Láttam Édesanyámat 4 napon keresztül haldokolni, a félórás haláltusa...Fél óra ! El tudjátok képzelni, hogy valaki fél órán át erőtlenül fuldoklik, mire megfullad ?
Ezért tartok tőle.
Méltósággal viselte, de nem ezt érdemelte volna :(((
Szívesen. Szerintem odaát minden átlátható, birtokába kerülünk a szellemi törvényeknek és választ kapunk a földi kérdéseinkre. Mivel testünk nincs, nincs a nehéz anyagi világ, könnyűek és lebegőek vagyunk. Isten tudata, jelenléte szeretete vesz körül minket, bejáratosak vagyunk más világokba és rengeteget tanulunk, hogy a további életeinket tervezzük.
Persze mindez csak bizonyos idővel a meghalás után, mert az nagyon fájdalmas is lehet, a lélek még egy darabig nem fogja fel, hogy mi történt vele. Sajnos vannak olyanok is, akik más, sötét világokba kerülnek, mert nem mernek továbbmenni a fény felé és ezért egy homályzónában rekednek nagyon sok földi évig. Ez lehet a legrosszabb, ehhez képes az anyagi világ kötelmei is jók.