Alzheimer-kór. Kezdő tünetek? (tudásbázis kérdés)

nem kirándulni megy,hanem bébicsősznek.Ott sem mozdul ki.Tavaly is volt.Sirt,hogy haza akar jönni.Most meg újból megy mert muszáj.

Attól félek nem lesz-e késő orvoshoz menni akkor ha megjön.Érdemes-e huzni -halasztani a betegséget,vagy hagyni a természetet "dolgozni"

Most jöttem a munkából.Jégkrém a hütőben!(fagyasztó helyett.)

Háziorvossal akarok beszélni,viszont anyut is be kell vonni.Ő tagadja,hogy elfelejt dolgokat.Viszont az orvos nélküle nem tehet semmit?Hogyan beszéljek a dokival???

Talán még nincs gond, mert egy éve kezdtem (angolt)tanulni is, de ez a "nem jut eszembe" valahogy más érzés a fejemben (nem tudom máshogy kifejezni), mint mondjuk 20 évesen az "itt van a nyelvem hegyén" érzés.

Fura...

Ami nem jut eszedbe, írd fel. Amint eszedbe jut, azonnal írd fel! Igen, nagyon rossz érzés, a a tudom, hogy tudom... Szakember szerint nem szabad az embernek belovalnia magát, mert akkor tényleg leblokkol! Viszont nagyon jó és kellemes agytorna a rejtvényfejtés. Leginkább a Fannit veszem. De amint valami nem megy, azonnal le kell tenni, aztán mondjuk egy nap múlva újra elővenni. Tulajdonképpen az agy tudatos tornáztatása, dolgoztatása. A megjegyző képesség 50 után már fokozatosan csökken, de gyakorlással szinten tartható. És a korral az is együtt jár, hogy megtanulunk különbséget tenni az információk között és akaratlanul is szelektálunk. Nem kell minden ránk ontott információt megjegyezni.

Ajánlatos egy füzetet vagy naplót rendszeresíteni, amibe minden olyan dolgot beleírunk, ami előzőleg kérdéses volt. Az agy mindent tárol, amit már hallottunk, tanultunk, valamikor megjegyeztünk, csak valahol lent van az infó a bugyor mélyén. Ezt úgy is hívják, hogy passzív tudás. Amíg az ember tudja, hogy ez-az nem jut eszébe, addig nincs nagy gond. De ha nem, akkor kezdődhetnek a gondok. A korral meg kell tanulni együtt élni, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet tenni érte. Nevek, fogalmak, kifejezések stb. szinten tartása, memoriterként való alkalmazása szintén jó agytorna.

Először neurológus-ideggyógyász, EEG, utána MRI.

A Cavinton/Nootropil 2400, az évenkénti infúziós kúra segíti az agyi erek keringését. De a "betegnek" is dolgoznia kell: pl. 999-től egyenként visszaszámolni; a cédula és a ceruza mindig ugyanazon a helyen legyen, hogy azonnal felírja és feltűnő helyre azonnal tenni az emlékeztetőt. Pl. a kis ragasztócsíkkal ellátott irodai színes papírkákat használom, ami a bejárati ajtóra van rakva. A 7-8-9-es szorzótábla oda-vissza lassan, elmélkedve.

Sajnos manapság rengeteg inger, információ éri az agyat, melyet nem tud feldolgozni, ezért így védekezik, hogy blokkol. Én legalábbis ezt a magyarázatot kaptam. Később még írok...

Sajnos a tapasztalatom az, hogy semmilyen kezelés nem számit, sőt sok esetben rontottak anyósom állapotán. Az egyik kórházi kezelése eredménye lett, hogy többet nem hagyhattuk otthon egyedül. A gyógyszerek miatt a kórházban saját fiát nem ismerte meg, halucinált, és ráadásként pelenkázni kellet. Mivel nem én akartam a kivizsgálást, hanem a sógornőm, igy nem nagyon akartam beleszólni, de aztán már nem birtam, igy leállitottam a gyógyszereket, és akkor intéztük neki az otthont.

Szerintem ennek e betegségnek a kezelése inkább természetes legyen, mint gyógyszeres. A folyamatot egyik gyógyszer sem állitja, meg és nem is enyhiti a tüneteket. A cavinton az jó. Semmi rosszat nem csinál. Olvasson sokat, esetleg rejtvény fejtés, sokat kell velük beszélgetni, türelem, szeretet.

Köszönöm a tanácsokat.

67 éves múlt a mami.Zsóka54 sajna az első szakasz már megvan.Cavintont én is akartam iratni neki és ezt a fül orr-gégész is hiányolta,hogy nem kap.

Együtt él velünk és ő van többet a gyerekekkel,mert dolgozunk.Testvérem szólt,hogy "gyanús"anyu viselkedése.Kihagy,többször kérdezi meg ugyanazt rövid időn belül.Még recepteket is elfelejt,pedig már többször megfőzte.stb...

Egy tudományos cikkben olvastam nemrég, hogy a legújabb vizsgálatok szerint már a jellegzetes tünetek megjelenése előtt utalhat a betegségre a tájékozódási képesség változása, romlása.

Pl. a térképen való tájékozódás problémái: egy ismert hely, utca stb. térképen való megkeresése gondot okoz. Ez már felvetheti az Alzheimer-kór gyanúját is akár, ezért mindenképp érdemes rá odafigyelni, mint tünetre.

Anyósom alzheimer beteg volt. Amikor megismertem 60 éves volt, már akkor észrevettem rajta. A férjem is tudta, apósom is és mindenki, de ezt titoknak kezelték. Szedte a cavintont és ennyi. Semmit nem segitett. Évről évre egyre rosszabb lett.

A kis feledékenységek elmentek, de sajnos volt olyan, hogy vigyázott a gyerekemre, eszébe jutott valami, fogta magát és elvonult otthonról. A gyerekemet meg szomszédok próbálták nyugtatni ajtón keresztül. Aztán jöttek a keményebb időszakok. Amikor ránk fogott dolgokat. Mindig valamit elloptunk tőle, aztán már nem lehetett egyedül elengedni sehova, mert eltévedt, később már otthon sem lehett egyedül hagyni, mert különböző dolgokat dobált ki az ablakon, dörömbölt az ajtón, hogy be van zárva, stb. Otthonba kellett adnunk, mert ugye nekünk dolgozni kellett. Az otthonban azt hitte a szobatársára, hogy az anyukája, igy ott nagyon jól érezte magát, de sajnos kapott egy tüdőgyulladást és meghalt. Nem tudom mikor kezdődött neki a betegsége. 77 évesen halt meg. Sokszor bosszantó volt, bár igy utólag csak nevetgélünk rajta:)))

Sajnos ez egy gyógyithatatlan betegség. Mennyi idős anyukád?

Orvosnál jártatok már a problémával?

Az emlékezetzavarokkal, beszédzavarokkal és egyéb tünetekkel járó Alzheimer kórnak négy szakaszát különíthetjük el. Ha bizonyos változásokat észlelünk családtagjainkon vagy akár saját magunkon, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni!

Bár időnként mindenki elfelejt ezt-azt, kimegy a fejéből egy találkozó, vagy éppen keresgélnie kell a szavakat, érdemes figyelni arra, hogy ezek az emlékezetzavarok mennyire súlyosak, rendszeresek vagy éppen a hétköznapi, jól megszokott, rutinszerű feladatok elvégzését is zavarják.

Az Alzheimer-kór degeneratív, gyógyíthatatlan idegrendszert érintő betegség; presenilis típusa a 65 évnél fiatalabbaknál, míg a senilis típus 65 évnél idősebbeknél jelentkezhet. Az Alzheimer-kórra már a betegség megjelenése előtt is utalhatnak jelek: kisebb memóriazavarok, a figyelem kiesése, apróbb kommunikációs nehézségek.

Bizonyos komplex feladatok a korábbinál nehezebbnek tűnhetnek, tovább tart megoldani ezeket. Gyakran a személyiség is változik: a korábban szelíd embernek egyre több az agresszív reakciója, vagy folyamatosan zárkózottá, kedvetlenné válhat. Minél korábban ismerik fel a betegséget, annál hatékonyabban tudják azt kezelni; a kezelések pedig lassíthatják a betegség továbbromlását.

* Első szakasz (Preszimptomatikus demencia)

Az első szakaszban egyre gyakoribbá válnak a memóriazavarok, a beteg gyakran elfelejti, hogy egy-egy kérdést már feltett, vagy arra már válaszolt. Az írásban, az eszközhasználatban is lehetnek nehézségei. A beteg viselkedése is megváltozhat, hajlamosabbá válhat a depresszióra, a visszahúzódásra, az érdektelenségre.

* Második szakasz (Incipiens demencia)

A második szakaszban a korábban tapasztalt tünetek súlyosabbá válhatnak, a memóriazavarok sem csak időnként, hanem szinte folyamatosan fennállnak, és egyre jobban befolyásolják a mindennapokat. A beteg gyakran még a legismerősebb helyeken is eltéved, keveri a múltat és a jelent, időnként már a közeli családtagjait sem ismeri meg. Érzelmi életében és viselkedésében újabb változások következnek be, fáradékonyabb, zárkózottabb lehet, mint korábban. A mozgás koordiánálatlanabbá válása miatt a beteg lassabb, bizonytalanabb, egyre több törődésre, fizikai és lelki támogatásra van szüksége.

* Harmadik szakasz (Definitív demencia)

Médiatár főoldal

videó

Mire számíthat, ha demens beteget ápol?

Mire számíthat, ha demens beteget ápol?

lejátszás

A beteg memóriája tovább romlik, már a közelmúlt eseményeit sem tudja felidézni. A mindennapi teendők ellátása is nehezen megy neki: nemcsak szellemileg nem tud olyan alapvető cselekvéssorozatokat elvégezni, mint az öltözködés vagy az evés, de az ügyessége is cserben hagyja. Gyakran eltéveszti a szavakat, egyre kevésbé tudja kifejezni magát, döntései logikátlanok. Érzelmileg nyugtalanná, szorongóvá válhat.

* Negyedik szakasz (Súlyos demencia)

A beteg szellemi leépülése ekkor már súlyossá válik: alig vannak tiszta pillanatai. Szinte folyamatosan összekeveri a múltat és a jelent, egyáltalán nem ismeri meg a közeli családtagjait. Nem tud saját magáról gondoskodni, és a beszéd képességét is szinte teljesen elveszíti. Mozgásában is korlátozottá válik, és olyannyira bizonytalan, hogy gyakran esik el. A nyeléssel, a vizelettartással is gondjai lehetnek, teljesen mások gondoskodására szorul. Egyre súlyosabb pszichiátriai tünetek jelentkeznek nála: hallucinál, téveszméi vannak.

Édesanyám egy ideje már nem emlékszik dolgokra,beszélgetésekre.Régi emlékek tisztán élnek,csak a közelmúlt homályos.

Tudnátok segíteni a tünetekben?Mire figyeljek?

Esetleg más lehet az oka?..