Szerintetek a férfiak mit találnak egy nőben a legszexisebbnek? (beszélgetős fórum)

Azt jobban venném... mert én is sokXL vagyok :))), ha meg csontik után forogna azt komoly sértésnek venném :P.

Egen csontinak hívom az átlag női méretekkel megáldott nőt, aki ha bemegy akármelyik ruhanemű boltba, akkor max 42-es méret, azaz még kap magára göncöt :). De nem bántásiból mondom, mert nincs ilyen fóbiám, hogy utálok minden vékony nőt :))).

hát, igen.. bár a szakítások szerintem mindig egyoldalú döntésből erednek.. én nem hiszek a "közösen döntöttünk így"-ben, ez egy rossz duma.. egyszerűen az egyik menni akar, a másik meg valamiért (büszkeség? félelem? belenyugvás?) különösebb patália nélkül rábólint erre.. így aztán lehet hangoztatni, hogy "megbeszéltük, hogy így lesz a legjobb" - aha.. annak, aki kezdeményezte az egészet..

jajj, kicsit pesszimista lettem ma estére.. bocsi..:)

Én elég otthon vok a politikába. Igaz ő is, de ő nem szeret politizálni.

Engem nem zavarna ha más nőket nézne, amíg én mellettem ébred fel.

Amikor először voltunk együtt bulizni, és hát nem nagyon volt magánál, lesmárolt egy nagydarab szöszit, de akkor még nem mertem szólni neki, mert nem voltunk még annyira együtt, ma már azért ezt nem tűrném szónélkül. Hanem elkapnám és lesmárolnám, én:)

Aj, itt fordított az eset, én vagyok az akinek gőze sincs a politikáról (csak a magyar dereng és mondjuk van véleményem) de nem szeretek olvasgatni és megérteni, hogy mi is van :-O, ő meg él hal érte :).

Amúgy ő sem forog a nők után :)))), le is tekerném a fejét :))))))) - na jó viccelek, azért van a szeme, hogy nézzen, de akkor ne a ropikat nézegesse nekem, ha már mellettem van :)))

Az enyim nem mer forgolódni, pedig sose szóltam neki emiatt, de neki úgy tetszek ahogy vagyok.

De jó neked, hogy politikamániás a pasid, irigyellek. Én is az vok, viszont a párom kinem állhatja.

Azt nem valószínű, hogy lenyelném, hogy csontik után forogjon a párom... hah!

Egy dolgot nyelek le, a politikamániáját, mást nem kell :), mivel a többi dologban teljesen megfelel, vagy ideális vagy ilyesmi :)

igen, tudom - éppen erre is értettem: a szakításra!

a fogas-példánál maradva: kicsit fáj, majd nem, aztán jobban fáj, majd újra semmi.. aztán már egyre többet fáj, mint nem, és már én is érzem, hogy menthetetlen.. na, ekkor "kell" húzatni..:) mert az ilyen már nem gyógyul meg..

és itt jön be a "minden nap húznak rajta egy kicsit" = "igaz, hogy szakítottunk és majd' belehalok, de biztosan kibékülünk.. és igaz, hogy két hete nem láttam, ami nagyon sz*rul esik, de tuti érdeklem még, mert a múltkor is felhívott 1 hét múlva és azt mondta.. és különben is már volt ilyen máskor is..blablabla.." na ez az, amit nem szabad (szerintem) csinálni (egymással) - pláne nem "foghúzás után"..!

persze ez számomra is csak elméletben ilyen tiszta és egyszerű.. - mindenesetre én igyekszem ehhez tartani magam..:))

Uhh... ez már nagyno "női logika"...

1) Ideális csak a gondolat lehet, a valóság sosem.

2) Nincs olyan ember, aki egy másinak minden téren megfelelne. Bizonyos dolgokat "le kell nyelni", vagy ki kell békülni velük.

Akkor nyilván nálam nem működik. Nem is olyan régen (kicsivel vékonyabb voltam - majdnem 30 kilóval, mint annó, mikor elkezdtem fogyizni, most kicsit visszaszedtem). Akkor úgy gondoltam, hogy na most bezsebelek minden bókot és miegymást, még azt sem mondhatom, hogy annyira ellenszenveztem volna magammal, mint most. Sőt, mondhatni, hogy elfogadtam, hogy így nézek ki. Egy hétig figyeltem a reakciókat, hát... aztán feladtam és visszaesett az önbizalmam ismét. Tehát nálam nem működik... :(

De van ez így, bár mostmár nem akarok bepasizni, mert bevagyok :), és érdekes nem a kisugárzásom szedte fel a párom :)))), mert az mit sem változott, azaz pont nem a fogyásom csúcspontján ismertem meg, vagy jöttem vele össze :)

háát.. mondjuk én a hajamat azért "simogatom", mert hosszú és időnként az arcomba lóg, mosolyogni azért mosolygok, mert ilyen az alaptermészetem, a lábam meg azért teszem keresztbe ha leülök, mert úgy kényelmes..;))

persze, ezek nőiességet sugárzó jelek lehetnek a férfiak szemében - de ha valaki csak betartandó szabályokként kezeli őket (mert akkor tuti felfigyelnek rá a pasik, és nem természetesen, belülről jönnek a gesztusok, mozdulatok), akkor az úgyis kiderül.. nem hiszem, hogy lenne erre "tuti recept", amit ha betartassz, akkor sikered lesz..:)

ha a barátnődhöz ezek a mozdulatok nem tartoznak hozzá, akkor jobb is, ha nem tekergeti a fürtjeit és rebegteti a szempilláját csak azért, hogy összeszedjen valakit - mert akkor már rögtön az elején egy hamis képet sugároz önmagáról..

Ja és egyböl körbe is néztem az ismerösök közt: és mit látok, a legcsinibb barátnöm szingli már egy éve, felé sem néz senki..ö az ilyen kedveskedö figyelemfelkeltö gesztusokat utálja, mondván hogy ö magát szeresse a leendöje (mondjuk nem teljesen értem az összefüggést, de ö tudja...). Én meg simán bepasiztam az autópályán pár pici hajas- mosolygós jelet használva, 130-nál ;-)

Szóval van benne valami ;-)

Nekem abszolult nincs sok önbizalmam, csak megtanultam, hogy kifelé úgy kell csinálni mint ha lenne.

Én abszolult nem tartom magam szépnek, se semmi hasonlónak.

Megtartani pedig nem attól nehéz egy pasit, hogy kövér vagyok vagy sovány, ha a testem nem tetszik neki, akkor szóba sem áll velem. Ott már a belső dolgok döntőek.

Én már nem vagyok flörtőlös tipus. Régenm sajnos nagy hülyeségeket csináltam etéren, mostmár csak a tartós kapcsolat híve vagyok és ez meg is van.

Abba, hogy felmerjem vállani magam akárhány kilós is vagyok a páromnak is nagy szerepe volt és van.

Meg a tükörnek is.

Én azt látom a tükörben, ha valami bő cuccot veszek fel, mégnagyobbnak látszom. Ha viszont testhezállósabbat, akkor pont akkorának amekkor vagyok és kiemeli az előnyöket is nem csak a hátrányokat.

Bár szerintem a párom már 100szor megbánta, hogy így fel*zta az önbizalmam, mert ha néha elmegyünk bulizni a legvadídóbb felsőim veszem fel, ő meg még pisilni sem mer kimenni, mert nem mer egyedül hagyni annyi kan között,

Egyébként én is úgy vagyok vele, hogy sehogy sem tetszem magamnak. ANnó lefogytam 4-5 hónap alatt több mint 30 kilót. De olyan kövérnek mint akkor sosem éreztem magam.

Aztán jöttek különböző egészségügyi bajok, amikor hízásoshoz vezettek, most 100 kiló fölött vagyok, de most nem érzem magam olyan csúnyának.

Bár most neki áltam fogyni, mert olyanom volt ezen a héten -4 kilónál tartok, de ez itt off.

Szóval nem súly függő, hogy az embert észre veszik e pasik vagy sem, hanem, hogy az ember mit sugároiz kifelé.

Azt, hogy ezt nézd meg kisapoám, szeretnél ilyenekt közelről nézni, vagy azt, hogy jajj rám ne nézz, mert én csúnya vagyok.

A többi ember olyannak lát minket mint amit mi mutatunk.

Bocsi, hogy hosszú lettem.

Nem anorexiásat mondtam :)))).

Akkor normál súlyú :) csak ez jóval hosszabb, mint a csonti :D

jaaajj, ez a "csonti" kicsit olyan pejoratív szerintem..;)

háát, hogy építsem így az önbizalmamat, ha itt ilyeneket olvasok..??;)))))) hehe..:))

Tudom, hogy csonti vagy :))).

De ez nem vígasztal... szóval, ha lefogyok sem leszek magammal megelégedve... szörnyű :)))).

Biztos hosszú út, hogy legyőzzük önmagunkat, de látom a valóságot, és nem tudok a tükörbe nézni és belehazudni az arcomba, hogy "dögösen nézel ki" bár lehet ezt kéne... (leírtam és aztán látom, hogy kb ugyanezt írtad csak más szavakkal :))

Említettem már egy műsort, egy nagyon vagány amerikai csaj vezeti és pont ezt mondta, hogy csak így lehet önbizalma valakinek, ha igen is odaáll a tükör elé és a saját szemébe mondja, amit hallani akar, tehát milyen dögös vagy, milyen szép vagy, stb. A csajok körülötte meg eufólikusan nekiálltak a mondókáknak... aztán vigyorgott mindenki. Hát nem tudom... nálam fix, hogy nem működne :).

ehhez az egészhez semmi (vagy csak minimális) köze van a súlynak.. nekem nincsenek különösebb súlyproblémáim (sőt, inkább híznom kellene 1-2 kilót szerintem), mégis mint írtam, nálam is "gondok vannak"..:)))

azt a bizonyos első lépést meg már jó régen megtettem (mármint az "öndiagnosztizálást" fóbia-témában) - és mégsem győztem még le önmagam..

igazából nem is tudom, hogyan kellene.. álljak a tükör elé és hajtogassam azt, hogy "szép vagyok, jó vagyok, nagyszerű ember vagyok!"...???? ;)))

Tudod az önbizalom növeléséhez máris egy lépést tettünk, hogy tudjuk, hogy fóbiásak vagyunk, vagy önképzavarosak, meg önmagunkat nemelfogadósak :).

Én senkihez nem mérem magam, mert mondjuk, ha ránézek eme barátnőmre, akkor így kéne vélekednem: ő megteheti én miért ne tehetném?!

Nekem egyszerűen magam nem tetszik, ahogy kinézek, hiába teszek az ügy érdekében, fogyok, akkor sem felelek meg stb. stb. stb.