Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Tudásbázis - Hogyan lehet leküzdeni a fóbiákat?

Kategória: Összes fórumtéma » Szépség & egészség » Egyéb sz&e témák


A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Amennyiben még nem regisztráltál nálunk, itt megteheted, ha pedig már van azonosítód, lépj be itt!

1 2

42. Gilisztapók:)2012-04-16 10:12
Angie21, Diamond85 szerintem sokan vagyunk így ezzel! :)) köztük én is!

Ha valaki van Pest megyéből, akkor örömmel venném fel a kapcsolatot hasonló "problémákkal" küszküdőkkel :))

41. Ciniest2012-03-26 09:08
Szexuális averzió, szexuális fóbia. Egyik ismerősöm szenved tőle, retteg magától az aktustól. Valaki tud rá valamit ajánlani?


40. szebblesz2012-02-06 14:55
szerintem használ a pánikra a gyógyszer.
(válasz jemma 10. hozzászólására)

39. angie212012-02-06 10:41
Sziasztok! Nekem is hasonló a problémám! Vendéglátásban dolgozom és csak azt nem értem, miért van az, hogy a vendégekkel tök jól kijövök és és nagyon jól el tudok beszélgetni velük bármiről de ha arról van szó, hogy egy új kapcsolatból -általában baráti- amí nem felületesnek indul hanem a valószínűleg hosszabb kapcsolat lesz belőle pl munkatársi akkor mindig attól félek ha találkozunk akkor nem tudok megszólalni és félek a megszégyenüléstől és a középpontba kerüléstől. Aztán hónapok kellenek ahhoz, hogy abban a bizonyos társaságban ez megszűnjön de addig minden egyes találkozás kínszenvedés! Meg lehet ebből gyógyulni? Egyébként pont ezekért találtam ki a közös kirándulásokat talán együtt könnyebb!

38. diamond852010-02-03 18:43
nahát csatlakozom akkor én isa fóbiásokhoz, sztem nekem szociális fóbiám van, azon belül az emberi kapcsolatok, kommunikáció szintjén. Nem tudok megszólalni, ha igen, képletesen vért izzadok, ha vhol vagyok, pl közösségben, nem tudok beszélgetni, mert azt se tudom mit mondjak, ha sikerül valamit kinyögnöm, akkor utána van az a hülye érzésem, h kisebbrendű vagyok, mindenki engem néz és csak nevetnek rajtam, v valamimen. Sajnos szerintem ezért is vagyok ilyen zárkózott, ezrt nincsenek barátaim. Jó lenne ha valaki szintén ilyenben szenved, és valaki tudna segíteni. Ráadásul gyesen vagyok, jóval előbb visszaakartam menni dolgozni, és tartok attól, h emiatt nem vettek vissza a munkahelyre, hiába végeztem a munkámat jól, az irodához bejövő illetve telefonáló emberekkel beszédes és kedves voltam, de a munkatársaimmal nem alakult ki valami bensőséges viszony, tök távolságtartó volt az egész, mert nem tudtam velük beszélgetni semmiről sem munkán kívül. MAx pár mondat és ennyi:-(

37. kulipintyó002010-02-03 18:18
"ide egy postással aláírni akarok!!"

Hát ez nagyon tetszett :))
(válasz nemmm0 36. hozzászólására)

36. nemmm02009-05-14 13:13
Sziasztok!
Nekem is hasonló a problémám,csak enyhébb változatban.Én csak akkor pánikolok be, ha alá kell írnom valamit.Nem leszek rosszul csak iszonyatosan remeg a kezem,ha nézik ahogy írok...Főleg mondjuk ha a postás csönget,kimegyek és aláírok de alig tudom a nevem leírni úgy remeg a kezem.Ez úgy kb.2 éve van így,most vagyok 19.(Persze én is azt hittem, csak nekem van ilyen gondom.)Szóval eddig mindig próbáltam úgy intézni,hogy más menjen ki az aláírandó dolgokért.
Ja, és én mellesleg erithrofóbiás(nem tudom h írják) is vagyok kicsit,de már hála az égnek talán kifelé megyek belőle.Okés akkor leírom a véleményemet,le tudom írni mert senki se nézi:))

Szerintem :
-Semmiképp ne szedjetek gyógyszert,úgyse használ sokat,csak tönkreteszi a májatokat és drága.Magatokon kell változtatni.(mondom én akinek nem annyira sikerült még (DE FOG SIKERÜLNI,AZÉRT IS!!)
-nos-AZ EGYETLEN MEGOLDÁS AZ ÖSSZES FóBIÁVAL SZEMBEN A SZEMBENÉZÉS(másképpen mondva a gyakorlás).Semmi más nem ér semmit.Ez 100 százalék,4 évig küszködtem hol fokozódó hol csökkenő mértékben a már említett pirulási hajlamommal és pár hónapja betelt a pohár.Leszartam, mit gondolnak az emberek,beszéltem,szerepeltem picit többet,amennyire tőlem tellett és segített.Magyarul gyakoroltam azokat a szituációkat amelyekben már megszokottan kudarcot vallottam.Ez a grafofóbia is ilyen,csak ott vallok kudarcot, ahol már egyszer kudarcot vallottam.És minél jobban akarom h ne történjen meg újra,annál jobban meg fog.A jól ismert ördögi kör.
-Pozitív gondolkodás iszonyat fontos!!A legrosszabb amit tehettek/tünk,ha magunkba fordulunk és azon gondolkodunk,hogy miért pont én vagyok ilyen szerencsétlen idióta stb.Szóval semmi önostorozás!!
-Nem feladni!Az emberi kapcsolattartás is rohadt fontos,nem szabad elzárkózni.Én is ezentúl megígérem itt és most MINDIG kimegyek ha ajánlott levelet kell aláírni és ha remeg a kezem remeg.Iszonyatosan remeg?Iszonyatosan.És??Leszarom,nem érdekel.Hadd remegjen, 20adszorra nem fog annyira.Mellesleg a postás max azt hiszi tetszik nekem,ami nem igaz dehát istenem:D Bankkártyát is,csomagot is átveszek, nem érdekel ha 600an látják ahogy írok kész.
-Ha nagyon durva a helyzet irány a pszichológus,vagy vmi jó terápia,(bár az is csak a szembenézésen alapul)
-Tilos sokat foglalkozni a problémával és egyre inkább belesüllyedni tilos tilos tilos annál jobban fokozódik.
-Az élet túl rövid ahhoz,hogy ilyen idiótaságokkal csesszük el az időt és a kedvünket.Fel a fejjel és bármennyire is iszonyat nehéz, gyakorolni kell és egy idő után minden könnyebb lesz.
-öSSZEGEZVE CSAK A GYAKORLÁS SEGÍT,AMI NEHÉZ MERT A VÉGEREDMÉNYIG ISZONYAT SOK KÍNOS PERCET KELL AZ EMBERNEK ÁTÉLNI DE EZ VAN
-Csak pozitívan! Sok sikert,a magam részéről,ide egy postással aláírni akarok!!:D

35. szomorúangyal2009-04-23 17:22
Rivotrilt szedek és Zoloftot ezek most igy beváltak de nemsokára megyek egy klinikára és ott fogalmam sincs mi lesz
(válasz evike1987 34. hozzászólására)

34. evike19872009-04-23 16:16
Hát én postára se merek elmenni :(. Diákigazolvány érvényesítésnél van gondom, amikor a TO-ra kell menni. Na meg minden, ahol alá kell írni. Persze az írás is, de vhogy az aláírásnál jön ki a legjobban. Mióta van Neked? A másik topicban leírt gyógyszereket szeded, hogy meggyógyulj? Vagy más alternatív módszerrel próbálkoztál már?
(válasz szomorúangyal 33. hozzászólására)

33. szomorúangyal2009-04-23 13:37
Szia

Nem egyedül vagyunk!!! :(((
Az elején még én is ezt hittem.
Az írás? Most pl. kb. két hete be kellett mennem a TB-hez és ott kitölteni 3 lapot egyenként három oldalasakat, már amikor átvettem a lapokat iszonyú rosszul lettem legszivesebben kimenekültem volna onnan vagy kirohantam volna sirva, egyből előjöttek a vörös foltok a forróság és ájulás érzet, iszonyat rosszul voltam de tudtam hogy nem mehetek ki mert el kell intéznem az ügyet...
Postán simán át tudok venni csomagot, nem szoktam mondani semmit. nagy kinszenvedések árán kitöltök mindent mégha teljes idiótának is néznek is kinevetnek.
(válasz evike1987 32. hozzászólására)

32. evike19872009-04-23 12:39
Szia! Most ez kicsit hülyén hangzik, de olyan jó, hogy jöttél. Megnyugtat, hogy nem csak én vagyok ilyen... És ha már vagyunk páran ilyenek, akkor hátha többre megyünk és megtaláljuk a megoldást :). Nálad az írás, az hogy mutatkozik meg? Pl. postán át tudsz venni csomagot? Vagy ha mindenképpen muszáj írnod és leblokkolsz, akkor mit mondasz? Próbáltad már vhogy megoldani?
(válasz szomorúangyal 31. hozzászólására)

31. szomorúangyal2009-04-22 10:05
Szia

Nekem is szociális fóbiám van.
Hivatalos helyen szintén leblokkolok nem tudok mások előtt irni.
Sem enni.
Nem birok vizsgázni...
(válasz evike1987 29. hozzászólására)

30. evike19872009-04-12 18:40
Szia! Most lehet durvát mondok vagy olyat, amiben nem hiszel. Nem mondom, hogy ne ijedj meg, mert lehet, meg fogsz. De nem az a szándékom. Nem lehet, hogy szellemek járkálnak a lakásban? És mondjuk Te érzékeny vagy rájuk, meghallod, hogy mit csinálnak. Lehet, ráférne egy tisztítás a lakásotokra. Gondolok füstölőre, fehér gyertyára vagy szakember (feng shuis cucc) segítségére. Mióta hallod? Közeletekben van kocsma vagy temető?
(válasz Mic7u 27. hozzászólására)

29. evike19872009-04-12 18:36
Sziasztok! Korábban regisztráltam, de még csak most jutottam el odáig, hogy írjak. Én is egy szociális fóbiával küzdök. Grafofóbia. Hallott már róla vki? Vagy van vkinek ilyen gondja? Jó lenne találna hozzám hasonló emberkéket és még inkább a megoldás érdekelne. Ha hivatalos helyen vagyok, egyszerűen leblokkolok és nem tudok aláírni. Nem merek elmenni postára, nem merek beíratkozni egy tanfolyamra, semmi olyat nem merek csinálni, amihez aláírás kell. Ez elégg korlátozza az életteremet :(. Közel 6 éves probléma ez, de nem tudom megoldani. Régebben nehezemre esett órákon jelenlétit aláírni, vagy egyszerűen írni. Most már ez sikerül. De remeg a kezem, ha már észreveszem, hogy vki nézi, amit írok. Pl. diákigazolvány érvényesítésnél is iszonyatosan leblokkoltam. Előző nap hányinger, fejfájás. A helyszínen kézremegés. . . Le se tudtam tenni a tollat a papírra. Tudom, hogy másnak sokkal nagyob gondja van. De mindenkinek a sajátja a legnagyobb. Ha vki tud vmit erre, kérem írja meg. Köszönöm!

ui: Ezt egy másik topicba leírtam. De gondoltam, hátha más is olvassa itt :).


28. Mic7u2009-04-06 21:19
A többiek javasolták, hogy próbáljam ki, hogy ha itthon vannak anyáék, csukjam magamra a szobám ajtaját ne kulcsra, csak résnyire, kapcsoljam le a villanyt és tévézzek, vagy ilyenek. Nem sokáig bírtam. Este égve kell hagynom a folyosói villanyokat, és tévével alszom el. A villany azért kell, hogy lássam az árnyékát annak, aki meg akar esetleg ölni. Kérem segítsen/tek, mert meg akarok ettől szabadulni. Úgy látszik saját magamtól már nem tudok. Amúgy azt, hogy mit tulajdonítok a hangnak, azt nem én döntöm el, HANEM A tudatalattim befolyásolhatja a dolgokat.

27. Mic7u2009-04-06 21:15
Helo! Én még csak 14 éves vagyok, és szerintem elég komoly fóbiám van, ha ez az. Ha hosszabb ideig egyedül vagyok itthon, (nem a sötéttől vagy ilyesmitől félek) feljövö ka szobámba, nekiállok gépezni, tvzni vagy ilyesmi. Egy idő után elkezdek hangokat hallani. Ajtócsukódást, motoszkálást. Nem merek lemenni a konyhába Ha le kell mennem pánik tör ki rajtam. A hangokat ugyanis betörőkkel vagy (ne nevessenek ki) űrlényekkel azonosítom. Ha leérek a lépcső aljára, a szemem elé kúszik a saját halálom, és annak változatai. Tudom, hogy nincs ott semmi és nincs mitől félnem. Fél percnél tovább nem tudok megmaradni azon a szinten, ha egyedül vagyok és jóideje nem beszélek senkivel. A kb fél perc leteltével eszeveszetten rohanni kezdek fel a szobámba, leülök a gép elé. Felhívom apáékat valami hülye kis ürüggyel pl hogyan kell becsukni az ablakot, mert nem tudom hogyan kell. Nevetséges vagyok. Ilyenkor felkapcsolom a villanyokat(ha szürkül vagy este van) és felhangosítom a tvt, hogy ne halljam a lépteket, meg a motoszkálást. A padtársam akivel ma beszéltem nyugtatást kérve, megpróbált kikezelni belőle, olyan módon, h mindig mondta, h mit mondogassak magamban, és mérjem az időt, meddig bírok lennt maradni. Mondanom sem kell, h csak még jobban eluralkodott rajtam a pánik, és sírógörcsöt kaptam. Tudtam, hogy nem eshet bajom. De mégis nem tudok ezektől a dolgoktól szabadulni. Nem a konyhától félek, hanem a haláltól.Van hogy órákig vagyok ilyen állapotban. Ha lemegyek, akkor is legtöbbször futok, vagy megint felhívok valakit a barátaim közül. Anya kinevetett. Szerinte jó élénk fantáziám van, ez minden. Ez nekem olyan mintha vkit akinek víziszonya van belöknének a tengerbe.becsukom za ak A gyomrom ugrál, és minden bajom van és kitör tőle a frász.

26. Ilcsimorfi2009-02-20 18:52
Sziasztok!Valaki aki lekűzdötte a klausztrofóbiát???!Ha van ilyen köztetek,segítenétek nekem hogy lehet ettől megszabadulni?Eléggé korlátozza az életem!Májusba nászutra szeretnénk menni,de félek a repüléstől!Meg a barlangoktól,a lifttől,zárt helyektől rosszul vagyok.

25. kiandi2008-08-03 17:17
Sziasztok!
Szeretnék segítséget kérni.Ha hallott valaki szociális fóbiával foglalkozó csoportterápiáról (lehetőleg É-K-Magyarországon) és tud felvilágosítást adni ez ügyben, írjon már nekem a kiandi@freemail.hu-ra! Nagyon szívesen részt vennék ilyen témájú foglalkozáson, ha egyáltalán létezik ebben a konzervatív országban.
Előre is köszi, mindenkinek jobbulást! :)

24. kleca2008-06-08 19:02
Nem szakértő vagyok, a saját tapasztalataimról beszélnék:

Egy ijesztő autóbalesetet szenvedtem sok éve.
A töréseket megműtötték, a szervi sérüléseket kezelték, de a félelmeimmel nem tudtak mit kezdeni. Állítólag abban a helyzetben a sokktól ami ért szörnyet kellett volna halnom.
Közben én is ezt éreztem. Sokáig utasként sem mertem autóba ülni. Mindig sikítottam, ha szembe jött egy autó. Utána nagy levegő, erős szívdobogás. Erre felírtak idegnyugtatókat, ami nagyon jó, ún: "lesz@rom" tabletták. A pánik maradt, de kisebb lett tőle, s tudtam koncentrálni. Amennyire lehetett, kerültem évekig az ilyen helyzeteket.
Most elég erős vagyok hozzá, hogy gond nélkül vagyok utas, s néha vezetek is. A célom, hogy hosszabb útra is egyedül el merjek utazni úgy, hogy én vezetek.
Segít, ha a helyzeteket átbeszélem valakivel, s magamban tisztázok dolgokat. Legyen mindig tervem vészhelyzetekre: ebben az esetben pánik esetén az út szélén megállok, veszek nagy levegőket, átgondolok közlekedési helyzeteket, s fejben megoldom.

Ugyanilyen pánik volt a mélységtől félelem. Elmentem egy helyre, ahol 12-20m volt alattam sok biztosítással. Utána már a kád szélére is gond nélkül álltam fel.

Milyen eredetű fóbiával küzdesz?

Igaza van, aki azt mondja, rajtunk múlik. Én ilyen fóbiás típusú vagyok. Ha erősebb frásznak vagy kitéve, akkor a kisebb már nem lesz fóbia.
(válasz kiara25 2. hozzászólására)

23. Pasztilla2008-05-19 10:45
Valami hasonló kezdődik nálunk is, csak a mi kétéves lányunk nem csak utálja, ha elzúg mellette egy légy, hanem észveszejtő hisztit csap le miatta. A legelsőt az elmúlt hétvégén, amikor belepült az ablakon egy légy, majd egy órába tellett megnyugtatni, ma pedig a második nagy hisztire is sor került, délelőtti séta közben a Nagykörúton, ugyancsak légy miatt. A bogarakat egyébként szereti (idáig?), elnézegeti őket és magyaráz nekik. De ha meglát egy legyet, totál készen van. Mi is teljesen tanácstalanok vagyunk, mert még ha legalább a darázstól lenne fóbiája, azt legalább ritkábban lát az ember, de légy mindenütt van... Kaptál választ a gyerekpszichológusoktól, Chilibors?

22. Chilibors2008-04-25 22:09
Sziasztok, nem biztos, hogy teljesen ide való, de nekem a 3 éves kislányommal van gondom, pontosan tavasz óta. Retteg a bogaraktól, rovaroktól. Pók, hangya, légy, méh, bodobács, minden ami mászik. A játszón már nem akar semmit csinálni, csak ül mellettem és lesi, hol egy hangya vagy légy. Tavaly ilyenkor semmi hasonló tünete nem volt, illetve annyi, hogy mikor egy légy bejött a szobába, utálta, ahogy hangos zümmögéssel elhúz mellette. Ennyi. Senkinek a családban nincs ilyen félelme, nem szoktam sikítozni előtte egy hangya láttán és semmi nem is csípte meg. Teljesen tanácstalan vagyok. Írtam 2 gyermekpszichiáternek, csak remélni tudom, hogy válaszolnak...
Chilibors

21. jessytaylor2007-12-22 09:37
Mindenképp szakemberre lenne szükséged.Nekem madárfóbiám volt,ha már az utcán madarat láttam,sikítottam.Nálam az ún.elárasztásos technikát alkalmazták,kaptam 2 papagájt.Lassan haladtunk,de 2 év múltán ők lettek a legtündérebb állatkáim.Egyébként milyen fóbiád van,ha megkérdezhetem?Hanna-Panna

20. elektor632007-06-14 09:03
Jemma és kedves minden ezzel az "áldással" kényszerűlni élő fórumtárs én rengeteg idővel és szándékkal rendelkezem,hogy a neten segítsük egymást.Ez az én tőkém,vagyonkám amit szétosztok a hozzám fordulóknak.25 keserves év alatt halmozódott fel,de még most is fel kell készűlnöm hogy elmenjek feliratni a havi gyógyszereimet.Túl vagyok mellékesen egy enyhe agyi eseményen,de mint látjátok a kezem veri a billentyűket.Mozgásban tartom a maradék szürkeállományomat és ma már néhány alternatív gyógymódban otthonosan mozgok.Nem tartom haszontalannak az öröklött terhet,a szürkére mázolódott éveket,hiszen abba az írányba tereltek hogy segítsek a még rászorúltabbakon.

19. jemma2007-06-13 21:38
szió:))
olyan szívet melengető amit írtál, de tényleg:)))
tudod, ilyenkor este mindig telve vagyok energiával, hogy holnap mit teszek és milyen magabiztosan veszem az akadályokat.
nekem az autogén tréning segít. minden este elalvás előtt mormolom. és persze azok a bizonyos lépcsőfokok amiről te is írtál. igen, ezek az apró kis eredmények lendítenek tovább és elszántság is nagyon fontos!!!
jó éjt:)
(válasz elektor63 18. hozzászólására)

18. elektor632007-06-13 21:13
jemma mikor először jött bizony nem tudtam hogy mi az.Később már nem ért legalább készületlenűl,bár sokra ekkor sem mentem a "tapasztalatommal".Így szó szerint megjártam a pokol egyfajta bugyrát,de a 3 hét amit a klinikán tőltöttem azt is megmutatta hogy más,mélyebb bugyrai is vannak a pokolnak.Sikeréményed pedig csak úgy lesz,ha egy pici kis győzelmet mindíg kicsikarsz.A sikerélmények a téglák amelyek lassan lépcsőfokokká állnak össze és alkotnak egy grádicsot mely a mélyből kivezet a fényre.

17. jemma2007-06-13 19:40
már teljesen rendben voltam, de újra előjöttek a rossz érzések.
egyébként nem mondanád meg rólam, hogy akadnak ilyen jellegű problémáim:) érdekes érzések ezek, teljesen más búrában van az ember.
nekem nem pánikbetegségem van, hanem szorongásos neurózis és az államvizsga évében alakult ki. nyilván felnőtté válás és egyéb dolgok amik kiváltották. a pszichiáternél eltöltött idő kiválóan használt, voltam én már mindenhol, vén róka vagyok a témában, ha lehet ilyet mondani, sajnos:))
kösz a jó tanácsot!
(válasz angyalka2 16. hozzászólására)


16. angyalka22007-06-13 19:23
Ajánlom olvasd el Horváth Andrea: Karma és Reinkarnáció cimű könyvét hátha tud valami megoldást nyújtani számodra. A könyv végén a telefonszáma is meg van adva, tehát tanácsot is lehet kérni tőle.
Kivánom gyógyúlj ki minél hamarabb ebből a betegségből.
(válasz jemma 15. hozzászólására)

15. jemma2007-06-13 19:18
az igaz, hogy szembe kell nézni a félelmünkkel, de én úgy látom, hogy hiába küzdöm le nap mint nap, mégis minden egyes alkalommal újra le kell győzni!
egyszerűen nem tud olyan magától értetődően működni, mint amikor még nem tudtam, hogy mi az a szorongás.
amikor látok másokat, hogy lazán jönnek-mennek, én meg azon agyalok, hogy jutok el a munkahelyemre, mi lesz a buszon és hasonlók. közben patakokban folyik rólam a víz meg merev a lábam...
és ugyan mi történne a buszon?? SEMMI!!!! ezt mind pontosan tudom, de a testem gúzsba van kötve!
(válasz elektor63 13. hozzászólására)

14. angyalka22007-06-13 19:08
Azt olvastam valahol, hogy a pánikbetegség egy elöző életünkből áthozott "léleklenyomat". Pl, valaki fél a magaságtól az leesett/zuhant úgy halt meg.
Megtörtént eset, hogy egy nő félt autót vezetni és félt benne utazni is (az évek múlásával csak rosszabb lett). Egyszer "véletlenül" találkozott egy orvossal aki reggresziós hipnózisban visszavitte elöző életébe, ahol ugyanis egy hintón utazott ami szakadékba zuhant és így ért véget az az élete. Akkor szembesűlt a probléma gyökeréről és sikerült hamar feldolgoznia, azóta meggyógyult.
Ez is egy lehetőség lehet szerintem főleg ha van olyan gyakorta visszatérő "álmunk ami más mint egyszerű álom". Talán az elöző élet egy egy pillanata???

13. elektor632007-06-13 13:56
Depresszióval kiegészítve,vagy annak járulékaként jött az én pánikom:buszon,metró-mozgólépcsőn stb. Jártam évekig az egyéni,majd csoport terápiára,de az igazi sikerélményt az hozta meg mikor rákényszerűltem a mozgólépcső használatára,s utánna valami végtelen elégedettség érzéssel voltam eltelve.Igen,én is azt vallom,hogy ha van aki elkisér akkor szembe kell nézni és csak egyszer!végig kell csinálni ha nehéz is.Minden módszert kipróbáltam,de mind csak megkerűli s abból nem lesz gyógyulás.

1 2