Nem kívánom a szexet (beszélgetős fórum)
jah, és 1 órahossza/beteg átlagidővel, előre egyeztetett időpontokkal..
sztem ilyen szakember sok kórházban van, max. nem tudunk róluk..
pszichológus nem ír fel gyógyszereket, ő beszélgetéssel segít megismerned önmagad és rájönni a problémáid okára!
Gyógyszereket a pszichiáter ír fel - de Neked nem gyógyszerre (így nem pszichiáterre) lenne ebben a témában szükséged, amennyiben úgy érzed, külső segítség kell..
egy barátnőm pszichológusként dolgozott egy szimpla városi kórházban egy kisvárosban - semmi pénzt nem kért a klienseitől, hiszen napi 8 órában, "kórházi szolgáltatás"-t végzett.. (szóval max. vizitdíj)
Ugye? És én úúúúgy szeretek aludni!
Sziasztok! Én is ebben a cipőben járok! szeretem a férjem, de mégis az alvás, pihenés jobban esik, mint a szex, pedig a gyerek már 2 éves.
Hát igen az jó lenne, csak hát egy igazán jó pszichológus, aki nem csak gyógyszereket ir fel, hanem elbeszélget veled, ha van is nagyon drága sajnos, pedig szívesen elmennék. Elég bonyolult lelkületű vagyok, mint a rák jegyűek általában. De nyilván ilyesmi állhat a háttérben amit írtál. A szüleim meglehetősen vonalas emberek, érzelmekről sem igen volt szó otthon nemhogy szexről. És nem is láttam őket csókolozni, vagy szerelmesen összeölelkezni. ... Hát igen. Nehéz dolgok.
Ahhoz, hogy gátlások kialakuljanak nem feltétlen kell olyan dolgoknak történnie, amire emlékszik az ember, eredhet a korai gyerekorból is, és az is lehet, hogy nem kimondottan a szexszel összefüggésben, hanem pl. az önbecsülésedet érte akkor valami bántás. Ez lehet akár egy nem tudatosodott beszólás, vagy gyerekként hallottad, ahogy valaki negatívan vélekedett a szexről, és lehet, hogy nem is értettél akkor belőle semmit, de a tudatalattidban rögzült a rossz minta. Sok minden állhat mögötte. Ezt egy terápia folyamatában fel lehet deríteni, hogy mi lehet a konkrét ok. Én a kineziológiát ill. a Bach-terápiát ismerem, alkalmazom, mindkettő segíthet ilyen esetekben. De nyilván segíthet egy jó pszichológus is, hogy jobban megismerd és megértsd önmagad.
Hááát! Úgy gondolom hogy nem. Szívesen vagyok társaságban, nem vagyok félénk, szerepelni sem félek, vagy előadni, vagy ilyesmi, és a magamét megmondani sem félek. Úgy gondolom, hogy másban nem. Ez az egy ami kemény téma nekem. Csak tudnám hogy miért. Tényleg soha nem ért semmilyen trauma. De inkább szükségnek, mint élvezetnek érzem. Legalábbis belekezdeni. Utána már jó. Nem szeretek kezdeményezni. Szerinted mit tehetnék?
Szerintem a 8 hét szülés után még elég kevés. Én is úgy gondolom, hogy akár néhány hónapba is beletelik, mire kialakul az új egyensúly, az új rendszer a napi teendőkben, és kialakul egy új ritmus az életedben.
Fordulhatsz pszichológushoz, szex.pszichológushoz, vagy term.gyógyászhoz: kineziológushoz, Bach-virágterapeutához pl.
Ha az a baj, hogy gátlásos vagy, de valahol mélyen szeretnéd a gyakoribb szexet, akkor a gátlásokat lehet oldani többféle módszerrel is. És ha nem találsz benne olyan fantasztikusan elsöprő Valamit, akkor lehet, hogy még nem tapasztaltál meg mindent. Az élet többi területén is inkább visszahúzódóbb vagy?
Sajnos az a legrosszabb nem első baba!!!!!!!!!
Még jó, hogy megtudom apával beszélni.
Ha így marad nem tudom milyed dokihoz kell menni?
Szexuálpszihológushoz?
Hól van ilyen?
És valaki nem tud besegíteni. Férjed segít valamiben? Bevásárlás pl. meg állatetetés? Mosást nem tudod kevesebbszer megoldani pl. csak hétvégén? Vagy egy barátnő, vagy anyukád, aki közbe átveszi a gyereket 1-2 órára? Ki kell találnod valamit, mert amig kicsik a gyereket, nemigen fog változni. KELL Időt szakítanod magadra, CSAK MAGADRA! Különben megőrülsz, és tönkremegy körülötted minden. Passzold le a gyereket valahova másnem csak kéthetente - vagy havonta egyszer egy délutánra és iktass be egy regenerálódó napot!!! MINDENKÉPP
Első baba?
Mert utána ugyanigy voltam én is: a baba és a vele járó gondok,feszültségek teljesen háttérbe szoritják a szex gondolatát is. Meg hát amin az ember hormonjai, alsó testrészei meg az egész teste keresztülmegy a terhességgel meg a szüléssel...biztos vágyik egy kis pihenőre. Nekem kb.4-5 hónap alatt rendeződött valamelyest, de soha nem lett a régi.
Miről beszélünk? Így néz ki egy hétköznapom: ébredés fél 6kor, babákat bölcsibe(csendben, mert apa alszik), héttől 3ig munka, haza főzni, bevás.,mosás,teregetés,baba ordít,rendrakás,állatok etetése,fütés,babavígasztalás. Mindezt kb.6ig el kell végezni, mert utána vacsora, fürdetés baba altatás. Utána néha még eszek is, mert napközben nemigen van ilyen luxusra időm, vasalok, elmosogatok, kb.10re ágybakész állapotban vagyok, de mire valón? csakis alvásra marad erőm. A hétvége kicsit lazább ugyan, de hogy kozmetikus meg ilyesmi? a szobabicaj 2 éve fent áll a padláson, mindennap megfogadom, hogy holnaptól tekerek, mert biztosan jót tenne az edzés, talán még a témával kapcsolatban is.
A legnagyobb baj viszont szerintem, hogy nem tudunk lazán és feszültségmentesen kommunkikálni a férjemmel, mert nagyon jó ember ugyan, de valamire minden nap tud egy olyan hangsúllyal kritizálni, amitől az életkedvem is elmegy. És én is sokat tudnék beszólni neki, de nem akarok,mert csak vita lesz a vége. Miről szól a vita? nagyon széles a skála...
Sziasztok.
Lassan 8 hete szültem, a terhesség alatt olyan voltam mint egy megvadult nőszemély.Szex függő.
Megszültem, elrepült . Mintha ki jött volna a libidóm is.Eltünt minden.
Remélem nem marad így!!!
Szia! Tök meg tudlak érteni, bár nekem annyival könnyebb, hogy gyerekünk még nincs, és féltékenység nincs. De ez tényleg nem jó igy. Sokat dolgozol? Foglalkozol eleg magaddal. Pl. szakítasz időt eljárni edzeni, vagy kozmetikushoz, fodrászhoz? Miért vannak vitáitok? Miről vitáztok, és mitől vagy ideges?
Heló. Eza fórum nem rólam szól? Úgy értem, nálam az összes itt felsorolt ok közrejátszik abban, hogy egyre kevesebbszer és egyre kevésbé kvánom az együttlétet a férjemmel. Gyerekek miatt soha nem tud teljesen kikapcsolni az agyam, a testalkatom egy nyúlós tésztához hasonlit-bár ez a legkevésbé gátol, inkább a lelki okok ütnek ki: viták, idegesség. És mindez mellet még tudom, ő másik pasit lát a képben, mint ok minderre, pedig még véletlenül sincs senkim és nem is akarok, mert mint szisz is mondta-akkor az én pasim az egy a másik 10 millióból. Volt már olyan is, hogy csak azért engedtem neki, hogy neki jó legyen, mert sajnálom szegényt, jó nekem is de szinte alig tudok elélvezni, vagy egyáltalán nem.
Bocs hogy ilyen kapkodva irtam, de nagyon kivagyok, mert a tegnapi este éppen ilyen miatt romlott el és félek nagyon, hogy egyre rosszabb lesz. Nem a felelőst akarom keresni ezért, hanem a MEGOLDÁST!
Igen. És akkor mit lehet tenni. Mivel lehet libidót emelni. VAgy tényleg lehet a fogamzásgátló miatt? De akkor meg azon stresszelnék, hogy terhes leszek, és ilyen bizonytalanságban az tényleg nem hiányozna. Nem tudom elengedni magam. Lehet hogy az a bajom, hogy a szüleim túl vonalas emberek, én is igy nevelődtem, és nem tudom elengedni magam, nem tudok mindent kizárva átadni magam valami teljesen más dimenziónak és kikapcsolni. NA ezzel mit lehet tenni? Ezért mondom hogy nem a pasimnak szól, előző kapcsolatomban is igy volt. És mivel ez a gond, lehet, ogy ezért is nem érzem hogy igazán szerelmes lennék, pedig a pasim tényelg az az egy a 10 millióból, csak nem tudom magamat átadni neki. :(((((
Igen valószínűleg ilyen vagyok. De szeretném ha többször kívánnám, ha többször lenne, ha akarnám. Lehet, hogy gátlásos is vagyok. Nem látok benne olyan hatalmasan fantasztikusan elsöprő... amiről mindenhol hallani. Ezen hogy lehet változtani! Hogy ilyennek éljem meg. Hogy foglalkoztasson, hogy én is kezdeményezzek....
Úgy hívják ,szerelem.:DDDD
De még ott is előfordúl,hogy az érzések kicsit lanyhulnak(az együtt élés átka),viszont újra lobbantható:))
Eléldegélhetsz így is mellette,szeretetben ,csak akkor egyet nem értek,miért zavar,hogy 2 hetente kívánod meg?
A szex nem ló verseny.Akkor kell csinálni amikor kívánja az ember.Nem mindig van a toppon a libidó,az is hullámzik ,mint minden.
A gáz az ,hogy te nem is kívánod,csak "engeded",mert muszálynak érzed.
Na ez tényleg gond.
Minden embernek más a vérmérséklete, temperamentuma. Lehet, hogy az a baj, amit Myly mond, de az is lehet, hogy egyszerűen ilyen vagy. Ha mélyen magadba nézel, és tényleg nem találsz okot rá, akkor fogadd el, ne tetézd még bűntudattal is. És maradj őszinte a párodhoz, beszéljetek a dologról, rólad, róla.
Ez nem ilyen egyszerű! Szeretem. De nem rajongok érte. És ez mindenkivel így lesz egy idő után, ha váltok vele is. Akkor azt mond meg mi az amitől valakit úgy szeretsz 30 év múlva is mint az első hónapban? Hmm.:
Váltsál partnert,akit szertsz is ,úgy igazándiból:)))
Sziasztok! Én most csatlakoztam. Sajnos én is azon 25 éves lányok közé tartozom, akik nem nagyon kívánják. De nem tudom mi lehet az oka. A párom kedves, megértő, imád engem, talán túl jó is. Előző kapcsolataimban sem voltam egy lepedőbajnok, de van hogy nagyon akarom, és nagyon jó. CSak kevésszer. Mi lehet ennek az oka? Hogy lehet ezen változtatni? Szoktunk is beszélgetni sokat, és negatív élményem se volt soha.... Mit javasoltok?
mert nagyon határozott véleményed van:))
Huh, hogy ezt miért küldte el ennyiszer?...
Én is azt szedek :( És mióta szedem, azóta én sem nagyon kívánom :( Lehet, hogy váltani kéne...
Én is azt szedek :( És mióta szedem, azóta én sem nagyon kívánom :( Lehet, hogy váltani kéne...
Én is azt szedek :( És mióta szedem, azóta én sem nagyon kívánom :( Lehet, hogy váltani kéne...
Igen ez előfordulhat,már én is hallottam.És akkor most mivel védekeztek?
További ajánlott fórumok: