Tudtok róla?Retina leválás!!! (beszélgetős fórum)

Szia

Neked milyen műtétet csinàltak? Vicrectomiat alkalmaztak? Sikeres volt a műtét? Azóta rendbe van a szemed?

Ezért kell a nőknek szülés/nyomás közben becsukniuk a szemét!

Nehéz fizikai munka, esés miatt kialakulhat :-(((

A Szemészeti Klinika honlapján van egy szakszerűbb tájékoztató, ide másolom nektek:Retina leválás

Más nevek

Látóhártya leválás, látóhártya (retina) szakadás, ablatio retinae

Mi a retina (látóhártya) leválás?

A retina az a fényérzékelő szövetréteg, amely a szem belsejét borítja és képi üzeneteket küld a látóidegen keresztül az agyba.

Vannak olyan esetek, amikor a retina kis területen elszakad. Az ilyen látóhártya szakadások a retina leválásához vezethetnek. A retina akkor is leválhat, ha azt valami elemeli vagy lehúzza a normális helyéről.

Ha nem kerül mielőbbi ellátásra maradandó látásvesztéssel járhat.

Mik a retina leválásának tünetei?

A látótérben levő „pókháló” vagy foltszerű mozgó homályok – „úszkáló homályok”- és/vagy fény felvillanások száma hirtelen vagy fokozatosan növekedhet. Másik tünet, ha úgy érzi a beteg, hogy a látóterét valahol függönyszerű homály takarja el.

Ha valaki a retina leválás tüneteit észleli, azonnal szemészhez kell forduljon.

Melyek a látóhártya leválásának típusai?

Három különböző látóhártya leválás van.

Szakadás okozta – rhegmatogén: Ez a retina leválás leggyakoribb típusa. A látóhártyán kialakult szakadáson keresztül folyadék kerül a látóhártya alá, amely így leválasztja a látóhártyát az alapjáról.

Húzásos – tractios: A retina felszínén lévő hegszövet zsugorodik és ez húzza le a retinát a helyéről.

Exudatív: Ezekben az esetekben szakadás nélkül kerül folyadék a retina alá. Gyakran a retina betegsége okozza, amely lehet gyulladásos eredetű vagy okozhatja más betegség, baleset/sérülés.

Kik veszélyeztetettek a látóhártya szakadása szempontjából?

A retina szakadása bármely életkorban előfordulhat, de gyakoribb 40 éves kor felett. Férfiaknál gyakoribb, mint nőknél.

A látóhártya leválás kialakulásának a veszélye nagyobb azokban, akik:

* nagyfokú rövidlátók

* másik szemükön már volt látóhártya leválás

* családjukban előfordult látóhártya leválás

* átestek szürkehályog (cataracta) miatti műtéten

* más szemészeti betegségük van pl: retinoschisis (látóhártya rétegeinek szétválása), uveitis (pl. érhártya gyulladás stb. ), degeneratív rövidlátás vagy rácsos látóhártya degeneratio

* szemsérülésük volt.

Hogyan kezelik a látóhártya leválását?

A látóhártya leválás kezelését alapos vizsgálatoknak kell megelőzniük, a vizsgálóknak fel kell térképezniük a leválás kiterjedését, meg kell keresniük a leválás okát, akár több, néha apró szakadást. Ez előfeltétele a sikeres műtétnek. Gyakran a kontakt (szemfelszínre helyezett) vizsgáló lencsékkel végzett, fájdalommentes vizsgálat is elengedhetetlen.

A kis lyukakat és szakadásokat, amelyek még nem okoznak látóhártya leválást - a szakadások elhelyezkedésétől függően - lézerrel vagy fagyasztásos módszerrel (cryopexia) kezelik.

A lézeres beavatkozások ambuláns jelleggel is történhetnek. Lézeres beavatkozás során a lyuk körül a lézer finom égetésekkel rögzíti, hegesíti vissza a látóhártyát a helyére. A cryopexia során a lyuk körüli területet megfagyasztják és így segítik a retina visszatapadását alapjához.

A látóhártya leválását olyan sebészi módszerrel kezelik, amely kórházi bentfekvést tehet szükségessé. Van olyan eljárás, amely során a szemgolyó falát kivülről rárögzített szivaccsal domborítják be. Ezzel a szemgolyó falát finoman a levált retinához nyomják vissza. A szakadás körüli terület hegesedését pedig a fent említett fagyasztásos módszerrel érik el.

Bizonyos esetekben a látóhártya rétegeit nem külső bedomborítás segítségével közelítik egymáshoz, hanem a szem belsejébe gázt fecskendeznek, ez tartja össze a látóhártya rétegeit, amíg a szakadás körül átfagyasztott területek össze nem tapadnak. Ezután a gáz magától felszívódik a szemből. Átmenetileg a gázon át a látás homályos.

A szemgolyó középső belső részét kocsonyás anyag, az üvegtest tölti ki. A látóhártya leválás bizonyos eseteiben, valamint ha az üvegtestben a szakadásokból, vagy beteg erekből származó vér van, vagy a látóhártyát hegszövet húzza, szükség lehet az üvegtesti tér „kitisztítására”, vitrectomia végzésére. Egyidejüleg lézert és/vagy fagyasztást is alkalmaznak, hogy a retinát visszarögzítsék a helyére. Az üvegtest helyére gyakran gázt juttatnak a szemgolyó belsejébe, hogy a gáz nekinyomja a retinát a szemgolyó falának, visszafektesse a látóhártyát alapjához. A gyógyulás során a szem folyadékot termel, amely fokozatosan (néhány hét alatt) elfoglalja a gáz helyét és kitölti a szemgolyót. Ezalatt a látóhártya visszatapadhat az alapjához. A gázbuborékon keresztül a látás igen homályos.

Bizonyos esetekben hosszabb időre is szükség lehet ahhoz, hogy a látóhártya visszatapadjon alapjához, ilyenkor szilikonolajat fecskendeznek az üvegtest helyére. Ez az anyag magától nem tud kiáramlani a szemgolyóból, addig tartja belülről helyére nyomva a látóhártyát, amíg el nem távolítják, így több idő van a gyógyulásra. Az olaj eltávolítása azonban csak újabb műtéttel lehetséges. A szem belsejében levő szilikonolaj mintegy 5 dioptriával változtatja meg a szem fénytörését.

A látóhártya leválása az esetek túlnyomó többségében sikeresen kezelhető, bár ehhez több műtétre is szükség lehet. A beavatkozások utáni végső látásélesség előre nem mindig jósolható, néha csak hónapokkal a műtét után ítélhető meg. Sajnos néha a legjobb körülmények között, többszöri beavatkozás után is eredménytelen maradhat a kezelés és a beteg végül elvesztheti látását. A várható látásélesség akkor a legjobb, ha a látóhártya leválását azelőtt korrigálják, mielőtt a macula (az éleslátás helye) is leválik. Ezért fontos, hogy a beteg a látóhártya leválás tüneteinek (ld. fentebb) észlelése esetén azonnal szemészhez forduljon.