Strokos betegről bővebben. (tudásbázis kérdés)

Szervusz, és köszönöm.

Apukám valamivel stabilabb de a tüdőgyulladásának szövődményei vannak sajnos. Most már úgy néz ki 12-én kerül át a Rókusba de ezt is cirkusz árán sikerült csak kiharcolni. A doki még mindig hazaküldeni, 200 fölötti vérnyomással, szövődménnyel és állandó szívpanaszokkal.

Én is hallok arról h lehetetlen állapotból felállnak emberek és tény h ez a hathatós és lelkiismeretes orvosi segítségen is múlik.

Az apukám feladja sajnos, látom ahogy ránk néz. :( De bizakodunk tovább .

Szervusztok!

Az apukám szept 04-én kapott szrtókot. Vele voltam otthon zavaros volt a tekintete és csak feküdt gyorsan hívtam mentőt. Teljesen lebénult a jobb oldala és a beszédközpont. A vérnyomása állandóan 200 fölött volt. Átszállították a Korányiba a belgyógyászatra mert kiderült, h tüdőgyulladása meg veseelégtelensége van. 10 napig volt kritikus állapotban, most h kicsit jobban lett a főorvos aki a kezelő orvosa haza akarta adni 24 órás állandó felügyelet mellé. Gondolta mivel sokat vagyunk nála és ápoljuk- etetés(csak pépeset, itatgatás, és a bátyám már pelenkázza is) mi el tudjuk látni. 2 nappal előtte még kritikus volt az állapota. Szóval beszéltünk vele h nem tudjuk vállalni, és azt mondta amíg nem kerül át rehab kórházba ott marad (egyébként azt is mi kértük eszébe sem jutott mondani) Ma meg közölte h nincs hely hétfőn oda visszük ahova akarjuk. Most az osztályvezetőn múlik minden.

Apu depresszios és gyakran látjuk rajta h egyáltalán nem ismer fel minket és mindenhol jár csak ott nem. Agylágyulás miatt. Nem beszél már azt az 1-2 szót sem amit eddig. Gyógytornász jön minden nap ennek eredményeként 2 napja fájlalja a jobb kezét. De be van dagadva kegyetlenül. Mi forgatjuk kenegetjük de már így is van 2 seb a hátán.

Az a szörnyű. hogy csütörtökön kint volt az ügyeletes orvos és akkor elmondta h nagyon gyenge nem tudja kordinálni a mozgását és alhasi görcsei vannak- a doki azt mondta nem indokolt az állapota kórházi kezelésre. Hetekkel ezelőtt a Korányiban feküdt mert alhasi görcsi voltak. 3 nap alatt 1 vérvétel volt semmi több. Hazaküldték és a záróra azt írták rá h önként távozott.

no comment..

Most rehabilitációs kórházat keresünk ahová nem hetek múlva kerülhet át.

Nagyon elkeserítő a helyzet.

Mamát hazaadták, gyakorlatilag meghalni. Hasmenést szedett össze az osztályon. itthon kiszáradt. megszüntették akaratunk ellenére az orvosi ügyeletünket. Nem akart ki jönni Kecskemétről a doki. Végül ki méltótatott fáradni ,és megalázta mamát, és a hozzá tartozúkat.

A stroke után gondos ápolással 5 hétig tudtuk segíteni életben tartani.

Az én nagymamám 3 ve hal meg. Gyakorlatilag kinyírták a kórházban. Tudom ez kemény, de ez igaz!

Fél oldala bénult, elvesztette a beszéd készségét, de mindent értett. Inkontinensé vált teljesen. A nyelőcsöve is bénult. Nem táplálták, két nap után már a gyógytornász sem foglalkozott vele. Forgatni csak a család, persze jöttek a dekuk.

S ami a legborzasztóbb, azt írták a zárójelentésre, hogy eszik. Sőt a kérdésre a nővér közölte: ez az utasítás ezt kell írni!

Hol volt ez? Abban az "év kórházában", a hol ezen cím elnyerése után meghalt mandula műtét után egy kisfiú.

Szomorúan olvasom a ti történeteiteket. De másé reményt ad.

Az én nagyim 3 strok-on van túl, 79 éves. Az első kettőnél nem volt komoly gond, de a 3. után azt mondták, nincs remény.

Csak feküdt egész nap üres tekintettel a semmibe meredve. Igaz, fel lehetett ültetni, ha etetni akarták totál pépes ételt be lehetett tenni a szájába. De nem beszélt, pelenkázták, és semmilyen közeledésre nem adott visszajelzést. Csak nézett ki a semmibe. Borzasztó volt.

Minden nap jöttek a gyógytornászok. És az anyukám egyszerűen fanatikusan ápolta. Minden nap reggeltől estig ült mellette, és beszélt-beszélt hozzá. 6 héten keresztül.

A 7. héten mama megszorította a kezét és ránézett. Itt fordult valami. Javulni kezdett. A főorvos nem akarta elhinni. 3 hónap kórház után hazaengedték.

Most másfél éve a strok-nak.

Mama bottal járkál, kísérettel elmegy a wc-re, önállóan eszik, szavakkal válaszol, és mosolyog az 5 és 1 éves unokáira. :)

Vannak csodák, ha ritkán is. :)

Kívánom, hogy úgy alakuljanak a dolgok, ahogy a Nagymamádnak a legjobb lesz! Hátha neki is sikerül. :)) Tiszta szívből kívánom!!!

nem, nem ismerem.

matracot mindenképpen próbáljatok meg szerezni szegénynek

:((( igen, sajnos tudom:(((

...és ha Te ott vagy - nem tudod felültetni legalább?

:((((megértelek. akkora javulás viszont sajnos biztos, hogy nem várható, hogy neki jó legyen:(((

valószínűleg ő is feladta, ha nem reagál:(((