Szedtek fogamzásgátló tablettat 40 évesen? (tudásbázis kérdés)

Ezt nekem is igy mondta a dokim!

Inkább a fog.gátló,mint a hormonok!

Igen, arről Neked kell döntened, bár a jótanács mindig jól jön.

Ha jársz rákszürésre rendszeresen,akkor biztosan nem lehet gond!

...s akkor próbáljak meg jól dönteni.Végül is részben rajtam/rajtunk is múlik. Mégis tanácstalan vagyok.De úgyérzem maradnék még egy kicsit a gyógyszernél.Talán nem lesz belőle gond.S ha ez az orvos nem írná fel, dönthetek egy másik doki mellett is...

Milyen jó,hogy tudunk itt beszélni erről.

Ez nem pont az a cikk, de nagyon érdekes. Elgondolkodtató...

Haszon és kockázat – a hormonpótló kezelés

Ma már világszerte vitathatatlanul elfogadott a hasnyálmirigy által termelt inzulin hiánybetegségének, a cukorbetegségnek inzulinnal történő kezelése, hasonlóképpen a pajzsmirigy csökkent működése esetén pajzsmirigyhormonok adása. Ugyanilyen természetes megoldásnak tekinthető a petefészek eredetű hormonok pótlása egy olyan életszakaszban, amikor képződésük akár műtéti beavatkozás, akár az életkor előrehaladása miatt elégtelenné válik.

A gyógyszereket az orvosok különböző betegségek vagy hiányállapotok javítása, gyógyítása céljából alkalmazzák. Egy részük kórokozókra hat (pl. az antibiotikumok), mások a szervezet védekezőkészségét erősítik (pl. a vitaminok), megint mások bizonyos élettani funkciókat befolyásolnak (pl. a fogamzásgátlók). Egy külön gyógyszercsoportnak tekinthetők azok, melyekkel a szervezet által termelt, de valamilyen ok miatt elégtelenné vált vagy hiányzó természetes anyagokat pótoljuk. Az öregedés folyamata természetes biológiai esemény, és bizonyos következményeibe, mint pl. a fogak vagy az éleslátás gyengülése, elvesztése mindenki kénytelenül beletörődik, miközben a jelenségek ellensúlyozására különböző technikai eszközökhöz (protézis, szemüveg) folyamodik. Hasonló öregedési részjelenség a petefészek-működés csökkenése, majd kimerülése, mely hatással van a női szervezet egészére. A hormonpótló kezelés az elégtelen petefészek-működés pótlását célozza, és ily módon a fiatalabb életkorban meglévő hormonhatásokat utánozza. Az Európában forgalomban lévő legtöbb hormonpótló készítmény hatóanyaga megegyezik a petefészek által termelt hormonokkal. Ugyanakkor mind jellegében, mind hatásában különbözik a gyógyszerként használt egyéb női hormonkészítményektől (pl. a fogamzásgátló tabletták mesterséges ösztrogén hormon hatóanyagától).

A természetes hormonokra, ún. “lágy ösztrogénekre” épülő hormonpótló kezelés célja az ösztrogénhiány okozta átmeneti, valamint tartós tünetek kialakulásának meggátlása és a késői szövődmények kifejlődésének megelőzése.

A hormonhiány átmeneti tüneteit, az ún. klimaxos tüneteket (hőhullámok, kipirulás, éjszakai izzadás, álmatlanság, lelki zavarok stb.), a nők több mint 2/3-a súlyosabb formában éli meg. Ezek a tünetek hormonpótló kezeléssel igen hamar és eredményesen enyhíthetők. Évekkel a menopauza után – a húgyutak és nemi szervek nyálkahártyájának sorvadása következtében – a nők a hormonhiány tartós tüneteivel szembesülnek: a hüvelygyulladások, fájdalmas nemi élet, vizelettartási nehézségek már többnyire komoly panaszokat és szenvedést okoznak, mégis szemérmes titkolózásba burkolódnak, holott a hormonpótlás különböző módozatai segítségével eredményesen kezelhetők. Csupán az utóbbi évtizedekben kerültek a figyelem középpontjába a hormonhiány késői szövődményei, a csontritkulás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint bizonyos időskori pszichés és idegrendszeri betegségek, mint pl. az Alzheimer-kór megelőzésének lehetősége tartós, azaz hosszabb távú hormonpótló kezeléssel.

Hazánkban kb. 1,8 millió 50 év feletti nő 25%-ánál számolhatunk csontritkulással. Statisztikai adatok szerint a csontritkulás talaján kialakuló törések következtében több nő hal meg, mint az emlők, a méhnyak, ill. a méhtest rákos megbetegedése miatt összesen. A klinikai tanulmányok egyértelműen azt igazolják, hogy az idejében megkezdett hormonpótló kezelés jelentősen csökkenti a csontritkulás kialakulásának veszélyét és a törési kockázatot (mintegy 50%-kal a csigolyatörés és 25%-kal a combnyaktörés rizikóját!).

50 éves kor előtt a férfiaknak 3,5-szer nagyobb esélyük van szív- és érrendszeri megbetegedésekre, mint a hasonló korú nőknek. A menopauza után ez a különbség igen gyorsan elvész.

A koszorúér-betegség a nők leggyakoribb halálokává lép elő, hiszen az összes női halálozás 46%-át okozza, szemben a mellrákkal, mely mindössze 4%-ot tesz ki. A klinikai vizsgálatok szerint hormonpótlásban részesülő nőknél 50%-kal csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának esélye. Ugyancsak felére csökken a rettegett vastagbélrák előfordulása is a hormonpótoltak körében.

Egyes feltételezések szerint a hosszú ideig tartó, nagyobb dózisú hormonpótló kezelés valóban megnövelt kockázatot jelent olyan asszonyoknál, akiknek családjában gyakorta fordult elő petefészek- és/vagy emlőrák. Ezen asszonyok azonban egy olyan genetikus kódot hordoznak, mely vérvizsgálattal kimutatható. A méhnyálkahártya tartós ösztrogénkezelés hatására mintegy 10–12%-ban korai, rosszindulatú elfajulást mutathat, azonban ezt a folyamatot az ösztrogénhez adott kiegészítő hormon, a gesztagén oly mértékben ellensúlyozza, hogy a kombinált kezelésben részesülő nők körében ritkábban fordul elő méhnyálkahártya-rák, mint a kezeletlen asszonyoknál. Különösen azon nők körében, akiknél a terhesség, szülés, ill. szoptatás ideje alatt mélyvénás trombózis alakult ki, a tartós hormonpótlás az esetek egy részében növelheti a trombózisveszélyt. Bizonyos genetikailag kódolt esetekben – melyek vérvizsgálattal kiszűrhetők – a hormonpótló készítmények szintén a véralvadás fokozódását okozhatják. A nők túlnyomó többsége azonban nem hordozza ezeket a genetikai jegyeket.

Többmilliós felmérés eredménye szerint a hormonpótló kezelésben részesülő asszonyok életkilátása mintegy 4 évvel hosszabb a kezelést igénybe nem vevő asszonyokénál. Ezen tényt támasztja alá az a nemzetközi felmérés, mely szerint Angliában és az Egyesült Államokban a változás kora után lévő orvosnők több mint 70%-a saját magának felírja és használja a hormonpótlást. A hormonpótló kezelés orvostól, betegtől fokozott odafigyelést, gondosságot igényel. Az a tény, hogy összességében a kezelésben részesülők mintegy 4 évvel hosszabb, megfelelő, jó minőségű, aktív öregkorra számíthatnak, a mérleg nyelvét az alkalmazás irányába billenti. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akár a beteg, akár az orvos mentesülne a minden gyógyszer alkalmazásánál elengedhetetlen gondozás felelősségétől.

Prof. dr. Marton István

Mindennek két oldala van.

Azt olvastam pl., hogy a távolkeleti nyelvekben nincs szó a klimaxra - mert állítólag nem is ismerik. A csodaszer a szója.

De azt pl. nem tudom, hogy az európai vega nők klimaxolnak-e? Vannak viszont, akik meg a szója hormonhoz hasonló hatása miatt aggódnak és figyelmeztetnek. Egyszer olvastam egy fiatal nődokinak a honlapján, hogy mik a nők alternatívái a klimaxhoz közeledve.

Szabadon választhatunk, hogy a csontunk törik, a bőrünk ráncosodik és szárad, a szeretkezés örömét kell feladnunk, vagy a hormonoknak hála ezeket elfelejthetjük, de félhetünk a ráktól és egyéb más riasztó dologtól, amit a hormonok okozhatnak.

Szerintem a dokik legtöbbje egyik vagy másik oldalt pártolja és nem mindig bízza ránk - nőkre - a döntést. Pedig az objektív tájékoztatás lenne a legfontosabb. No de minden gyógyszergyárnak is megvan a maga lobbija.

Érdekes tényleg, ahány doki, annyiféle vélemény!

Nekem más betegségem van, ott is ahány dokit kérdezek, mind máshogy reagál.

Szerintem mindenki érzi, hogy jó e neki, vagy nem. Ha pedig évente ellenőrzik, akkor nem lehet baj!

Mikor abbahagytam, én is abban bíztam, no majd most! Most mennyivel könnyebb lesz lefogynom. Hát, nem mondanám. Azóta is ingok-bingok a 78-85 között. Fölé menni már nem hagyom, de alá menni sem sikerül. Pedig, ha még egyszer 70 kg lehetnék...most már tudnám, hogy kell megtartani.

:)))

Gyakorlatilag a második terhességemig (92-ig) én is Rigevidont szedtem. 94 óta szedtem Marvelont. Semmi problémám nem volt vele. Híztam ugyan azóta 10-15 kilót, de tutira nem a bogyótól. Viszont így visszatekintve, teljesen elnyomta a libidómat. Azért gondolom, hogy volt(ak) mellékhatása(i), mert miután abbahagytam tomboltak az addig elnyomott hormonjaim.

A koromhoz képest korai klimax-szerű tünetek (félidős pecsételés, rövidülő ciklus, erősebb vérzés) egyébként a doki szerint betudható a gyógyszerszedés utóhatásának akár. A saját hormonjaim már nem működnek tökéletesen. Felborult az egyensúly.

Voltam uh-on, van még éretlen petesejtem, de nem mindig van tüszőrepedésem és állítólag ez okozza a problémáimat.

Köszönöm!

Kinlódok is eleget!

viszont az biztos, hogyha a gyógyszert abbahagynám akkor könnyebb lenne:)

Rigevidon.

Azt mondta a második szülés után /8 éve/ ha meg vagyok vele elégedve szedjem nyugodtan.

Nincs semmi gondom, sőt ha abbahagynám, akkor össze vissza jönne meg. Nekem azért is kell szedni, mert az szabályozza! 20 éves korom óta!

Csak a két szülés volt a szünet!

A Miréna állítólag egészen a menopauzáig fenn lehet, illetve 5 évente cserélik. Azt olvastam, hogy a klimaxos vérzés-problémákat teljesen el lehet felejteni mellette. Sokan nem is véreznek, csak pecsételnek egy-két hónapig, míg hozzá nem szokik a szervezet. Lehet, hogy rászánom még magam. Sajnos kezd rövidülni a ciklusom és van egy igen erős napom. Olyankor már nem merek utazni, vagy ilyesmi. Pedig az néha kivédhetetlen.

Így nyáron jobb, biztosan a több mozgás és a vitaminok...