Abortusz - örökbefogadás - örökbeadás (beszélgetős fórum)

Mint ahogyan az abortuszról szóló videók is,mégis sokan ajánlgatják a megnézését abortusz előtt álló nőknek.Akkor ezt minek neveznéd?

Senkinek nincs joga azt mondani a másiknak,hogy jól vagy rosszul döntött.Aki ilyen helyzetbe kerül döntene kell valahogyan.Én is abortusz ellenes vagyok,de soha semmilyen körülmények között nem adnám oda a gyerekemet senkinek!Ebben az egyben biztos vagyok.Tehát akkor ha kényszer helyzetben lennék,akkor fájó szívvel,de abortusz.

Ki így ki úgy,de dönteni kell.És ahogyan sokan egyik oldalt nem értik meg,úgy sokan a másikat.

Én pl meg nem érthetem milyen ember az,aki lemond a megszületett gyerekéről...

"Ezt mindenki olvassa el,mielőtt dönt a babájáról!"

Szerintem meg, ne!

A "vers" hatásvadász, és olyasmit sugall, ami nem valós. Egyetlen célja, lelkiismeretfurdalást kelteni azon nők lelkében akiknek amúgy is van elég bajuk.

Bárki aki elmondja a véleményét az "befolyásol"

A mérleg egyik és másik oldala. De a döntést mindig meg kell hozni. Vagy jót vagy rosszat. Mindig csak az tudja jól/rosszul dönt aki az alany.

Mérlegelhet, de Ő dönt. Saját akaratából, és nem mások véleménye alapján.

én is nagyon sok ilyen és ehhez hasonló "verset" olvastam, és sajnálatos...

de lesznek olyanok akik úgy gondolják hogy megnehezítik csak az anyák döntését...és ez nem jó!

és most finoman fogalmaztam

Itt fekszem kényelmesen,lassan megnövök,és ha mindenem teljesen kifejlődik erős leszek,akkor majd édes Mama hozzád kimegyek!

De mi volt ez?Mama én félek!

Mama!Én félek.Most megint újra!Hát mit akarnak?

Mama,édes Mama!

Segíts,kérlek itt vagyok!!

Most minden elcsendesedett....talán nem bántanak többé!

De most,most megint!Mi ez?

Miért bántanak ismét??

Hiszen olyan kicsi,védtelen vagyok.

Mama,nem látod?Mama,nem hallod?

Mondd mire készülnek,hova meneküljek?

Talán,talán... ha szorosan idebújok ehhez a burokhoz..

Én kicsi,gyenge,védtelen vagyok,de élni élni akarok!

Jajj a lábam,oh oh mit tettetek velem!

mamaaaaa...

Mama,hát Te nem akarod??Nem szeretsz engem?

Most már érzi kicsi szívem,hogy nem akarod.

Már csak egy pillanat,s nem vagyok.

De kedves Mama megbocsájtok!

S hazamegyek az angyalokkal ahhoz a fehér ruhás bácsihoz akit Jézusnak hívnak,s szeret engem nagyon!

Ezt mindenki olvassa el,mielőtt dönt a babájáról!

Én megsirattam!

Szia!

Én egyet értek a cikkeddel! Jelenlegi helyzetemben el nem tudnám képzelni, hogy örökbe adjam a gyerekemet, akit mindennél jobban szeretek és az abortuszt sem pártolom.

De! Sose lehet tudni mit hoz az élet, ezért nem ítélem el azt sem, aki elveteti a babáját, de a babára nézve sokkal jobb megoldás örökbe adni mint elvenni az életét.

Persze a legideálisabb az volna, ha felvilágosítással elkerülhetőek lennének a nem kívánt terhességek.

Még valami: szerintem az örökbefogadó szülő ugyanúgy képes szeretni a gyerekét, mintha a sajátja lenne, hiszen akarta a azt a gyereket és sajátjaként neveli.

A nevelőszülő is képes ugyanúgy szeretni, ha sajátjának tekinti a gyereket. DE! A nevelőszülő sokszor nem választja a gyereket, akit nevel, hanem a párjával együtt kapja, ezért gyakran sajnos nincs meg az igazi szülő-gyermek kapcsolat. Persze vannak itt is kivételek...

Áldott teher alapítvány elérhetősége

a 70 es számot elég ha megcsörgeti vissza hívják őt...

Telefon: 06 1 4137 412, 06 70 225 2525

E-mail: tanacsadas@freemail.hu

Mert van egy szám amit elég megcsörgetnie és vissza hívják, jó volna beszélnie valakivel, mert magába fojt mindent és így nagyon nehezen fogja fel dolgozni...

Én szívesen felhívnám ismeretlenül...mert tudom ilyenkor milyen egyedül tud lenni az ember:(

Milyen száma van a barátnődnek?

Mobilja van?

szerintem ő egy kiseb sokkot kapott:(

Tuti depis, mert akkor örülne annak, hogy törődsz vele...

Valami gond van nála tutira...

Ha megtörténik a műtét még ilyenebbé válik sajnos:(

Kemény lesz...

Igen adtak neki is időt,7ik héten lehet most a baba méretei alapján.

Nem tudom mire vár nem nagyon merem kérdezgetni,nehogy zaklatásnak vegye és úgy hallottam rajta hogy nem is igazán szeretne erről beszélni!

Csak minél idősebb a terhessége, annál kegyetlenebb lesz!

Nem tudom mit vacilál még?

Ha eldöntötte, akkor menjen dokihoz, mert ki csuszik az időből...

Ha eldöntötte vetesse el, de azt látom húzza az időt, és nagyon fog neki fájni.

Mikor én az abortuszt választottam, a doki adott 3 hetet, hogy döntsek...

Minél korábban történik meg az abortusz annál jobb, mert az a baba fejlődik és neki fog fájni, nem az anyának:(((

Nekem a 7 héten történt...

Max 10 hétig veszik el!!

Ezt jó tudni!

Minél jobban húzza, annál fájdalmasabb lesz!

Ha eldöntötte, akkor menjen sűrgősen dokihoz....

Én már átéltem ezt és tudom mivel jár...

Örültem volna ha sikerült volna megoldást találni ennek a fiatal nőnek..

Érzem ez a lány gyenge lelkileg, és talán lehet jobb volna ha megszülné, és örökbe adná...

De fogy az idő...ezt a doki nem közölte vele?

Szia!

Tudod ez pont ezért nehéz,- és nehogy rosszul értsd,eszem ágában sincs ítélni- mert amikor ott vagy, akkor nem látsz ki saját szerencsétlenséged burkából.

Utólag (5 év után!!) valamelyest mellém álltak a szüleim, de akkor nem volt mellettem senki. (Egyébként a párom még diák volt, sőt ma is az, én is csak nyáron fejeztem be a sulit. Mindig szemfülességgel, vagánysággal tartottuk fönt magunkat. Ezzel nem akarom a hölgy helyzetét túllicitálni, csak jó, ha tudja, másnak is szar, és más is ült évekig picibaba mellett hajnalig a munka felett.) Anno nem is mertem keresni, és nem is hittem, hogy lehet bármi más megoldás, ezért is nem szöktem el, mert ezerszer végigjátszottam gondolatban azt a lehetőséget is. Hiszen vannak anyaotthonok, majd lett volna valami... De abban a leleki bénultsági állapotban a legvagányabb valaki is kifattyan. Ezért sajnálom a hölgyeményt, és ezért írtam - egyébként nem szoktam erről - mert kicsit talán értem, amit érez.

Aztán az az érdekes, hogy hónapok, évek után jöttek olyan rokonok, meg ismerősök, akik rá mertek kérdezni, de hát miért nem jöttél hozzám, segítettem volna... Az egyik legmeglepőbb iskolám igazgatója volt. Akkor persze eltitkoltuk. Utólag, amikor megtudta, nagyon sajnálta, hogy nem tudta meg előbb, mert igen gazdag ember, egyben egy szálloda igazgatója is, ahol ellakhattam volna (mint kiderült nem én lettem volna az első menekült) és persze ő is mondta, hogy az érettségivel semmi gond se lett volna....

Igazából asszem mai fejjel anyaotthonokban, lelki gondozóknál érdeklődnék, és egy ilyen szakemberrel is leülnék..legalább meg kéne próbálni, persze az idő sajna már nemigen engedi..

Egyébként nekem is nagyon korán mentek bölcsibe a gyerekek, és aki tényleg rászoruló, arra fokozottan figyelnek a gondinénik. Lehet, hogy nem ez a legideálisabb, de nem kell mindetől félni annyira, amire farkast kiáltanak...

..És mint mondtam, még csak okoskodni se nagyon akarok itt, csak nekem is jólesett lerni ezeket, mert nehéz dolog ez, tényleg örüljön, aki nem járt így sose.. (Egyébként nekem anno egy nagy műtét után mondták azt, hogy sose lehetek terhes, mert olyannyira rosszak a hormon értékeim, én kis hülye csitri meg elhittem...)

A csajszinak meg, akármi is lesz, mondd meg, hogy szeretettel gondolok rá, és azért van ám tovább, még ha most nem látja, akkor is..

Sziasztok!

EZT AZÉRT ÍROM LE, HOGY NE FÁJJON MÁSNAK ANNYIT A SZÍVE, MINT NEKEM UTÓLAG, MERT NEM KÜZDÖTT TÖBBET EGY KIS ÉLETÉRT...

Nem akarom az egész történetemet leírni, csak a lényeget: 18 évesen terhes lettem, nagyon akartam volna a babát, de anyám és a barátom anyja hajamnál fogva ráncigáltak be abortuszra, a páromat meg lefogták otthon... Az volt a nagy érv, hogy mi lesz az érettségimmel... (mindig kitűnő tanuló voltam). Utána 4 évig teljesen magam alatt voltam, utáltam mindent, ami kisbabákkal kapcsolatos, aztán megint terhes lettem (ugyanattól a sráctól persze). Rettegtem, hogy ugyanaz lesz, mert akkor meg az egyetem közepén tartottam, és a szüleink nem módosak, meg persze gúnyolódtak, hogy na eddig tartott a nagy egyetemi tanulmány...

Ekkor azonban már felnőttebbek voltunk, összeházasodtunk, megszületett a lányunk. Majd két évre rá a kisfiunk is, és láss csudát, kiváló eredménnyel fejeztem be a hirhedt Műszaki Egyetemet. Most várom a harmadik gyermekünket, de titkon tudom, hogy annak az elsőnek is lett volna helye, és leérettségiztem volna, sőt később még egy felsőfokú tanulmányban se gátolt volna igazán. Nagyon pici pénzből élünk, egy 9m-es szobában, de nem cserélném el az életemet semmilyen anyagi jobbléttel...

A gyermek ugyanis sok energiánkba kerül, de sokszorannyit kapunk tőle vissza valami titkos csatornán, amit addig nem ismerünk...

Hát jól van,hányingere van de amúgy nincs baj a babával,hétfőn beszél apukával,kedden megy uh-ra!

Úgy tudom itt 12hétig lehet abortuszt végezni.