Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » A Csoda, ami elszállt fórum

A Csoda, ami elszállt (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: A Csoda, ami elszállt

1 2 3
72. Notre Dame (válaszként erre: 71. - Dosadora)
2013. okt. 18. 13:57
Valóban léteznek csodák :-)
2010. jún. 12. 22:37
Hát, borzasztóan sajnálom ami veled történik. De mégiscsak azt tudom mondani, hogy kitartás! Én 20 hetesen szültem meg a babáimat, akik lombikkal fogantak! Nagyon kivoltam az elvesztésüktől. Rá másfél évre viszont megszültem a gyönyörű kislányomat, aki csodák csodájára természetes úton fogant, mikor már nem is reméltük hogy így még sikerülhet! Hidd el vannak csodák! Velünk megtörtént!
70. 390f48dfc2 (válaszként erre: 69. - Brózsa)
2010. ápr. 15. 01:13
Annyira azért mégsem tûntem el, csupán a regem változott meg :) Sziasztok! :)
69. brózsa (válaszként erre: 68. - 9dda89be73)
2010. ápr. 2. 10:21

Szia Csodagida!

Kár hogy eltüntél :(

Sok szerencsét a továbbiakban,remélem valahol majd olvashatom hogy lett egy csodaszép babátok!!!

68. 9dda89be73 (válaszként erre: 67. - C75565e593)
2010. márc. 27. 15:08

Szia!


Köszönöm szépen, remélem igazad van és Te is szerencsét hozol :))

Puszi

2010. márc. 26. 22:13

Szia!

Meg látod hamarosan összejön...én már itt pár lánynak mondtam és most babát várnak..

Neked is mondom és remélem hamarosan így is lesz!

Puszi..

66. 9dda89be73 (válaszként erre: 65. - Mancsovics)
2010. márc. 24. 12:46

Szia Mancsovics :)

Köszönöm a drukkot! Továbbá valóban nagy hatással és lelki erôvel szolgálnak az olyan sikertörténetek, mint mirikéjé. A legnehezebb percekben mindig eszembe fog jutni...

65. Mancsovics (válaszként erre: 64. - 9dda89be73)
2010. márc. 23. 22:24

Kedves Csodagida,


mirike példája adjon erőt Neked... nekünk szerencsére (örök hála az égieknek) hamar megadatott, hogy kisbabánk lehessen, de körülöttünk többen is hasonló cipőben járnak mint Ti. Ezért is látok ebbe jobban bele, és drukkolok nagyon mindannyiotoknak!!!!!!!!!!!!!

64. 9dda89be73 (válaszként erre: 62. - 3e82f49e78)
2010. márc. 23. 22:08
Igyekezni fogok így szervezni az életem :)
63. 9dda89be73 (válaszként erre: 60. - Mirike3)
2010. márc. 23. 22:08

Köszönöm, hogy megosztottad velünk a küzdelmeid menetét. Nem volt egyszerû a Te utad sem, de ismét egy újabb bizonyítékot tártál fel elôttem, hogy igen is érdemes küzdeni a saját babért amíg van még az embernek ereje és pénze rá. Nekem is lesz még egy lombikom, bár ez alkalommal elgondolkodtam, hogy mit is lenne érdemes. Ôsszel kezdünk újra.

Azt a sok-sok gyerektelen éveidet a sors úgy rendezte, hogy amit akkor elszalasztottál, bepótólhasd duplán :)))

62. 3e82f49e78 (válaszként erre: 59. - 9dda89be73)
2010. márc. 23. 13:34
Bizony fő a nyugalom....ez az alapja mindennek....már elötte pihengess mindig és kapcsolodj ki...és ne kattogj sokat...mert az nem jó...:))))
2010. márc. 23. 10:13
Köszi a reményt.Nem adjuk fel.
2010. márc. 23. 09:12
Őszintén átérzem a fájdalmadat, a reményt és mindent, amit leírtál. Ma már más örömteli problémáim vannak, de most lepergett előttem a újra a saját életem.... 1996-tól jártunk orvostól-orvosig, hogy egészségesek legyünk, majd lehessen gyermekünk. 1. lombik-kezelés utáni babánk elment, 4. kezelés utánit elvették (élettel összeegyeztethetetlen fejlődési rendellenesség miatt), számtalan műtét, hormon-kezelés, elindított örökbefogási eljárás, lelki mélypont és iszonyú sok pénz után az 5. kezelésre megszületett a kislányunk 2004-ben. Majd a 6. kezelésre a kisfiú ikreink.. :)Mi révbeértünk. :) Kívánom Nektek is, hogy megéljétek ezt az érzést!
59. 9dda89be73 (válaszként erre: 58. - 3e82f49e78)
2010. márc. 23. 00:23
A nyugodtságom érdekében úgy döntöttem, hogy a tavasz helyet ôsszel kezdem el az utolsó támogatott lombikot. Túlzsúfolt hónapok következnek az életemben, jobb lesz ez így :)
2010. márc. 21. 21:12
Lassan jön a tavasz az újjabb lombik....probálj meg nyugodt lenni....ez sokat jelentene....
57. 3e82f49e78 (válaszként erre: 56. - 9dda89be73)
2010. márc. 21. 21:01

Igen sajnos az emberben ezek a dolgok nyomot hagynak....de erösnek kell lennünk...

ha mégegyszer belevágok akkor biztos sokkal körültekintöbb leszek mindentéren...

utána olvasok mindennek amit csal lehet.....

56. 9dda89be73 (válaszként erre: 55. - 3e82f49e78)
2010. márc. 21. 14:11

Elhiszem, hogy félsz, én is félek attól, ami egyszer már megtörtént. Bár nem hiszem, hogy a hozzáálláson, gondolkodáson múlna.

Nem ismerem az elôzményeidet, talán progesztron támogatással megmaradhatott volna a baba, legközelebb mindenképpen különös odafigyelésre lesz szükséged a dokid részérôl.

55. 3e82f49e78 (válaszként erre: 49. - 9dda89be73)
2010. márc. 20. 17:00

Ne add még fel...nem szabad....


Igen sajnos volt már benne részem...és nem merem átélni mégegyzser....de lehet ha máshogy állnék hozzá az is sokat segitene....

54. 9dda89be73 (válaszként erre: 53. - 7a1c4d35f1)
2010. márc. 19. 12:32
Bizonyára nem ez az egyetlen oka a sikertelenségnek, de a dokim szerint is részben a biopsziás próbálkozás az ami megnehezíti a helyzetünket, biztosan vannak kivételes páldák, mint Béres A. A dokimnak a sejtése, hogy nem produkálok tökéletes petesejteket a stimulálások során, nos valószínû a PCO-ra való hajlamom miatt, köztudott, hogy rossz kihatással van a petesejtek minôségére. Összefoglalva, több oka is lehet, kisebb-nagyobb problémákból eredendôen. Kitartás! Türelem rózsát terem, nekünk a nehezebb út jutott, én állok elébe.
53. 7a1c4d35f1 (válaszként erre: 45. - 9dda89be73)
2010. márc. 19. 09:13
nem hiszem hogy emiatt nem sikerül. Béres Alexandrának is lombikkal lett babája (pont abban az intézetben ahova én is jarok), és neki is biopsziával mutotték a férjét...és a második sikerult nekik. nem hiszem hogy ez lenne a sikertelenség oka, mert ha ennyire fejletlenek és ennyire kevés az esély a sikerre, akkor nem alkalmaznák
52. 9dda89be73 (válaszként erre: 30. - Csiga1170)
2010. márc. 19. 01:26

csiga1170


Megtudhatom hányadik próbálkozásra sikerült a lombik? :)

51. 9dda89be73 (válaszként erre: 24. - Szabokisandi)
2010. márc. 19. 01:24

Szabokisandi:


Igen, volt erôm megnézni a kislányt. Sôt, ha nem tehettem volna, nem viseltem volna könnyen. Kíváncsi voltam a babámra, aki 30 héten át bennem fejlôdött, a mi közös vérünkbôl. Szerettem volna jobban megnézni, többet vele lenni, de mögülem a nôvérkék sajnálkozó tekintete szegezôdött rám ami kicsit zavart, gondolom ôk sem láttak ilyet minden nap. Megjegyezném, külön kérnem kellett, hogy láthassam, nem kérdezték. Ha nem szólok, elviszik másnap úgy, hogy nem látom. Én fontosnak tartom, hogy egy ilyen helyzetben legyen alkalom elbúcsúzni a babától. Itt német országban ahol élek, az ilyen eseteket különleges odafigyeléssel kezelik az eseteket, beviszik a babát az anyukához és magukra hagyják ôket, akár órákra is, ki mit igényel. Azonnal pszichológus veszi a kezébe a dolgokat, aki elmagyarázza, hogy képet is lehet készíteni a babáról. Én sajnálom, hogy nem tettem, talán azért nem, mert senki nem biztatott a kórházban arra, hogy megnézzem.

50. 9dda89be73 (válaszként erre: 16. - Mariannka80)
2010. márc. 19. 01:16

Szia Mariannka


Húú, amin Te végigmentél, az sem semmi, sokkal erôsebbnek kellett lenned, mint nekem. Egy hónapig veletek volt a kissrác, hallottad szuszogni, sírni, érezted a kis teste melegét, az illatát... Nagyon sajnálom ami történt és örülök, hogy mára van egy egészséges kislányod!

49. 9dda89be73 (válaszként erre: 46. - 3e82f49e78)
2010. márc. 19. 01:11
Megkérdezhetem, miért félsz nagyon a vetéléstôl? Volt már részed benne? :(
48. 9dda89be73 (válaszként erre: 47. - 3e82f49e78)
2010. márc. 19. 01:09
Sajnos nem segíthet semmi a férjem állapotán. Sokan megkerestek, hogy léteznek spermajavító szerek. Az elmúlt évek alatt természetesen én is jártassá váltam már ebben. Legyen szó vitaminról homeós szerekrôl, az ég világon már mindennek utána jártam, de beláttam, feleslegesen. Hiába javítom fel a férjem spermium termelôdését, ha nem ezzel van a gond. Nála elzáródás van mindkét oldalon. Ha több, ha kevesebb spermium termelôdik odabenn, ettôl függetlenül még nem tudnak külvilágra kerülni sajnos. Valamint mûteni sem tudják. Hogy érthetôbb legyek, az ô szervi baja úgy képzelhetô el, mint amikor egy férfi sterilizáltatja magát. Nos ez egy visszafordíthatatlan folyamat. A férjem sterilizációja egy természetes folyamat volt. A sors kegyes ajándéka :(( Ezért is hiszek kevésbé abban, hogy természetes úton sikerülhet, illetve nem szabad ebbe a hitben ringatnom magam és tétlenül várnom, nem szabad lemaradnom az anyaságról.
47. 3e82f49e78 (válaszként erre: 45. - 9dda89be73)
2010. márc. 18. 21:45

Reméelm ,hogy sikerül....

és neki nincsenek valami kezelések...amik segitenék ,hogy skerüljön....??

46. 3e82f49e78 (válaszként erre: 43. - Demeeri)
2010. márc. 18. 21:43

Bizony minden szálat megragadna az ember...

most olvatsam az Avia módszert...nem hangzik rosszul..

érdemes kiprobálni....

Én ugy félek,hogy elvetélek,hogy már nem is merek teherbe esni...de lehet ez is rossz gondolkodás...

45. 9dda89be73 (válaszként erre: 42. - 3e82f49e78)
2010. márc. 18. 21:40

Nálunk a nagyobb gond abból ered, hogy a férjemnek biopsziából nyert fejletlen spermiumai állnak rendelkezésünkre, valószínû elsôsorban ezért nem sikerültek eddig a lombikok. Eddig úgy néz ki én alkalmas vagyok a teherbeesésre, hiszen amikor a páromnak olyannyira rossz volt a spermaképe, hogy már akkor is meddôségi központba küldtek, én mégis megtermékenyültem. Kihordás terén sem lennének gondok szerintem, hiszen nem vetéltem el, a baba más okokból elhalt. Így a béranyaság szükségtelen lenne, azonban a petesejt, vagy a sperma donor ami meggondolandó lenne még az örökbe fogadás elôtt, ezt már mi is fontolóra vettük.

Erre a témára majd akkor térnénk vissza, ha az utolsó lombik nem végzôdne szerencsésen.

44. 9dda89be73 (válaszként erre: 43. - Demeeri)
2010. márc. 18. 21:36
Biztos vagyok benne, hogy a testmozgás jó hatással van a peteérésre, ha valóban csak ez a gond nálatok, akkor érdemes belefogni. Én vethetek cigánykereket, nem fog sikerülni, csak a lombiktól várhatunk eredményt. Férjemnek immár több mint két éve szüntelenül hiányzik az örökítôanyag :((( Nem várhatok türelmesen, muszáj az orvostudományra bíznom a sorsom, ha saját gyermeket szeretnék.
43. demeeri (válaszként erre: 42. - 3e82f49e78)
2010. márc. 18. 20:08

Nem butaság...

Tényleg van ilyen.Az ember minden szálat megragad,amíg egy kis remény is van.

Most olvasom,hogy az Aviva módszer mennyi nőnek segít a peteérésben.Eddig nem hittem ilyenekben.De annyian írjátok!Meg fogom venni a könyvet.

Ki fogom próbálni.Mit veszíthetek?

1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook