Mit olvasol/olvastál mostanában? - Könyvajánlatok (beszélgetős fórum)

Nem...A törököknek AKKORIBAN nem az adó volt a fontos, mivel annak az adónak, amit kisajtoltak a hódoltság területéböl, A SOKSZOROSÁBA KERÜLT a hódoltság fenntartása,és katonai őrizete...És KÉNYSZERBÖL tartották megszállva a magyar területeket...Az egész téma kulcsa BUDA VÁRA volt...Ugyanis Buda volt a kulcsa a DÉL FELÉ VEZETŐ hadi és kereskedelmi utaknak,ami a Duna vonalát követte lefelé délnek,és onnan elkanyarodva egészen KONSTANTINÁPOLYIG ért...(Azaz Isztambulig...)De mivel a törökök tartottak a HABSBURG és a MAGYAR királyság állandó fenyegetéseitöl,(Lásd pl. Zsigmond,és Hunyadi dél felé irányuló hadjáratait...)ezért mindenáron arra törekedtek, hogy ISZTAMBUL és BÉCS KÖZÖTT,a délnek tartó hadiút mentén legyen egy biztos ERŐDJÜK,lehetőleg minnél messzebb a török magterületektöl...És EZ AZ ERŐD lett aztán Buda vára, és ezt az erődöt biztosította aztán a körülötte kiépült török hódoltság területe...Szóval nem "unalmukban",és nem "rablási-gyilkolási vágytol vezérelve" szállták meg Magyarország központi vidékeit, hanem a Habsburg támadást igyekeztek megelőzni, és ellenük egy fontos erődöt tartani a dunai hadiút felső szakaszán...De ez a magyarországi hódoltság igazábol végig egy púp volt csak a hátukon, ami nyelte a pénzt,erőforrást,katonát, DE KÉNYTELENEK VOLTAK mégis tartani ezt az előretolt állást, ameddig csak bírták...Aztán mint azt tudjuk ugye, 1686-ig sikerült nekik csak...

Ez is igaz.

A törököknek az adó volt a fontos, nem a hittérítés. Sőt, uralmuk alatt terjedt a reformáció, mert nem avatjlkoztak bele a helyi vallásokba, a Habsburgok viszont igen, hisz ők a katolicizmus zászlóvivői voltak.

Így van pontosan, ahogy írtad a lényeget...Szóval vannak itt is mint annyi más kérdés kapcsán is, érdekes furcsaságok...És jó dolog olvasni az ezirányu hsz-edet, mert kiérezni belőle a MŰVELTSÉGET,illetve a logikus gondolkodásra való igényt,és képességet...Nemis tudod, hogy milyen ritkaság manapság már az ilyen tulajdonság...Akár még ezen a portálon is...De örülök neki a magam részéröl, hogy járnak ide fel értelmes emberek is időnként...Mint pl. te is...Szóval ha sikerül megtalálnod valamikor ezt a könyvet és elolvasnod, majd nézz vissza ide ha lesz kedved, és írd meg majd a te meglátásaidat is a leírásokrol...

Ha elolvasod te is ezt a könyvet figyelmesen majd, szerintem érdekes dolgokkal szembesülhetel időnként majd a leírásokban...Nekem döbbenetes olvasmány volt kétségtelenül...És megkockáztatom ezen leírások alapján a véleményt, hogy a magyar lakosságnak a török uralta területeken jobb dolga lehetett valójában,mint a királyi Magyarország megmaradt területein...Csakhát ugye miután végül a "német" orientáció győzött a 150 éves háború végére, hát akkor onnantol akkor lehetett "emberfaló szörnyetegeknek" beállítani a törököket, akik "elpusztították őrjöngő fenevad módjára az országot"...Holott valójában NEM A"TÖRÖK" PUSZTÍTOTTA EL,hanem a folyamatos háború,de azis csak a korszak végére, azaz főleg az 1683-99 közötti időszak felszabadító háborúja...Ami háború pusztításaibol viszont bőven kivették azért a részüket a német-magyar királyi csapatok is ugye...De ADDIG az időszakig a jelek szerint a magyarországi török hódoltság világa olyan jellegzetesen langyos, "keleties" életritmusu, virágzó,minden nép,és vallás iránt toleráns terület képét idézhette...És nincs okom rá, hogy Cselebi leírásait alapjaiban kétségbe vonjam...Hiszen amikor arrol van szó, igencsak borzalmas leírásait adja a harcoknak-csatáknak-rablásoknak is...Szóval nem hiszem hogy hazudna végig a könyv során...

Nagyon tetszett az ismertetésed, felkeltetted a kiváncsiságomat. Nem tudom, vajon ez a könyv elérhető-e könyvtárakban. Utána fogok nézni.

Böszörményi Gyula: Ambrózy báró esetei l.

Az "Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-64" címü könyvet szoktam lapozgatni mostanában esténként...Érdekes olvasmány ez a réges-régi korokbol származó útleírás...Éshát a könyv olvasása közben nagyon át tud jönni az egykori magyarországi "török világ" hangulata, török szemszögböl nézve a dolgokat...Érdekes módon, az időnkénti háborús cselekmények leírása ellenére is valahogyan egészen más kép jön át a könyvböl, mint ami a köztudatban él a török hódoltság korárol...Furcsa dolog olvasni az akkori élet és életviszonyok, háborús cselekmények,és azok politikai hátterének leírásait török oldalrol/szemszögböl nézve...Ugyanis igencsak árnyalják Cselebi leírásai az álltalam pl. az iskolában tanult történelmet a "török kor szörnyű apokalipszisének vérzivataros időszakárol"...Ami a jelek szerint azért mégse lehetett olyan szörnyű időszak az országra nézve,mint aminek manapság tartják ezt a kort,attol függetlenül persze, hogy Cselebi minden szavát azért nem lehet készpénznek venni...Időnként persze lódít valszeg kicsit, vagy akár nagyokat is,de ALAPJAIBAN nézve a dolgot, nem hiszem hogy hazugság volna minden szava...Pl. nekem nagyon elgondolkoztatóak voltak az olyan leírásai hogy pl. a nagyobb, magyarországi török hódoltság alatt lévő városok főterén nyári estéken janicsárzenekarok adtak térzenét a zeneszerető polgárok számára...Meg sokszor kitér az író olyan dolgokra is, hogy egy-egy nagyobb településen merre találhatóak pihenésre alkalmas parkok,szórakozó és sétálóhelyek, meg nyilvános közkutak, ingyenkonyhák, ahol TÉRÍTÉSMENTESEN kapnak pl. a szegények,vagy az utazók ellátást...Furcsa dolog ilyeneket olvasni az "embertelen,vadállati hódítókrol,akik sivár pusztasággá tették Magyarország földjét,és válogatás nélkül írtották ugye az őslakosságot"...Dehát mint azt tudjuk jól mind pl. a II.világháború történetéröl, mind pedig az azt követő hidegháború éveiröl, a "történelmet bizony mindig a győztesek írják"...Éshát ahogy elnézem, nemigen volt ez másképpen a régi korok történelmével kapcsolatosan se...EZÉRT jó az mindig, ha olvasunk időnként a "másik oldaltol" is leírásokat egy-egy kor történelmét illetően...Hogy ne legyünk az egyoldaluságtol sokszor félrevezetve...

Helga Weiss :Helga ​naplója

Nora Roberts: A gyűjtő

Oliver Friggieri: A gyerekeket a hajó hozza

K. Reider : Koncentrációs táborok története

Heinrich Harrer: Hét év Tibetben - örülök, hogy szembejött velem.

Liane Moriarty: A hipnotizőr szerelme

Christa Wolf : Visszaperelt ​emlékezet

Nora Roberts: Fekete rózsa

Mary Higgins Clark: Csak a dallam él tovább

Cheryl Strayed: Vadon

Kathleen Tessaro: Ritka kincsek

XIV. Lajos és a hölgyek.

David Nicholls Egy ​nap

Stephanie Meyer: A vegyész - egyenlőre uncsi.

Tegnap kezdtem bele egy érdekes ismeretterjesztő kis könyvbe, aminek a címe:Egy ismeretlen ókori civilizáció:Ebla...Imádom az ilyesmi,az ókori kelettel foglalkozó könyveket...Sok érdekes dolgot tudtam meg az ásatások eredményeiröl, meg az ősi ékírásrol szóló értekezésekböl...