Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Fórum - 18. hét a várandósságomban

Kategóriák: Összes fórumtéma » Babák & mamák » Terhesség » Az én terhességem...
A fórumhoz cikk tartozik, kattints ide a megtekintéséhez!


A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Amennyiben még nem regisztráltál nálunk, itt megteheted, ha pedig már van azonosítód, lépj be itt!

17. vilanita2009-10-13 11:32
Most nézem sikerült egy igen régi fórumba beírni, de gondolom vannak akik olvassák még ettől.

16. vilanita2009-10-13 11:32
Sziasztok,
Húú, hát bele olvastam Bridzsita írásába...
Én most vagyok 18.hetes várandós. Ő lesz az első kisbabánk, bár már egy egész terhességet végig csináltam egészségesen, majd a 39.hétre sajnos a köldökzsinór problémákat okozott így szomorúan ért véget egy gyönyörű babavárás. Két hónapra rá ismét teherbe estem, aminek nem is igazán tudtam, hogy örülök e, de csak a félelem ami gátakat szabott. Akár milyen nehezen is indult a hányinger, a fájdalmak, a fáradtság, és a szorongás, és ami a legnehezebb, hogy nem éltem meg amiért érdemes végig csinálni, mégis nem érzem azt, hogy kár lenne, és minden kis kellemetlenségről az jut eszembe, hogy szükséges rossz, ami hozzásegít egy kisbabához. Azt gondolom, hogy ha valaki szeretné azt a kis lényt aki fejlődik benne, az észre sem veszi ezeket a "kellemetlenségeket". A szülés meg bármennyire is ijesztő a 40hét alatt, mégis aznap már nem ezen gondolkozunk, és olyan hamar el is felejtjük a fájdalmakat ahogyan az első biciklivel esés apró sebeit. Nem akarok ijesztgetni senkit a storymmal, csak segíteni szeretnék vele, hogy igen is meg kell próbálni boldogan várni azt a csöppséget, és az útólsó pillanatig figyelni a mozgást...Üdv mindenkinek! Egy 23éves kismama


15. Martyr2007-07-31 18:59
Nekem az elején, kb. a 6. héttől néhány hétig volt hasmenésem. Aztán szépen elmúlt. Most 19. hetes vagyok, és az a jellemzőbb, hogy székrekedésem van...
Az étvágyam ugyanolyan, mint azelőtt, és szerencsére nem vagyok kívánós és nem is émelygek semmilyen ételtől.
Még nem beszéltél róla a védőnővel vagy a dokival? Nekik mi a véleményük?
Szerintem átmeneti állapot lehet, biztosan elmúlik!
(válasz Snowfall 14. hozzászólására)

14. Snowfall2007-07-31 17:04
Sziasztok!
Én 17. hetes vagyok. Közérzetre jól vagyok, de van pár dolog, ami nyugtalanít.
Tudom, minden terhesség más, de vajon normális, hogy a 16. hét óta nincs igazán étvágyam, émelygek az étel szagától is és - mitagadás - megy a hasam?
Valaki válaszoljon, nagyon szeretném tudni, nincs-e valami baj!

13. Martyr2007-07-30 15:49
Sziasztok! Én a 19. hétben járok. Most sem és az első terhességemnél sem volt hányingerem. Az első terhességem teljesen problémamentesen telt, a mostaniról ezt nem mondhatom el. Talán a koromnak is betudható: 34 éves vagyok, az elsőnél 26 voltam...
Jelenleg antibiotikumot szedek. Reménykedem, hogy nem lesz a babának problémája miatta. Az elején Utrogestant is szedtem.

12. buzaskata2007-07-11 08:17
Ez aztán a hozzáállás! Azért vigyázz magadra, és a vesédre, még jól jöhet. Jó egészséget mindkettőtöknek!
(válasz Német ország 11. hozzászólására)

11. Német ország2007-07-11 08:02
Èn még nagyon azelején jérok.12.hét.Szerencsére semmi rosszul le´t nem volt.De kezdödtek a gondok.3*vérezgetés,hasgörcs,e´s ve´gül,most a vesém.de azt mondon,hogy veséböl van kettö,ezt a fájást kibírom a babámért.Továbbra is dolgozom,tornázom.Èn is eléggé híom,de úgy vagyok vele,hogy mejd le megy a szülés utánn.Èn örülök neki,hogy ke´rdezik,hogy vagyok,mikor jön a baba??
Bízok magamban,és a páromban,aki mellettem áll mindíg.


10. buzaskata2007-07-10 21:05
Szia! Igazad van, előfordul valakinél, de próbáltam szépeket írni, mert kicsit negatív hangvételű volt az írás. Egy kis erősítés sosem árt. Megkérdezhetem, hogy fiút vagy lányt vársz, vártál? Kíváncsi vagyok, összefügg-e a tartós hányinger a baba nemével. Kitartás, a hányinger ellen. Kata
(válasz contu 7. hozzászólására)

9. Hisztikirálynő2007-07-09 22:41
Számomra a terhességem 9 hónapja volt életem legszebb időszaka. Ezért nem is szeretem a terhesség szót, hisz ez nem teher. Akkor éreztem a legjobban magam, büszkén viseltem a pocakomat, mindenki megdícsért, hogy milyen jól nézek ki, pedig felszedtem több, mint 15 kilót. Persze én is éreztem úgy, hogy olyan vagyok, mint egy bálna, de gyorsan elhesegettem a gondolatot, hiszen egy kis tündérke fejlődött a pocakomban. Érte elviseltem minden kényelmetlenséget. Majd ha már az utolsó trimeszterben jársz, akkor jön a java, szóval készülj fel. :)
Én is csak azt tudom mondani, amit az előttem szólók, hogy csak a pozitív oldalát nézd a dolgoknak, annak, hogy gyarapszik a súlyod, hogy mindenki csak a babáról kérdez, hiszen, ha megszületik a kicsi, utána se lesz másképp. Onnantól a szülők szinte láthatatlanná válnak. :)

8. josey2007-07-09 11:43
Szia.
Sajnálom,hogy így éled meg.Próbáld tudati szinten megváltoztatni kicsit a hozzáállást,hiszen ennek a vége csoda lesz!!!
Igen,már a pocakban ő a főnök.Ez később sem lesz máshogy:)
Én szerencsés voltam,tudom,a pozitív hozzáállás mennyit jelent!

7. contu2007-07-09 08:54
Senkit sem akarok elkeseríteni, de a hányinger nem biztos, hogy eltűnik. Az előző terhességemnél végig émelyegtem, most is émelygek még mindig, pedig a 24. héten járok. Azt mondják, hogy ritka, de vannak ilyen típusú nők. Viszont meg lehet szokni, és ennyit megér. :)
(válasz buzaskata 3. hozzászólására)

6. Tereza2007-07-09 07:52
Kár, hogy neked ilyen nehéz.
Nem tudom, hogy pontosan mi áll a háttérben, psziché vag szerencse, esetleg a kettő kombinációja. Nálam, semmi gond. Max. másfél kiló plusz. Zéró hányinger. Semmim soha nem fájt(eddig). Tudok aludni is (már, amikor van időm).

Lehet, hogy én egyszerűen csak szerencsés vagyok? Vagy csak másképpen éljük meg ugyanazt?

5. Rekus2007-07-09 07:41
Bridzsita! Egy félmondat megragadott: "küzdöttünk egymással". Szerintem erre gondolj inkább úgy, hogy "küzdöttünk egymásÉRT", nem lenne jobb? ;)

És ha nem veszed tolakodásnak, ha hiányzik a sport, akkor mozogj! Ha hiányzik a munka, akkor alkoss (rajzolj, fess, hímezz, varj ... valamit a babádnak), és járj el társaságba (vagy legalább fórumozz sokat;)!

Boldog babavárós hónapokat!


4. Vica262007-07-07 17:27
Hát, én már örülnék, ha engem is eféle kérdésekkel "zaklatnának" nap, mint nap, hogy kisfiú-e vagy kislány.

3. buzaskata2007-07-04 08:47
E hét után kezdődik az igazi áldott állapot. Eltűnik a hányinger, erősnek, szépnek jobbnak érzed magad. Az eleje nem mindenkinek könnyű, de 18-30-ig még nem hallottam panaszkodni senkit. Nagy örömöket kívánok!

2. Margitnéni2007-07-04 08:43
Húú! Mi lesz a végére, ha már most sincs komfort érzet!? Szerintem nem kell ezt ilyen tragikusan felfogni, nagyon sok nő lesz várandós, megnő a pocak. És akkor mi van? Ez teljesen természetes állapot, örülj neki tiszta szívedből, hogy viselős vagy, ez egy nagyon szép része egy nő életének. És sajnos csak egy nagyon kis szakasza. Mint ahogy az is nagyon rövid szakasz, amikor pici babánk van, ennek is ki kell élvezni minden pillanatát, mégha olyan fárasztó is.
Nagyon szép, nyugodt, és örömökben teljes hónapokat kívánok neked kismama!

1. Bridzsita2007-06-16 12:42
Aki már várt vagy vár kisbabát bizonyára emlékszik a kezdeti időszak nehézségeire és szépségeire. Valaki könnyen átvészeli valaki kevésbé. Vannak rossz pillanatok és vannak jók. Olykor úgy érezzük a rosszak felülkerekednek rajtunk, de aztán egy pici jó mindig helyre hozza az egyensúly,újra erőre kapunk.