Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Mi kell ahhoz, hogy végre kimondd: VÉGE! fórum

Mi kell ahhoz, hogy végre kimondd: VÉGE! (beszélgetős fórum)


1 2 3
2010. aug. 19. 13:34
Az a bizonyos utolsó csepp.
75. tamaryn (válaszként erre: 70. - Zunika)
2010. ápr. 25. 22:28

szia

ha az életedben az a hely amit a párod betöltött másé lehet,akkor ne nézz hátra csak előre!

74. zunika (válaszként erre: 73. - Vikianya)
2010. ápr. 22. 22:37
Én is ezt kívánom :)
73. Vikianya (válaszként erre: 72. - Zunika)
2010. ápr. 19. 20:57
kivánom, hogy a döntésed helyes legyen :)
72. zunika
2010. ápr. 19. 09:43

Nekem is ez az érzésem van (volt), hogy nem tisztel. Azt mondja, most jött rá igazán, hogy mit veszíthet, más ember lett, és ez így is marad. A gyerekkel is többet foglalkozik, velem is. Csak az a kérdés, meddig?? Ha ilyen lett volna végig, valószínűleg egy szavam nem lenne, és feltétel nlkül imádnám. A kapcsolatunk most így jónak mondható, de félek, hogy nem lesz ez mindig így, és akkor lemaradtam egy csodálatos emberről, aki addigra megtalálja azt a lányt, akivel boldog lehet :( Amit egyébként igazán megérdemelne...

A barát születése óta ismeri a kislányomat, és nagyon szeretik egymást, legalábbis jól eljátszanak, maximálisan elfogadják egymást. Aztán ha a kislányom azt látná, hogy nem az ő apukája alszik mellettünk, hanem a barát, nem tudom akkor hogy viszonyulna hosszútávon.

Azt tudom, hogy a barát mindent megtenne értünk, neki sajna még nincs gyermeke, és azt viszont nem tudom, hogy a nehéz-hisztis helyzeteket hogyan tudná elfogadni, kezelni, de ezt csakis akkor tudnánk meg, ha együtt élnénk. Azt mondja semmi gond nem lenne, de amíg nincs ebben a helyzetben, azt szerintem nem lehet ilyen könnyen kijelenteni. Más gyerekének a hisztijét hallgatni, elviselni? Még saját szülőként sem könnyű :(

Aztán ki tudja, nem vagyunk egyformák...

71. Vikianya (válaszként erre: 70. - Zunika)
2010. ápr. 17. 19:14

nehéz ezt írnom, de párod nem tisztel téged. Ha tisztelne, akkor nem tette volna azt amit tett.

Tudod néha az ember azt érzi, hogy szereti a másikat, de szerintem amit te érezhetsz az adott helyzet és a leveled alapján, az nem igazi szerelem. Ez csak kapcsolat függőség. Ezt én is átéltem.

A barát hogy viszonyul a kislányodhoz?

70. zunika (válaszként erre: 1. - Babszibobó)
2010. ápr. 16. 14:39

Sziasztok!

Feleslegesnek tartottam még1 topicot indítani, szerintem jó helyre írom a problémámat.

Párommal 5 és fél éve vagyunk együtt. Ismerkedésünk után 1 évvel kiderült, hogy megcsalt. 3 napra elköltözött, zokogott, én is. Jött a Karácsony, visszajött. Gondoltam egyszer mindenki hibázhat. Ezután minden szép és jó volt, született egy kisbabánk.

5 hónapja lebukott, és kiderült, hogy folyamatosan félrement, élte az életét, netes társkeresők, stb. . .

Azt mondja már más lesz, megtanulta, most jött rá mit veszíthet, bízzak benne. . . :O

A fájdalmak felemésztették érzelmeimet a 4-5 hónap alatt, és ott tartottam, hogy közelengedtem magamhoz egy 10 éves barátságot, úgy értem több lett, mint barátság. Most jöttünk rá, hogy egymásnak lennénk az igaziak. Ismerjük egymást nagyon, de eddig sosem volt köztünk semmi. Ezidáig. . . Most már tudom, úgyis minden szuperál.

A páromat elküldtem 3 napra, de nem bírtam nélküle. Könyörgött, én persze engedtem, mert szeretem. Igen, szeretem, csakhogy lehet, hogy már nem úgy?? Csak addig szeretem annyira, amíg nincs itt? Ez megszokás?? Meg tudom újra úgy szeretni?

A 3. féllel pedig hanyagolom a találkozást.

Megváltozik a párom? :O Vagy évek múlva kiderül, hogy ugyanolyan marad, és akkor nekem "elment a vonat"? :O

A lapcsolatunk, életünk nem volt rossz, de lehetett volna jobb is...

És közben itt a nemsokára 3éves kislányunk :O

Döntésképtelen vagyok :O

2010. ápr. 12. 16:21

Mi kellett hozzá?

4 és fél év szerelem nélküli kapcsolat(persze imádom), 2év szakítani akarás, 2év depresszió, lelkiismeret furdalás mert nem érzem, amit Ő, és változtatni akarás.Nem nyugodhatok bele valamibe amibe beleszoktam és ami éppen hogy jó és elviselhető, de nem minden, nem az igazi, nem Boldog!

Borzasztó elviselni, hogy szenved és még mindig csak engem akar.Túlságosan jó ember:(

68. missy cat (válaszként erre: 66. - Babszibobó)
2010. ápr. 12. 15:22
Most nyugi van. Nem agyalok semmin. Mindig vannak apróságok köztünk, amiknek nem kéne lennie. Lehet, hogy rossz döntés, de jó most békén hagyni a dolgokat, nem foglalkozom ezekkel az apróságokkal. Közlöm barátommal az észrevételeimet, ő hibáztatásnak veszi, úgyhogy egy kicsit most jó nem foglalkozni semmi ilyesmivel...És most nem is akarok ezzel foglalkozni, figyelek a fejlődő orvosi pályámra, abban több értelmet látok, mint hogy apróságok miatt bosszankodjak.
67. 01c8755c79 (válaszként erre: 65. - Sellobaby.)
2010. márc. 22. 14:34
... írtam neked rá priviben a múltkor! Ugye megkaptad? .. ide azért nem kommentálom. :o))
66. babszibobó (válaszként erre: 60. - Missy cat)
2010. márc. 22. 14:27
Hogy s mint azóta?
65. sellobaby. (válaszként erre: 64. - 01c8755c79)
2010. márc. 17. 22:09

Drága Camea!

Remélem, tetszik a sztori folyt. köv...:-)

Szép álmokat, puszi :-)

64. 01c8755c79 (válaszként erre: 63. - Sellobaby.)
2010. márc. 17. 20:11
Persze... várom! :o)
63. sellobaby. (válaszként erre: 62. - 01c8755c79)
2010. márc. 17. 15:33

Szia Camea!

Hát, még nem írtam le,de nem is rossz ötlet, "Még várok Rá..." 2.rész lesz a címe :-)

De ha szeretnéd, Neked röviden leírom priviben.

62. 01c8755c79 (válaszként erre: 61. - Sellobaby.)
2010. márc. 17. 07:11

... szia! :o)

Olvasható valahol? ;)

61. sellobaby. (válaszként erre: 56. - 01c8755c79)
2010. márc. 16. 23:37

Szia "régi" Ismerős!

De jó olvasni a neved:-)

Nálam is bonyolódik a sztori, komolyan mondom, kész brazil szappanopera!

60. missy cat (válaszként erre: 45. - Babszibobó)
2010. márc. 16. 20:18
Igen, én is így látom, szoktam is mondani páromnak, hogy legalább én bevallom meg igazat adok neki, ha valamit jól lát, és nem csak a fejemhez akar vágni heccből dolgokat. Mostanában én is feszültebb vagyok, idegesebb, könnyebb elveszteni a türelmemet, és ilyenkor hajlamos vagyok kis apróságokat elővenni. És azok miatt is-vele kapcsolatosan-idegeskedtem.
59. babszibobó (válaszként erre: 56. - 01c8755c79)
2010. márc. 16. 15:23

maximálisan egyetértek!

most az eszedre hallgass!

58. joroska (válaszként erre: 57. - Vikianya)
2010. márc. 16. 13:44
Köszönöm az ötletet.
57. Vikianya (válaszként erre: 55. - Joroska)
2010. márc. 16. 13:14
én is úgy gondolom, hogy ez nem lesz jobb. ajánlom, hogy olvasd el Csernus A nő című könyvét, talán erőt adhat a változtatáshoz
56. 01c8755c79 (válaszként erre: 50. - Joroska)
2010. márc. 16. 07:38
Hááát Leány, egy nagyon éretlen férfihoz (férfihoz?) mentél hozzá... még nyüglődhetsz pár évig, hiszen olyan kis fiatalka vagy... de a vége nem kétséges...
55. joroska (válaszként erre: 53. - Babszibobó)
2010. márc. 15. 22:53
Hozzájuk nem igazán szol.
54. joroska (válaszként erre: 52. - Badonyimariaeva)
2010. márc. 15. 22:04
Nagyon rossz nem látom a kiutat belőle
53. babszibobó (válaszként erre: 51. - Joroska)
2010. márc. 15. 22:03

Ha mondjuk a közvetlen körülötted élőket kérdezed erről, mondjuk a szüleidet, ők hogy látják?

vagy ez csak négyszemközti probléma?

Kifelé a jó arcát mutatja és csak ajtó mögött van gond?

52. badonyimariaeva (válaszként erre: 47. - Joroska)
2010. márc. 15. 21:59

Ez borzasztó!

Némelyik férfi azt hiszi, hogy mindent megtehet a feleségével.

Esküvő előtt tudnak aranyosak lenni, de utána?

51. joroska (válaszként erre: 49. - Babszibobó)
2010. márc. 15. 21:58
Nem igazán, mindig az a beszélgetés vége, hogy én vagyok ahibás.
50. joroska (válaszként erre: 48. - 01c8755c79)
2010. márc. 15. 21:57
sajnos igen! Elég szomorú a helyzet. Nem lehet vele normálisan beszélni, mert felidegesíti magát rögtön.
2010. márc. 15. 21:41

én már voltam, és én a leírtak alapján igencsak elbeszélgetnék vele!

lehet amúgy normálisan beszélni vele?

48. 01c8755c79 (válaszként erre: 47. - Joroska)
2010. márc. 15. 21:38
... és mindezt 23 évesen? :OO
2010. márc. 15. 21:38

SziasztokT


Én elég boldogtalan házasságban élek, van egy tündéri fiacskám.

Nem merek lépni, azt nem tudom, hogy miért, mert érzelmek nem nagyon vannak már, a sok veszekedés megöl mindent.

Állandóan azt halgatom, hogy nekem más sokksl fontosabb mint ő+hogy a szüleimet töbre nézem mint őt.

Teljesen a szüleim ellen akar fordítani, 10 percet nem bír ki velük, bezzeg én együtt éltem az anyukájával 2 évet+elég gyakran jönnek hozzánk, én nem szolok neki érte, ha valamit mondanék rájuk, mindenféle bunko f..sz vagyok.


Van valaki hasonló helyzetben???

1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook