Pszichológus? (beszélgetős fórum)

Üdv.

Van köztetek pszichológus?

Én pszichiátert javasolnék, méghozzá minél előbb.

A háziorvos ad beutalót akkor is, ha csak a negyedét elmondod neki.

sziasztok!

Nekem lenne egy nagy problémám , amit nem tudok magam rendezni, szeretném ha adnátok tanácsokat. 19éves leszek. A gyermekkorom sajnos szörnyű volt. 14x költözünk 8év alatt, sehol nem fogadtak be, a szüleim tönkretették az életem, előttem veszekedtek, ütötték egymást és ordítoztak, mindig rám kenték ha valami rossz történt, hogy én vagyok a hibás. Anyám mindig tökéletesnek tartotta magát hogy ő tökéletes szülő, persze emellett mindig is munkanélküli volt, apám tartotta el, mindig a válással fenyegetőzött, de sosem mert lépni. Apám pedig mindig csalta, nekem kellett kémkedni a telefonjában. ebből kifolyólag mindig rossz, hisztis, nyugtalan és feszült voltam kiskoromban és most is. Nem tanultam meg konfliktust kezelni, nem találom a helyem a világban, egyszerűen aki jó hozzám azzal elutasító és agresszív vagyok.

1hónapja költöztem el a nővéremhez itthonról, mert nem bírtam tovább a szüleim kikészítettek testileg , lelkileg. Összeroppantam. Nem találom a helyem, nem tudom mit akarok, hisz amúgy is most vagyok ebben a korszakomban.

16évesen menekültem a családom elől először egy rossz kapcsolatba. az másfél évig tartott, abban is kikészültem, a barátom elhanyagolt meg is csalt valószínűleg. Amikor vége lett, rögtön beleugrottam a mostani kapcsolatomba ami 1év 4hónapja tart. A mostani barátom, sosem járt el haverokkal, se bulizni, mindig én voltam neki az első, mindent megtett/megtesz értem.

Először egy éve vesztünk össze, amikor hazudott nekem. Nem nagy dologban, de az kicsit megrendített. Utána rá 3hónapra meztelen csajokat találtam a gépén, persze ő tagadta, hgoy nézte volna olyan célból, mert ez egy filmletöltő oldalon volt és elméletileg minden képet megnézett minden témában.

Utána rá fél évre vesztünk komolyabban össze megint amiatt mert gyanusítgattam, ő pedig felháborodott rajta és csúnyákat mondott. . persze én is. A legrosszabb dolog viszont az, hogy tudom milyen vagyok és hogy miattam fog tönkre menni a kapcsolat. Már magamból is elegem van. Ahogy kezdek felnőni rájöttem sok dologra. Hogy nem akarok olyan lenni mint a szüleim. Nem akarok papucs férfit mellém, mint apám, hogy azt csinálja amit én mondok , majd agresszivan kitörjön.

ÉS ezt sajnos mindig a barátom orra alá dörgölöm , hogy ő egy papucs és hogy nekem igazi férfi kell. Talán nincs igazam, de egyszerűen annyira félek, hogy már bebeszéltem magamnak hogy tuti a barátom is olyan mitn apám. Ő tűr, próbál segíteni hogy megváltozzak, mivel ő is tudja hogy tönkretettek a szüleim.

Sokszor megaláztam, bántót mondtam rá, hogy ő gyámoltalan, nincsenek barátai, és hogy egy hülye papucs. Ezt eltűrte egy darabig, tegnap viszont kibolrult, és mérgében azt mondta rám h isten verte állativadék. Nem kérdés, szokás szerint elküldtem a búsba és lecsaptam a telefont. (sokszor csináltam ilyet ok nélkül is amikor mgé nem mondott csúnyát rám, ugyanis nagyon agresszív és indulatos vagyok ahogy mondtam is). Ő sokáig eltűrte, de félek most már elfog menekülni tőlem, amit nem akarok, bár tudom én tehetek róla, hisz sokszor megalázta, sértegettem ok nélkül, csak azért mert rossz kedvem volt, és a szüleim piszkáltak engem.

Egyszerűen nem tudom már magamat sem elviselni. Tudom így sosem lesz jó kapsolatom senkivel ah ilyen maradok. Pedig a párom mindent megtesz, és nagyon szeret ezek ellenére. Szakemberhez szeretnék fordulni, de mivel 1hónpaja szegeden lakom így nehéz, ugyanis se beutalóm nincs, semmi. Tudtok valakit /valamit ajánlani?

A másik problémám a szex. Bárkivel voltam eddig, sosem tudok elengedni és élvezni a szexet. Ez sok okból kifolyólag lehet. A szüleim úgy neveltek hogy a szex rossz, és csak akkor szabad ha gyereket szeretnénk, ugyanis ők mélyen katolikusok. Így mindig szorongás votl bennem ezzel kapcsolatban, bár a mostani párommal élvezem ám de nem az igazi. Fogamzásgátlót szedek 2és fél éve(bár nem fogamzásgátlás céljából, hanem ciklusbeállítás), és most a párom miatt abba szeretném hagyni, ugyanis hangulat ingadozásaim ilyen miatt is lehet és az is hogy nem kívánom a szexet.

Ti mit tanácsolnátok??egyszerűen reménytelennek érzem a helyzetet, és nem szeretném elveszíteni a párom, azt mondja sosem hagyna el és pláne nem csalna meg(én pedig mindig azzal bosszantom hogy más kell, pedig tudom sosem találnék olyat mint ő és őszintén nem is akarok,csak fiatal vagyok). Nem tudom mit tegyek. Megszeretnék változni:(Bocsi hogy hosszúra sikeredett:(

nem csinálok magamnak felesleges idegeskedni

valót:)

Nagyon jól teszed, ügyi vagy!:)

Csak így tovább!!!:)

a kutyával kapcsolatban negatív az biztos

egyébként alapvetően normális de úgy érzem nagyon nincs oda a kutyákért

ha elkezdek valamit mondani a kutyáról annyira látszik hogy nem érdekli hogy inkább befogom a szám:(

igen jó:)

nem akarom ezért elkiabálni a dolgot:)

anyósom erre aztmondja hogy az lehet hogy mostmár nem bántja a virágokat de nézzük meg mennyit tett tönkre..

Az már nagyon jó ha a kutyus nem bántja a virágokat és nem szedi le a kiteregetett tiszta ruhákat:)

Be kellene ezt mutatni anyósodnak is:)

nekem most sajnos mennem kell:(

holnap délelőtt benézek

sziasztok

egyébként alapvetően normális anyósom de vannak fura dolgai sajnos:(

nem a legjobb dolog ez az együttélés:(

a víz akna tetejét pedig nem tudom minek szedi le de én úgy gondolom hogy a kutya hiába okos igenis be eshet.vagy nem?

én nagyon féltem

imádjuk őt a párommal:)

én mindig kiengedem meg a párom is úgyhogy szerencsére ritkán van bezárva.

Azt tudni kell hogy nekem a kutya családtag és mindig az is volt.Kicsi korom óta így volt.A mamámék is nagy állatbarátok szóval állatok között nőttem fel.

Nekem fura ez hogy valaki ennyire ne tudjon szeretni egy kutyát.

Azt nem mondom hogy utálja de nem is szereti:(

Szerencsére már hetek óta nem bántotta a virágokat és már a ruhákat sem szedi le ha ki vannak teregetve:)

Aranyos kutyus lehet:)

Anyósod nem is mer megbízni a kutyusban, hogy hátha már nem rombolná le a virágait?

Ha meg se próbálja akkor soha nem tudja meg az esetleges változást. Sztem egy kutyát is meglehet úgy nevelni, hogy tudja mit nem szabad, főleg mikor még kölyök, de ha így megköti akkor viszont soha nem tanulja meg.

Valahogy próbáljatok hatni anyósodra, hátha jobb belátásra tér.

Azt sem értem, hogy miért kell a vízakna tetejét levennie.

Direkt csinálja?

Szia!

Szerintem is keress fel egy kineziológust,ahogy a többiek is ajánlották.

Veszteni valód nincs,ő rosszat nem tesz.

Én 2 éve vagyok / voltam "beteg"...volt h gyógyszert is szedtem...!

Jártam pszcihologusnál,pszcihiáternél...akupunktúrás kezelésen,ideggyógyásznál...meg még nem is tudom h hány helyen.

Ma egy hete voltam kineziológusnál...és csak pozitív véleményem van róla.Nem akarok áradozni,de nekem megérte.És sok embert tudok akinek ugyan úgy megérte mint nekem.:-)

A lényeg h tegyél magadért,csak te segíthetsz magadon bármelyik utat is választod.:-)

persze hogy hatnia kelett volna

szerintem is

keresek egy dokit azthiszem

Hát, akkor már régen hatni kellett volna.

Írass fel mást, a legtöbbször nem találják el elsőnek.

Mennyi ideje szeded a Jarvist?

Bocs, ha már írtad.

olyan nehéz ez az egész

egyáltalán nem érzem magam normális embernek:(

sokszor semmihez nincs kedvem:(:(

minden reggel úgy kelek fel hogy minek élek én? mi értelme?

értem

azért küldött a házi doki akkor áterhez

a régi pszichiáterhez már nem megyek meg messze is van ..

Valamit ki kell találnom mert ez a gyógyszer biztos hogy nem jó:(

Írass fel másikat, mondd el az új áternek, hoyg ez semmit nem ér.

Hidd el, gyogyi nélkül nem fog menni.

Mellette persze eljárhatsz pszichológushoz beszélgetni, ha gondolod.

nem tudom:(:(

szerintem se jó ez a gyógyszer:(