Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Tudásbázis - Mért NE, NE, NE legyünk öngyilkosok?!

Kategória: Összes fórumtéma » Szex & Psziché » Psziché


A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Amennyiben még nem regisztráltál nálunk, itt megteheted, ha pedig már van azonosítód, lépj be itt!

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
575. öregnéneőzikéje2010-07-09 20:00
Ez érdekes feltevés, de ha így van akkor miért halunk meg a végén spontán, ha akarjuk ha nem. . . . . ????????
Így nem ér, ez így nem heppi-end. :(
(válasz watermiller 573. hozzászólására)

574. cindurka2010-07-08 09:24
Barátok. . . . ? Ők tényleg barátok voltak?:( Talán jó dolog az időben való felismeréshez:(
(válasz Toprengo 564. hozzászólására)

573. watermiller2010-07-07 22:30
Azért születtünk, hogy éljünk!!!!!!!!!!!!!!

572. hangyacsapda2010-07-07 22:17
Mert nem vagyunk annyira gyengék, hogy legyőzzön minket a kétségbeesés, önsajnálat, önmagunk ostorozása? Mert látni akarjuk a gyerekeinket felnőni? Mert érdekel, milyen lesz az unokám? Mert holnap sütni fog a nap és jó a frissen vágott fű illata? Mert felelősséggel tartozunk szeretteinkért? Mert a gyermekünk nem kérte az életet, ha világra hoztad, nem hagyhatod magára? Mert láttad, milyen az, ha valaki meg akar halni és aztán mégis örül, ha segítettél neki velünk maradnia??????????
Nem értem a gondolat felmerülését sem.

571. Bellalyx2010-07-07 22:04
Soha nem is voltak igazán. . .
(válasz Toprengo 564. hozzászólására)

570. öregnéneőzikéje2009-07-02 07:53
Lehet hogy nem is igazán akart meghalni. . . .

Ha én úgy döntenék hogy gyógyszerrel nyírom ki magamat, első dolgom volna hogy utánanézzek miből mennyit kell bevennem ahhoz, hogy egész biztosan sikeres legyek.
(válasz bnedora 569. hozzászólására)

569. bnedora2009-07-02 06:40
Nem olvastam végig a hozzászólásokat, de egy ok, amiért NE:

Valaki gyógyszert vett be, egyedül volt otthon. Két nap múlva találtak rá kínok között, így kórházba került. Túlélte, de félig lebénult, bottal jár, és szellemileg is károsodott. Önmagát így nehezen tudja ellátni.

568. Toprengo2009-07-01 22:39
Azt hiszem, végső soron tönkre kell tennünk magunkat, hogy bölcsebben, erősebben keljünk fel a földről. Az utam most nyílegyenes, sehol egy kanyar, ami változást hozna, és nincs bennem türelem, hogy kivárjam, jobb legyen. Változnom kellene, de túl kimerült vagyok hozzá. Ha kiengedem magamból az érzéseket, annak a fiam látja kárát, mert akkor kiabálok vele. Csak néz rám nagy szemekkel, és nem érti, hogy mit teszek. . . És én sem értem, hogy tehetek ilyet vele. Tudom, mi az oka, de ez egy csapda, és nagyon nehéz belőle kikászálódni.
Ma is egyedül voltam Danival este 8-ig, ő pedig egyre nyűgösebb lett, már játszani sem akart. Azt hiszitek, tudtam kedves lenni hozzá?
Nem. Meghaltam ott belül valahol. Vagy csak vergődöm?

567. demoon242009-07-01 16:43
Igen, közhely valóban!Volt egy nagyon kritikus időszakom, amikor megkíséreltem az öngyilkosságot, de túl gyáva voltam ahhoz, hogy durvább "eszközökhöz" folyamodjak, és sikerüljön!Azóta meg sem fordult a fejemben, hogy megtegyem!Rengeteg szép, és jó dolog történt velem azóta, olyanok amikről álmodni sem mertem volna!Vannak szar napjaim mostanában is, de igyekszem a jobb napokra gondolni, és azon lenni, hogy még több, még jobb legyen!Nem veszünk észre apró örömöket az életben, az állandó rohangálás miatt. . .
(válasz Toprengo 559. hozzászólására)

566. supin2009-07-01 16:40
Ne marcangold magad. Ezzel annak a gyönyörű gyermeknek sem teszel jót. bár pici de érzi az anyja rezdüléseit. lépj át a saját gondjaidon a gyereked érdekében. Fogadd el tőlem tanácsként--habár tudom oktatásnak tünnek soraim---átéltem hasonló dolgokat , ma háromszoros nagyi vagyok. Ma is van sok nehézség az életemben , de végig csinálnám ujból. . . Fel a fejjel és ne "töprengj"" Cselekedj. . .
(válasz Toprengo 564. hozzászólására)

565. öregnéneőzikéje2009-07-01 16:22
Szia, pedig az érzéseknek utat kell engedni, mert ha Benned maradnak, csak sokkal betegebbé tesznek , mintha akár sírással, akár bármilyen más módon ki tudod Magadból engedni őket.
(válasz Toprengo 563. hozzászólására)

564. Toprengo2009-07-01 15:47
Barátok. . . tűnnek el a semmibe.

563. Toprengo2009-07-01 15:47
Köszi, hogy nem okoskodsz, tudom, hogy mi a gond, csak tenni nehéz ellene. A kimerültség miatt ritkán van erőm bármit is tenni, sokszor az érzéseimnek sem engedek utat.
(válasz vanianyu 562. hozzászólására)

562. vanianyu2009-07-01 15:04
Töprengö megértelek, nekem is nagyon nehéz volt néha, a bezártság a monotonság szörnyü tud lenni. Föleg ha még nem is pihenhet valaki. Most már könnyebb hogy a lányom 31 hos, de még kisebb volt nem volt könnyü de megérte mert elfelejtettem a roszabb napokat ahogy nöl szépül okosodik. Probálj beszélni valakivel a gondodrol. barátnöd nincs? Elhiszem hogy nehéz és nim is akarok okoskodni, mert nem vagyok a helyedbe.

561. Zizisicc2009-07-01 10:43
Látod? Mindig hall az ember vmi újat! ;o))
(válasz öregnéneőzikéje 560. hozzászólására)

560. öregnéneőzikéje2009-07-01 09:38
Nahát, hogy ez eddig nem jutott eszembe!!!
(válasz demoon24 558. hozzászólására)

559. Toprengo2009-06-29 16:17
Ez egy nagy közhely, még ha néha igaz is, legtöbbször nem így van. Szerintem.
(válasz demoon24 558. hozzászólására)

558. demoon242009-06-29 16:16
Mert szép az élet, még ha néha napján úgy érezzük szar is!

557. Toprengo2009-06-29 16:14
Én is a párommal élek, de nem sok értelmét látom. A családom messze van, nem tudnak segíteni. A szülés után mély depresszióba zuhantam, onnan próbálok kikászálódni egyedül, több-kevesebb sikerrel.
De nem kellene panaszkodnom. . .
Igaz, hogy már 9 hós a fiam, de még gyakran eszik 3 óránként, ráadásul szopik, így nem tudok vele messzire menni.

556. dzsigg2009-06-29 15:11
Azzal tudlak biztatni, hogy nem vagy egyedül.
Én nekem bàr férjem van, nem szàmithatok rà 5 percre sem. . .
Se anyukàm, se baràtnöm, senkim akire legalàbb 10 percre rbizhatnàm a manot.
Én se hittem volna hogy ilyen nehöz az anyasàg, de szerintem pozitivan kell hozzàllni, hisz olyan hamar elszalad az a kis idö, ma még ilyen picik holnap meg felnöt emberré vàlnak.
Ahhoz hogy lazitani tudj, fogd meg a kicsidet, és menjetek àllatkertbe, strandra, vidàmparkba, fagyizni, oda ahol kicsit elfelejted a problémàidat.
Ha a gyermeked éjjel alszik, nézz meg egy filmet lefekvés elött, hogy az jàrjon az eszedbe, és nem az aznapi stressz.
Ha a gyereked elkezd jàrni, akkor könnyebb lesz, elfoglaja majd magàt, ös akkor talàn valakire 1-3 orahosszàra ràbizhatod akiben persze megbizol.
Ezalatt az idö alatt tehetsz egy hatalmas sétàt, elmehetsz ruhàt vàsàrolni egyedül, vagy csak beülni egy masszàzsra. . .
Ne gondolkodj negativan
(válasz Toprengo 555. hozzászólására)

555. Toprengo2009-06-29 15:04
Szia!
Igen, boldognak kellene lennem, mert anya vagyok. Én is azt hittem, hogyha lesz egy gyermekem, boldoggá tesz majd az érzés. Mégsem így van. Ezen most megbotránkozhatsz, de nem érzek boldogságot. Nap mint nap egyedül vagyok a fiammal, minden nap egyforma, nincs időm semmire. 9 hónapja nem tudok pihenni és aludni, teljesen ki vagyok merülve. Nem tudok elmenni sehová sem egyedül. Nem voltam rá felkészülve, milyen nehézségek várnak rám anyaként, úgy érzem néha, összeroppanok e felelősség súlya alatt. Minden nap megpróbálom másként csinálni, változtatni ezen, de sokszor már reggel sem megy, annyira kimerült vagyok. Ettől pedig türelmetlen és nagyon feszült.
(válasz vanianyu 554. hozzászólására)

554. vanianyu2009-06-29 14:52
Szia töprengö, neked van egy kisfiad gyönyörü. Mi a baj ha nem vagyok tul indiszkrét, nagyon boldognak kéne lenned mert anya vagy.

553. Toprengo2009-06-29 14:49
Sziasztok!
A boldogság bennünk van, épp ezért olyan nagyon nehéz megtalálni. Én sem találom már régóta, csak próbálom túlélni a napokat, ezért ideges és feszült vagyok. És magányos. . .
Sokszor gondoltam már az öngyilkosságra, próbát még nem tettem, úgy gondolom, nem is fogok. Az utam most nagyon nehéz, és messze még a következő kanyar. Csábít a halál, de talán az életre is kíváncsi vagyok, vajon mi a fészkes fenét tartogat még számomra?

552. Humor Helga2009-06-28 19:01
olyan szép, úgy szeretem:)
(válasz morris07 551. hozzászólására)

551. morris072009-06-28 18:53
HIMNUSZ AZ ÉLETHEZ

Az Élet egyetlen esély - vedd komolyan
az Élet szépség - csodáld meg
az Élet boldogság - ízleld
az Élet álom - tedd valósággá
az Élet kihívás - fogadd el
az Élet köteleség - teljesítsd
az Élet játék - játszd
az Élet érték - vigyázz reá
az Élet vagyon - használd fel
az Élet szeretet - add át magad
az Élet titok - fejtsd meg
az Élet ígéret - teljesítsd
az Élet szomorúság - győzd le
az Élet dal - énekeld
az Élet küzdelem - harcold meg
az Élet kaland - vállald
az Élet jutalom - érdemeld ki
az Élet . . . élet - éljed!

550. Humor Helga2009-06-28 18:07
Nekem nevelőlapum bátyja lett öngyilkos. . . nem rég. . . hát h miért ne legyen az ember öngyilkos? Mert láttam nevelőlapumon h mennyire szenvedett/szenved ettől az értelmetlen haláltól. . . senkinek nem kívánom ezt, sztem ha az ember szereti a családját akkor ezt NEM TEHETI meg!

549. gaby702009-06-28 09:41
egyébként én is így látom, csak akarat kell hozzá, ha az nincs akkor sajnos, nem tudunk segíteni.
(válasz Leni 548. hozzászólására)

548. Leni2009-06-27 23:59
Szülők, rokonok, barátok esetleg nem tudnának Neki átmenetileg segíteni?

Figyu, engem 18 évesen kidobtak otthonról, és két szatyor cuccal költöztem el albérletbe. 17. 258. - Ft volt a nettó keresetem és 15. 000. - Ft az albérletem. Hónapokig háztartási kekszen, tojáslevesen, vizezett tejbegrízen, hajába főtt krumplin, és teán éltem.

Nagyon nehezen találtam munkát, mert mindenhol olyan szakembert kerestek, aki tapasztalattal rendelkezik, meg nyelveket beszél, meg diplomája van, nekem viszont csak középiskolai érettségim volt, és az sem túl jó átlaggal. De nagyon lelkes voltam, és mindenhova bekopogtam, ahol csak emberek dolgoztak, és mindenhol kértem a főnököt, és vittem az önéletrajzom, függetlenül attól, hogy kerestek-e ott éppen munkaerőt, vagy sem.
És végül olyan helyekre vettek fel, ahova eredetileg nem is akartak embert felvenni. . .
Amikor pedig láttam, hogy nem bírom fizetni az albérletet + megélni ennyi pénzből, akkor másodállásban takarítónak jelentkeztem az egyik klinikára. Úgyhogy reggel nyolctól négyig dolgoztam a főállásomban, majd fél öttől fél kilencig mentem takarítani.
És iszonyatosan spóroltam mindennel.

Persze, igaz, fiatal voltam. Viszont az is igaz, hogy az apám kitagadott, és semmilyen élő rokonomra sem számíthattam. Hirtelen felnőttem, méghozzá gyorsan bele is zuhantam a mély vízbe, és nem volt senki, aki megtanított volna úszni, vagy aki egy kicsit is megszánt volna. . .

Úgyhogy én azt gondolom, hogy minden nehéz helyzetből ki lehet mászni valahogy, és el lehet indulni a semmiből is.
(válasz gaby70 547. hozzászólására)

547. gaby702009-06-27 17:27
Szia!
Nem velem történt, csak rokonommal, és nem tudok neki segíteni. A ház eladásnál az a probléma, hogy most kevesebbet kapna érte, mint ami hitellel tartozik, tehát semmi pénze nem marad, (nem tud elmenni falura)sőt, még tartozna továbbra is a banknak.
(válasz Leni 546. hozzászólására)

546. Leni2009-06-27 16:59
Ez most Veled történt? Mert az adatlapodon azt olvasom, hogy egy alkusz cégnél dolgozol, és természetgyógyászattal foglalkozol.

Most ezt a problémát eléggé nagyvonalakban írtad le, úgyhogy azt tudom csak mondani, ami így hirtelen eszembe jut, ha ilyen helyzetbe jutnék.
Nos, én azt tenném, hogy először is megpróbálnám a házamat hamarabb eladni, minthogy elárvereznék, majd elköltöznék egy kisebb faluba, vagy tanyára. Ott elsősorban mindenképpen csinálnék egy kis konyhakertet és tartanék pár csirkét stb. hogy az éhenhalás ne fenyegessen.
Közben pedig megpróbálnék munkát találni.

De persze, ez csak egy lehetőség. Ezen kívül még ezer más megoldás létezhet. . .
(válasz gaby70 544. hozzászólására)

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20


Szia! Most írd be a számodat, hogy megnyerhesd a testsúlyodnak megfelelö mennyiségü csokoládét!

Tippek és trükkök a férfiak megszelídítéséhez