Mondókák, dalok, mesék (beszélgetős fórum)

Ez nagyon jó!Kis egyszerű,de nagyszerű!Majd megpróbálom vele megtanítani!

KÖSZI SZÉPEN!!!

Öreg kutya, vakk, vakk, vakk,

ha nem muszáj, nem ugat.

Kicsi kutya, vekk, vekk, vekk,

csihel-csahol, bereked.

Csepregi Éva sokéve kiadott egy gyereklemezt, Lehet egy kiszkutyával több? címmel. Neki dalmata kutyája volt akkoriban, Donka, róla (is ) szólt a lemez. Volt egy rövidke kis dal:

Szimatol a Donka, egyfelől a sonka

másfelől a tiltó szó,

hogyha macska volna, két szeletet lopna,

de kutyához ez nem méltó.

Béka, béka , brekeke,

Jól vigyázz a bőrödre,

Mert a gólya erre jár,

Békacombot vacsorál!

Megy a hajó a Dunán, lemaradt a kapitány

Kiabál, trombitál, de a hajó meg nem áll

Sziasztok!

Tudja valaki ezt a mondokát/versikét

Csak a végére emlékszem ami így van "de a hajó megnem áll"

Valami kapitány is van benne.

Alexa látom te is sok dalocskát meg verset ismersz!

kéne nekem egy kis segítség!

ezért!

"Zene csere-bere" című témádat töröltük, mert nem egyeztethető össze a portál szabályzatával

szia alexa!

de itt igen!

de már törőlték is:(((

ha esetleg van ami kellene,írd meg priviben,,,hátha megvan!:)

a kislányom kedvencei voltak:

"Pösze nyuszi ugrik,hop,hop,hop...

toppan a talpa,top,top,top...

pösze nyuszi igy szól:-jól van hááát,

teretem az édesz káposztát...

hopppp..."

(nem helyesirási hiba,igy van a dal...),

a másik...

"Egyszer egy hét pettyes,Katica bogárka,

elindult megnézni,mi van a világba.

hivta az ibolya,

hivta a vad rózsa,

ide is

oda is,be kukkant egy szóra...

Nagybajuszú cincérek,

sétálgatni mentek,

tó partján a szúnyogok

kalapot emeltek...

Estére elaludt,Katica bogárka,

Éjjeli pillangó haza kocsikázta..."

és ezt el is mutogatta,nagyon aranyos volt...

ha van kedvetek,inditottam egy oldalt,Zene csere-bere cimmel

csatlakozzatok:)

ha szeretitek a gyerek zenét,vagy akármit,és ha meg van elkűldöm:)

Na én ezt úgy ismerem, hogy:

Mókuska, mókuska

felmászott a fára

Leesett, leesett

eltörött a lába.

Doktorbácsi

ne gyógyítsa meg

Huncut a mókus

úgyis fára megy.

Három kicsi naspolyácska laposra van taposva,

és az egyik megkérdi, hogy: mért nem lettem én alma?

Mert, ha alma lettem volna nem lennék most naspolya ,

és nem lennék az út szélen ily' laposra taposva!

Mókuska, mókuska

felmászott a fára,

leesett, eltörött a lába.

Buta vagy mókuska minek mászol fára?

EGY KIS DALOCSKA:)

Törpe ül a gesztenyefán,

vadgesztenye törpe.

feje barna a sapkája zőld

és csupa tüske.

amint hallod zőld sapkája

toccsan vízbe toccsan

Így búsusan tovább sétál

ma sem tudni hol van:)

Téli erdőn, réten

fehér csend honol.

Didergős december,

vajon mit hozol?

Mélységes tarisznyád

miket rejteget?

Hoztál-e örömhírt,

szép üzenetet?

December az úton

szánkóval szalad,

karácsonyi kedvvel,

kincset osztogat,

piros ünnepet hoz,

fenyők illatát -

hóember a kertben

kicsípi magát!

folyt...

Reggel lesz, a gyermek

Felébred, mosolyog:

Anyácskám, úgy érzem

Én már jobban vagyok.

Álmomban egy angyal

Jelent meg énnekem,

S biztatott ne féljek,

Mert az Úr van velem.

Oly szépen mosolygott

Az angyal reám,

Térdelj ide mellém...

S imádkozzunk, anyám.

S letérdel, leborul,

És zokog csendesen:

Mi atyánk...Istenünk!...

Ki vagy a mennyekben...

Piciny szobácskában

Pislogó mécses ég,

Szegények így tartják meg

Karácsony ünnepét.

Nincs karácsonyfájuk,

Nem csillog, nem ragyog,

Csak megfeledkeztek

Róluk az angyalok?

Korhadt szalmazsákján

Beteg gyermek piheg,

Az anya szeméből

Könnyek árja pereg.

S megszólal a gyermek:

Miért sírsz, jó anyám?

Hiszen , ha meghalok

Megváltás lesz reám.

Nekünk itt e földön

Csak gond és nyomor terem,

Mondd, anyám! Nem jobb-e

Meghalni énnekem?

Ne sirass, anyácskám!

Hisz testem, lelkem beteg,

Oh, mily nagy ideje

Immár, hogy szenvedek.

Imádkozzunk, anyám...

Én oly fáradt vagyok,

Érzem értem jönnek

Még ma az angyalok.

Fázom!...

Terítsd jobban a takarót reám,

S térj te is pihenni

...Jó éjszakát, anyám!

Elalszik a gyermek,

S anya fájón zokog,

És szíve fájdalmában

Buzgó imába fog:

Óh, Jézus! Kinek létét

Érzem, vallom, hiszem,

Irgalmazz, kegyelmezz,

Ne vedd el gyermekem!...

Anyai szívemnek

Egyetlen kincse ő!

Jézus! Légy irgalmas.

Oh, légy csodatevő!

Kél tündéri fény...

És szól egy égi hang:

Szállj le hozzá remény,

Vigasztald meg szívét,

Mely úgy fáj, úgy sajog,

Bátorítsd.. ne féljen,

Mert én vele vagyok.

S megretten az anya...

Mi ez?...Az Úr szava?

Mi ez a fényesség?

A remény csillaga?

Fogy a fény, jön az est

lélekringatóan.

Kicsi szánt, kicsi lány

Huzigál a hóban.

Hamvadó ég alatt

Én is mendegélek.

Fellobog szívemben

Karácsonyi ének..."

A lucfenyőn rigó fütyült,

a hegyen pásztorcsillag ült,

s három nagy fülű csöpp szamár

hátán jött a három király.

A villamos szépen megállt,

a rendőr hármat szalutált,

néztük a furcsa menetet,

a kalauz is nevetett.

A buszról kucsmás, nagy subás,

fehér szakállú vén juhász

zökkent le, nyakában kos,

övében fényes rézfokos,

bojtárja báránykát hozott,

és senki nem csodálkozott:

- Induljunk - mondták -, emberek,

látni a boldog Kisdedet.

A küszöbön egy angyal ült.

- Még nem lehet! - szólt, s elrepült.

Fénylett helyette, míg visszaszállt,

kaput, ajtót szélesre tárt,

s mentünk, hogy végre lássuk Őt,

ki mindőnk örömére jött.

Testén fehérlő pólya volt,

jászol helyett csöpp ágya volt,

lehelte boci meg szamár,

- álltunk, mint ki csodára vár -

s hogy felmutatta Mária,

sírt, akár más emberfia