ezzel el is mondtam amit gondolok!
Keress magadhoz való ne olyat aki máshoz tartozik!
NEM HARAGSZOL, HA NEM SAJNÁLLAK, HOGY NŐS EMBERREL KEZDTÉL ÉS ELVÁROD, HOGY OTTHAGYJA ÉRTE AZT A NŐT AKIT ELVETT ÉS A GYEREKÉT!
SZÉGYELLNÉM NAGYON MAGAM A HELYEDBE, HOGY KÉT ÉS FÉL ÉVE ERRE TARTOD MAGAD MÉLTÓNAK, HOGY NŐS PASI UTÁN SÍRJ!
HA VALAKINEK NEKEM LETT ÉS A MAI NAPIG LENNE ALKALMAM NŐS PASIKKAL IS KEZDENI, DE SOSE TENNÉM, MERT MINDIG AZ JÁRNA A FEJEMBEN NEKEM, HOGY ESNE, HA VÁRNÁM HAZA A GYEREKKEL Ő MEG EGY SZINGLI CSAJJAL HEMPEREGNE AKI CSAK FOGLALT FÉRFIT TALÁLT MAGÁNAK!
MÉG SZÉP, HOGY NEM KÍVÁNOD, HOGY HALJON MEG A NEJE.
MAGÁT AZ ÉRZÉST MEGÉRTENÉM, HA TISZTA LENNE, DE ÍGY NEM!!!!!
'Azt a kevés alkalmat kibírom a férjemmel is.'
khmm... ez egy undorító alternatíva
Amiről Te írsz az a kölcsönös szerelem. Az optimális eset. De igenis létezik amikor az egyik félben sokkal erősebb ez az érzés vagy éppen egyoldalú. És a részéről ez is szerelem. És ebben az esetben több bánatot okozhat mint boldogságot. De attól ugyanaz az erős, mindent elsőprő érzés lehet. Nem keverném össze egy másik hozzászóló által említett tinikori álmodozással.
A cikkírónak csak annyit üzenek, hogy ha ennyire látja, hogy ebben a kapcsolat(?)ban a jövője a magány akkor szedje össze minden erejét és lépjen ki belőle.
Én sajnálom...
Ugyanakkor azt is sajnálom, aki nem érti meg, sőt megveti. Aki nem tud beleérezni egy ilyen helyzetbe, még nem szeretett teljes szívvel.
Csúnya dolog házas emberbe beleszeretni -akár nő, akár férfi-, de a szerelem nem válogat, nem hagyja ki azokat, akiknek párjuk van.
További ajánlott fórumok:
- 90 naposban kezdő vagyok és egyedül vagyok. Jön velem valaki?
- Egyedűl vagyok itthon és félek. Normális ez? Más is van igy? Én félek egyedűl lenni.
- Mit csináljak hétvégente, ha teljesen egyedül vagyok? Barátnők nem mindig érnek rá, barátom meg nincs.
- Szükségem van mások segítségére, meglátására, véleményére, mert egyedül vagyok a megválaszolatlan kérdésekkel
- Magányos vagyok, pedig nem vagyok egyedül.
- Egyedül vagyok, s szerintem leszek, ünnepek közepette is!🙄