Mennyire fontos neked, hogy szeresd a munkád? (beszélgetős fórum)
szerintem fontos hogy szeresd a munkád, még ha a fizu nem is a legjobb, de ha a szeretem mellé gazdagság is társul :)))))))))))))))))))))
Az maga a csoda :)
én elég kreatív munkát végzem és mellette szellemit is, fizu nem sok, de legalább van munkám, amit szeretek...
Akkor jól tetted!
Mit szóltak a régi helyen? Lesz felmondási idő?
Miért mondtál fel?
Találtál jobbat? Vagy csak elged volt...?
Sajnos sok olyan hely van az országban, ahol semmi munkalehetőség nincs. Az ember azt vállalja el, ami adódik. Ha nem felel meg, akkor kereshet közben mást, de addigi is legalább dolgozhat.
Én Pécsett lakom, ez is egy eléggé halott rész. A gyes lejárta után 1 évig nem találtam semmit, pedig rengeteg helyre jelentkeztem. Elvállaltam az elsőt, amit felkínáltak. Erről írtam kissé lejjebb. Érdekes, hogy a következő 1 hónap során 3 helyről is felhívtak azok közül, ahová jóval korábban beadtam az önéletrajzomat. Örülök, hogy maradtam.
Hát nem tudom...
Amikor az ember nap, mint nap azért küzd, hogy megkeresse a számlákra a pénzt, reggeltől estig robotol, akár még hétvégén is, és még így is hó végén azon sakkozik, hogy akkor most mit ne fizessek be, vagy akkor koplalunk egy hetet, mert nincs pénz...
Szerintem akkor már rég nem az jár az ember fejében, hogy "csak azt akarom csinálni amit szeretek". Ilyenkor már tök mindegy, hogy szeretem e azt a munkát. Ha nem lehet belőle megélni, akkor muszáj mást keresni...
Én nagyon szerettem - szeretem a munkámat: 46 éve vagyok kereskedő.
Hagyományos, vevő - eladó közti kereskedelmet nevezem kereskedelemnek.
Nem a hiper - szupermarketekben robotoló szegény, kiszolgáltatott dolgozókat.
Most is inkább a rosszabbul fizető kereskedelmet választottam, a jobban fizető, de tőlem távolálló, nekem nemtetsző munka helyett.
Egyértelműen olyan munkát választanék, amit szeretek.
Nem vagyok egyszerű eset, csak azt csinálom, amit szeretek, és egy egész életen át nem lennék képes azt csinálni, amit 10 perc után is utálok..
Nem érdekel a pénz sem, bár ezt így könnyű mondani, amíg tanul az ember. De inkább kicsi pénzzel leszek boldog, mint sokkal boldogtalan.
Láttam már példát az utóbbira, és nagyon nem tetszik..
Szerintem az egyik legfontosabb, hogy valaki hogyan érzi magát a munkahelyén, milyenek a kollégák. Hiába csinálom, amit szeretnék, ha rossz a hangulat, gyomorideggel megyek dolgozni.
A mostani munkahelyemen minimálbérért kezdtem dolgozni műszaki vonalon, amihez soha nem értettem, és nem is érdekelt. De elvállaltam, mert nem volt más. A kollégáim nagyon aranyosak voltak kezdettől fogva. Mindig is jól éreztem itt magam. Szépen lassan tanítottak be, mindig kicsit többet. Most már sokszor értem a műszaki rajzokat, és hibákat is észreveszek. Ráadásul idővel a fizetésem is jelentősen megemelkedett, már azzal is elégedett vagyok. Mindezt 3 év alatt értem el, mert türelmes voltam, és szerettem itt lenni.
Nincs is annál jobb, mint amikor a hobbid a munkád:)
Annál rosszabb, amikor nem tudsz a hobbidnak élni, mert a családodnak is szüksége van a bevételre...
Egy ideig mindenképpen a jobb fizetést kínáló munkát választanám, hogy ezzel megalapozzam a későbbi időszakot. Ha biztos esélyem lenne arra, hogy változtassak és számomra szimpatikus munkába kezdjek, akkor váltanék - persze idővel csak. Ha lehetőségem van arra, hogy nagyobb fizetést kaphassak és - mint írták - minden más jól alakulna az életemben, biztos bevállalnám a kevésbé szimpatikus melót.
:)
Hát ez egy jó kérdés! Leginkább kombinálnám: olyan munka, amit szeretek, jobb fizetésért. :)
Persze nem ilyen egyszerű.
A mai világban lehet, hogy inkább a jobb fizetést választanám... (nekem pont aktuális)