Palindromok (beszélgetős fórum)
A sámán
Ad látnoki zenéje, diakónus ő, holdavató
Mesél égerőt, mer-e tenni, hős és óv.
Rozsda te-teneked erő pengéden,
Év ír ékérőt nemes reve zárt.
No, kártevőköt űzet.
És, ég! Röpdösöl bőrrosta,
Ragadd, a ráverésére vár!
Add a garat- s orröblösöd pörgését,
Ez, ütő, követ - rákontráz a verse, mentő.
Ré kéri véned, égne pőre,
De kenetet adsz, orvos, és ő hinne.
Teremtő! Regélésem óta vadló…
Hősunoka idején ez ikont áldaná mása.
Másoknak
Lát, s e torpan, ő, s cidriző kezű törpe.
Szemeken emelettel álló, kopár.
Ám, de ken ím a lúgod,
Lobogósra hajt, álnok, ó, kavaró!
Talán a tíz suttogi bestéje(re)-köré vas.
Ti? Mi? Senki?!
De repes csönded, sikít!
Ja, pajti…
Kisded nő s cseperedik.
Ne simítsa vér ők erejét,
Se „bigott”.
Uszítaná lator,
A vakokon látja, harsogó, boldogul…
Ami neked már, á, pokollá lett eleme,
Nekem ez seprő tüze, köz-ír, dicső!
Na, protestál kankós ám!
Az 1800-as évek vége táján, egy Breyer Gyula nevű magyar sakknagymester írt egy szerelmes levelet, ami oda-vissza olvasva ugyanaz:
Nádasi K. Ottó Kis-Adán, májusi szerdán e levelem írám. A mottó: Szivedig ime visz irás, kellemest író! Szinlelő sziv rám kacsintál! De messzi visz szemed… Az álmok (ó csaló szirének ezek, ó csodaadók) elé les. Irok ime messze távol. Barnám! Lám e szivindulat Öné. S im e sziv, e vér ezeket ereszti ki: Szivem! Ime leveled előttem, eszemet letevő! Kicsike! Szava remegne ott? – Öleli karom át, Édesem! Lereszket évasziv rám. Szivem imád s áldozni kér réveden – régi gyerekistenem. Les im. Előtte visz szived is. Ég. Érte reszketek, szeret rég és ide visz. Szivet – tőlem is elmenet – siker egy igérne, de vérré kinzod (lásd ám: ime visz már, visz a vétek!) szerelmesedét. Ámor (aki lelőtt ó engem, e ravasz, e kicsi!) Követeltem eszemet tőled! E levelem ime viszi… Kit szeretek ezer éve, viszem is én őt, aludni viszem. Álmán rablóvá tesz szeme. Mikor is e lélekodaado csók ezeken éri, szól: A csókom láza de messzi visz!… Szemed látni csak már!… Visz ölelni!… Szoríts!… Emellek Sári szivemig. Ide visz Ottó. Ma már ím e levelen ádresz is uj ám: Nádasi K. Ottó Kis-Adán.
erre egy változat:
indul a görög aludni :)
Olyan szó, mondat vagy kifejezés, amely visszafelé olvasva is ugyanaz. (pl.: "Géza kék az ég")
A palindrom vagy (régiesebb elnevezéssel) palindróma a szójátékoknak, azon belül is az anagrammáknak egy fajtája. Kétféle értelemben használatos:
* (a szűkebb, eredeti értelemben) olyan szó vagy szókapcsolat, amely visszafelé olvasva is ugyanaz,
* (tágabb értelemben) olyan szó vagy szókapcsolat, amely visszafelé olvasva is értelmes (bár nem azonos az eredetivel).
A betűk tagolásának természetesen nem kell megegyeznie, és sokszor a rövid vagy hosszú magán- és mássalhangzók különbségét, valamint a kiejtett hangok szabályos rögzítését (például „haggya”) is figyelmen kívül hagyják.
A palindrom szó melléknévként is használatos olyan betűsorokra, amelyek visszafelé olvasva is értelmesek, illetve az eredetivel azonosak.