Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Ki mennyire tudja kezelni tini csemetéi problémáit? fórum

Ki mennyire tudja kezelni tini csemetéi problémáit? (beszélgetős fórum)


1 2
41. tinianyja (válaszként erre: 18. - Vikk00)
2009. febr. 27. 20:42

Borzasztó.

Én is menekültem, sokat.

De csak most, 30 év múltán értem, mit miért tettem.

12 éves koromtól mentek a cirkuszok, utáltam otthon lenni.

Na ezért értem, ha egy tini kiakad, és áldom a jó sorsot, meg a férjemet, hogy a mi lányunk rendesen tanul, mindenfélével foglalkozik és nem vágyik el itthonról.

Viszont a szája neki is megvan.

Néha nem is tom, melyikünk üvölt jobban:)

40. cilus
2009. jan. 28. 09:30
Jelen pillanatban,semmennyire:(((
2009. jan. 24. 21:00
erről lehet, hogy ők tudnának nyilatkozni
2008. nov. 22. 14:50
Sajnos semennyire. Megoldódott / vagy nem? magától.
37. coline (válaszként erre: 36. - Vikk00)
2007. okt. 11. 08:42

Nagyon sajnálom,tényleg.Őrülök viszont annak,hogy van olyan ember aki mellett megtaláltad a boldogságot.Erős kis csajszi lehetsz,ha ilyen körülmények között nem törtél meg.Anyukád nem érdemel meg téged.A helyedben felteném a kérdést anyukának;- Ki fog gondoskodni róllad,ha majd megöregszel én csak annyit tudok adni amennyit tölled kaptam.Egyedül maradsz...stb.Bár lehet ez sem fog rá hatni.Kitartást kívánok neked és tanulj,az nagyon fontos.

Én 16 évesen albérletbe költöztem. Az én szüleim szerettek csak nagyon ittak/isznak és nem vizet.15éves korom óta dolgozom,19 éves voltam mikor az ikreket szültem.

Múlt évben érettségíztem.Ekkor már a harmadik manóm is megvolt.Neked is menni fog mert melleted van akit szeretsz nekem is a párom segítet(15 voltam amikor össze jöttünk.)

36. vikk00 (válaszként erre: 35. - Coline)
2007. okt. 9. 22:04

nem hagyott rossz emléket.. sőt.. azzal a fiúval még ma is együtt vagyok, és megadja mindazt a szeretetet, amit itthon nem kapok meg.

alkalom mindig lenne, csak anyum közbeszól, hogy most hagyjam, most nem ér rá, megy a pasijához, vagy épp csak nincs kedve velem lenni. ha belekezdek valamibe, általában ezeket a válaszokat kapom. úgyhogy egy idő után felhagyok a próbálkozásokkal, és úgy döntök, fölösleges odaállni elé, úgysem hallgat meg. ő sosem keresi a társaságomat. naponta kb. 5 percet beszélünk, abban benne van, az igyekezz már, a nekem is kell a fürdőszoba, és egyéb csodás felszólítások.

Pedig általában azt mondják, összetehetné értem a kezét, mert annak ellenére, hogy régebben bátyáim testi fenyítésének voltam kitéve, ill. anyum nem törődött/dik velem, normális tinédzser vagyok. Nem drogozom, nem iszom alkoholt, és nem dohányzom. egyedül csak a szeretetet kerestem máshol. azt megtaláltam, és valamennyire pótolja, hopgy itthon nem kapok belőle semennyit.

35. coline (válaszként erre: 25. - Vikk00)
2007. okt. 9. 19:30

Anyukád helyében én sokkot kapnék. Nekem 11évesek az ikreim egyikük lány és vele is nehéz beszélgetni. Szerintem kijózanítaná a hír vagy mégjobban elfordulna tölled (mondván megint csalódtam benned.) Én bízom az elöbbiben én nagyon magamba szállnék,hogy mit rontottam el.Nagyon nehéz szülőnek lenni,szerintem meglehet törve a lelke lehet úgy érzi megbukott egyes feladatokban,értem ezalatt a házasságot a gyerek nevelést,talán a gyerekkorát vagy az életét. Nemlehet tudni mi a gond egy ember lelkében addig míg megnem tudjátok beszélni.Sajnálom,hogy igy alakult.Remélem a szűzességed elvesztése nem hagyot rossz emlékeket benned.

Ha lesz alkalmad ,mond el anyukának egy nagy beszélgetés alkalmával(csak ketten legyetek otthon ne zavarjon be senki)

34. szanád (válaszként erre: 33. - Szanád)
2007. szept. 26. 13:48

A másik nagy probláma ,hogy nincs barátnője,igaz két fiú.hawer az van az egyik ráadásul az egyik uncsitesó.

Nem jár sehova,hozzá sem jön senki....nézem az ismerőseit a myvipen és összeszorul a szívem hogy látom hogy mindenki szórakozik,diszkózik,barátokkal van.Neki semmi ilyen nincs, én talán jobban aggódok ez miatt,mert tudom hogy milyen rossz ez.Én sem jártam soha sehova. és sokat sírtam ez miatt,Gondolom neki se jó ez,bár nem mondja.

Nem is lehet nagyon ilyesmiről vele beszélni,én meg sírok helyette is...csak meg ne tudja..

Valaki tud ebben tanácsot adni,hogy mit csináljak ?

2007. szept. 14. 21:02
hát én elég nehezen tudom kezeli mostanában....volt két fiú mindkettőt elküldte két hét után.....ezen én ki voltam akadva.....de nem nagyon lehet vele beszélni,nagyon zárkozott...ja 16 éves múlt és lány
32. vikk00 (válaszként erre: 30. - Szilike*)
2007. szept. 13. 21:39
hogy mit szoktam kapni.. általában művészeti könyvet megilyeneket, mivel művészeti suliba járok. ha a testvéreim ajándékaihoz mérjük, igen csekéj ajándék, mert ők telefont, autót, stb.t kapnak. azzal nem törődik, legalábbis látszatra nem, hogy hogy tanulok, mert velem soha nem ült le tanulni, míg bátyáimmal igen, ha egyest hooztam nem kaptam semmi szidást, és egyebek. tehát a szó legszorosabb értelmében nem foglalkozk velem. vagy legalábbis úgy érzem.
31. d606bc0fd7 (válaszként erre: 30. - Szilike*)
2007. júl. 23. 13:13
szerintem se mondd el!
30. szilike* (válaszként erre: 22. - Vikk00)
2007. júl. 23. 11:48

Sajnálom,hogy ilyen anyukád van.

Szerintem ne mondd el,hogy nem vagy már szűz,mert beszélgetés helyett szidást kapnál.

Anyukádnak csak elvárásai vannak és az nem érdekli,hogy te mennél apukádhoz és mi a véleményed.Neki lehet,hogy csak az számít,hogy jól tanuljál meg ilyesmik.

Mit szoktál kapni szülinapra,karácsonyra?

29. mazsi-drazsi (válaszként erre: 22. - Vikk00)
2007. jún. 14. 07:40
Én úgy vettem észre, anyukádnak elvárásai vannak feléd, csak ő nem teszi meg a tőle elvárandót. Amit tudnod kell, hogy a 18.év betöltése úgymond jogi szempontból vízválasztó, de attól még a kettőtök kapcsolata anyukáddal ettől nem változik. Abban igazad van, hogy apukádtól nem tilthat el és ez jó. Egyben lehet hogy féltékenyebbé válik apukádra és emiatt lesz nehezebb vele. Én nem mondanám meg neki a helyedben, hogy nem vagyok szűz, mert csak úgy érdemes őszintének lenni valakivel ilyen dolgokban, ha az általában figyel rá. Szerintem ha elmondod, az elvárás reakció lép fel nála, és inkább szidást, balhét kapsz, mint megértést és egy jó beszélgetést. Azon gondolkodom, hogy mivel lehetne ráébreszteni, hogy megértsen téged és ne az legyen előtte, hogy milyennek szeretne téged, hanem hogy milyen vagy és hogy így is szeretetreméltó vagy. Még gondolkodom rajta.
28. Teráz
2007. jún. 13. 23:21

Mindig tudtam kezelni.Nagyon fontos az őszite beszélgetés.Mai napig mindent megbeszélünk,így könnyebb a megoldást megtalálnia,ha épp bizonytalan a probléma megoldásában.

(Elszaladtak az évek,lassan 24. éves :)... )

27. 4916977221 (válaszként erre: 25. - Vikk00)
2007. jún. 13. 23:12
Ne haragudj, hogy ezt válaszolom, de ahogy írtad nem foglalkozik veled, így ha tálalod a témát, akkor sem biztos, hogy sok reakciót váltasz ki belőle. Szomorú dolog, nagyon sajnálom, hogy ilyen a kapcsolatod vele.
26. szanád (válaszként erre: 25. - Vikk00)
2007. jún. 13. 10:02
Szerintem vagy pofonvágna vagy leülne elbeszélgetni veled....én a második variációra szavaznék
25. vikk00
2007. jún. 13. 09:54
egyébként, lenne egy kérdésem... ugye anya nem sokat foglalkozik velem, de mégis az anyám.. mit szólna hozzá szerintetek, ha bejelenteném, hogy már nem vagyok szűz?
2007. jún. 12. 20:01
Látom kicsit fellendült a fórum. Örülök neki nagyon! Látom a lányokkal nagyobb a probléma és ez nálunk is így van, bár mióta a fiam betöltötte a 18-at azt hiszi ő sz... a spanyol viaszt. Erre egy példa: Épp csak betöltötte a 18-at, mikor volt kis gond. Hétköznap is képes volt hajnalig kimaradni, pedig sosem volt nálunk hasonló tudta, ha másnap suli, akkor max 10. Nos a sokadik eset után szóltam, hogy nehogy azt higgye, hogy bármi is változott. Erre szó szerint: mit képzelek én, hogy megszabom mikor mehet el. Aztán persze többet nem ment el későig, de jobb volt a lelkének, ha beszólhat. Vele nem sok hasonló esetem volt. A lányom az már érdekesebb és még úgy is, hogy szinte mindent megbeszélünk, de sokszor nyilik ki a bicska a zsebembe.
23. vicus66 (válaszként erre: 3. - 4916977221)
2007. jún. 12. 19:52
egyet értek mazsival :)
22. vikk00 (válaszként erre: 21. - Mazsi-drazsi)
2007. jún. 11. 23:40
hát... apához nem sűrűn utok el, de mikor együtt vagyunk, mindig figyel rám, és vele minden rendben.. csak anya meg nem enged hozzá..:S és így legfejjebb csak pár órára tudunk összfutni. egyébként hálistnnek annyi ész szorult belém, hogy nem megyek bele mndenbe (alkohol, drog, cigi..) :) de.. már nemsokára úgyis nagyrú vagok.. már csak 3 év.. és vége..:) akkor megyek hozzá amikor csak akarok.. és nem lesznek ilyenek, és leglább apa meg is véd a bátyjámtól is, ha arról van szó.. nem úgy mint anya.."majd elintézitek magatok közt" rá két percre az ablakot törte ki a fejem..:S de.. egyszer csak vége lesz.. és azért bízom benne, még egváltozik valamikor..
21. mazsi-drazsi (válaszként erre: 18. - Vikk00)
2007. jún. 11. 23:21

Nagyon sajnálom, hogy anyukád nem figyel rád.

Nem ezt érdemelnéd tőle.

Sajnos megváltoztatni nem tudod őt, de a saját életed a te kezedben van. Te döntesz abban, mibe mész bele, mibe nem. Nem könnyű ma fiatalnak lenni, könnyen bele lehet keveredni rossz társaságba. Én a helyedben az apukádhoz fordulnék. Mert bár lehet, hogy nincs ott mindig, mint anyukád, de amikor tőle kérdezel, szerintem ő választ ad. Legalábbis a leveledből úgy érzem.

20. mazsi-drazsi (válaszként erre: 19. - Szanád)
2007. jún. 11. 22:57
Más az, ha te nyitsz a lányod felé, ő ezt érzi, de most olyan passzban van, hogy el kell vonulnia. Ez is a kamaszkorral jár. De a lényeg, hogy érzi, hogy figyelsz rá és várod hogy előbújjon.
2007. jún. 11. 10:26

Az én lányom nemsokára lesz 16 lesz ,az elmúlt egy év elég nehéz volt.

Nem nagyon beszél velünk,behúzodik a szobába.Most csak a zene van,kicsit le is rontotta a bizijét.

Remélem hamar túl leszünk ezen a nehéz időszakon


A fiam 13 éves pont az ellenkezője mintha nem is lenne.egyenlőre

18. vikk00
2007. jún. 11. 09:42

Bár, én még csak 15 éves vagyok, hozzászólnék a témához. a legfontosabb szerintem, hogy sokat beszéljen valaki a gyermekével, és szeresse. mert külömben az a gyerek elkallódik, és eltávolodik a szüleitől. sajnos én vagyok a példa rá. kezdődöttott, hogy kb 7 éve elváltak apék, és én apával akartam maradni, de nem engedte anya. pedig nagyon apás vaoltam(vagyok), és ő is inkább felém húz(ott), anya viszont a 2 bátyjámat "istenítette" mindig. és igazából nem beszélünk egymással semmiről.. ha én odamegyek hozzá, hogy vmi gond van, elküld, hogy most hagyjam békén, nincs ideje. és mikor ezt egy hónapban kb minden harmadnap eljátsza, még szép, hogy nekem is elmegy tőle a kedvem. sokan mondták, legyek türelmesebb, de én 8 éves korom óta ezt csinálom, és soha semmire nem kapok választ tőle, és ebből kifolyólag, bár nem bántam meg teljesen, de 13 évesen lefeküdtem akkori szerelmemmel, és ezután még majdnem 2 évig együtt voltunk. de ha anyával jobb a kapcsolatom, szerintem nem történik meg, mert akkor annyi idősen, még kapok elég szeretett, és nem másnál kerestem volna. azóta eltelt ugye 2és fél év, és a mai napig nem tudja, hogy már nem vagyok szűz. nemrég volt egy kritikus pontunk, mikor meggyanusított, hogy elvettem tőle vmennyi pénzt, pedig nem voltam a szobája közelében sem, és akárhogy is... az anyám, és nem lopnám meg. és ekkor nagyon sokat veszekedtünk, írtam neki egy levelet, és elmentem itthonról.nem is tudom már ennyi idő telt el, de nem láttam rajta azt az aggódást, amit más szülő ilyenkor érzett volna.

szóval, szerintem nagyon fontos, hogy sokat beszélgessetek gyermeketekkel, és szeressétek őket!!!

17. mazsi-drazsi (válaszként erre: 16. - 4916977221)
2007. jún. 10. 23:24
Mivel szereted őt, sikerülni fog:-)
16. 4916977221 (válaszként erre: 15. - Mazsi-drazsi)
2007. jún. 10. 23:23
Megfogadom, remélem sikerül.
15. mazsi-drazsi (válaszként erre: 14. - 4916977221)
2007. jún. 10. 23:13
Igazából el kell fogadnod őt ilyen hangulatingadozósnak, ha már ilyen a természete. Ez nem azt jelenti, hogy mindent rá kell hagyni, csupán nem szabad egyből pöccenni, amikor ballábas. És ha nyáron tényleg jobban oda tudsz majd figyelni rá, neked is több türelmed lesz és ezáltal kiegyensúlyozottabb lesz a kedélye. Ha nyugalommal, szeretettel közeledünk feléjük, előbb utóbb beérik a dolog.
14. 4916977221 (válaszként erre: 12. - Mazsi-drazsi)
2007. jún. 10. 23:01

Megpróbálok több türelemmel és szeretettel közeledni felé, remélem sikerül.

Abban is reménykedem, hogy mindjárt vége a sulinak, és ha többet van velem, akkor jobban kezelhetem a hangulatingadozásait.

2007. jún. 10. 09:51

Nagyon féltem attól, milyen lesz egyszerre 3 tini anyukájának lenni.Még emlékeztem arra, h én milyen nehéz eset voltam anno.

Ezek tündérek! Bár segíthetnének többet, s nagyobb rend lehetne a két szélső körül.

Érdekes, az apjukkal igazi tiniként viselkednek. Velem normálisak. Pedig nem várom el egy tinitől, hogy normális legyen. Most próbálgatja a szárnyait, ez mindig furcsa helyzeteket ad.

Nagy ajándék ez most nekem.:))) KB mint mazsi-drazsi gondolkodok a témáról.

12. mazsi-drazsi (válaszként erre: 11. - 4916977221)
2007. jún. 10. 09:28

Úgy gondolom, nekünk jeleznünk kella gyerekünk felé, hogy mi az, amit nem csinál jól. És ezt azért kell, hogy amikor kikerül a közösségbe, úgy tudjon viselkedni, hogy elfogadják és szeressék őt. És hogy ő is el tudja fogadni a másikat és szeretni tudjon.

Amikor ezt hegyibeszéddel, otthon nem tudjuk elérni, akkor megteszi ezt helyettünk az a közösség, amiben él a gyermekünk. Mert onnan kőkemény visszajelzéseket kap! Ezért szerintem nem szabad nekünk túlzottan nyomulni a véleményünkkel, mert félreértik. És tényleg úgy jövünk ki belőle, mintha állandóan, dirrekt piszkálnánk. Ez a "megint én vagyok a hibás", már az én lányomtól is elhangzott. Úgy gondolom neki kell belátnia, ha valamit elszúr, de ehhez neki több idő kell alkalmanként. Szeretet, türelem és meglesz a gyümölcse.

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook