Hiperaktív a gyerekem (beszélgetős fórum)
A hiperaktivitásnak már csak egy összesitő fogalom.
Sokan a mozgékony gyerekre is ezt mondják.
Igy is kereshetsz.: FI-MO-TA Figyelemzavar+mozgáskoordinációs zavar+ tanulászavar
De van több meghatározás.
Nem sajnos ez nem merül ki annyiban hogy nagyobb a mozgásigénye....
rengeteget beszél kérdez de nem is figyel a válaszra csak hajtogatja egymás után,nem figyel nem lehet kezelni állandóak a hisztik és a dührohamok a mozgásigénye hatalmas nincs félelem érzete a kortársaitól nagyon eltér...stb
Egy-két tünetből nem szabad ilyen messzemenő következtetést levonni. Vannak gyermekek, akiknek nagyobb a mozgásigénye, érdeklődőbb, stb.
Több foglalkozás (pl. kerékpározás, hintázás, fogócskázás, ugrókötél, úszás, labdázás, ügyességi játékok, versikék akár memoriter szinten, mint pl. az Öreg néne őzikéje), játék, törődés vele.
Szia!
Az én fiam is hiperke.Vannak hiperaktív fórumok,meg van egy zárt klub is.
Mik a tünetek,miből van ez a következtetés?
Sajna manapsák sok gyerekre mondják hogy hiperaktív..nekem 8 éves a kisfiam és én is azt ittem ő az az oviban sem ült meg egy helyben most járta ki az elsőt előre rettegtem nem fog a padban sem megülni de hát nem így lett:)
az indigó gyerekről pedig vannak könyvek én is ajánlom olvass utánna
öt éves kortól diagnosztizálják, de ma már rengeteg gyerek hiperaktív, vannak különböző módszerek melyeket alkalmazva kiküszöbölhető a figyelemhiány ha esetleg ez fennáll...
6éves kor alatt nem igen mondják ki...rengeteget változhat addig is. mik a "tünetek", miket csinál, ami alapján úgy gondolod hogy az?
Arra nem gondoltál, hogy Indigógyerek?
Nézz utána. Lehet a gyógyszeres marhaság csak ront a dolgon. Meg az ilyen "szakemberek".
Sok mindenen túl vagyunk az el múlt egy évben most 3,5 éves egy évig jártunk pszhiho pedagógushoz is de semmit nem ért viszont azt sem mondták ki egyértelműen hogy hiperaktív de nagyon hasonlóak a tünetek holnap megyünk a vadaskert alapítványhoz 11 órára remélem ők megtudják mondani mi is az igazság!
De addig is segítenétek és elmondanátok milyen tünetekkel járt hol mondták ki hogy tényleg hiperaktív és mitörtént utána?Köszönöm előre is!
Kedves Cs.Zs.!
Kár keseregni, hogy mi miatt vagy olyan amilyen. Igazából tök mindegy mennyi gyógyszert tömsz magadba, ha nem hiszel abban, hogy javíthat. Az agyunk befolyásolja az eredményességet. Tudom, hogy a depi egy szar dolog, de ha még sajnálod is magad csak jobban eluralkodik. Te táplálod a depidet.
Persze vannak hullámvölgyek az életünkben, de nekünk kell kimászni a gödör aljáról. Tudod hányszor löktek már fel, de ha fel akarsz állni, akkor nincs ki megakadályozzon csak saját magad.
Javasolnék önismereti ill. viselkedés, agresszió kezelő tréningeket.
Amúgy szerintem a kilábalást kezdhetnéd azzal, hogy elkezded szeretni magad. Ha szeretem magam, kevesebbet dohányzom max. ennnyi cigi, nem hanyagolom el magam (itt nem tudom mire gondoltál konkrétan).
Amúgy semmi problémád nem jogosít fel arra, hogy tönkre tedd magad.
Oh ha akarnék én is lehetnék magam alatt. Nekem is van elég bélyeg a homlokomon (hiperaktív, infantilis; diszes, autista, hiperaktív gyerek anyja). De nem érdekel, hogy mennyi bélyegem van. Én ill. mi így vagyunk azok akik vagyunk. lehet, hogy nehezebb a dolgom, mint másoknak de tolom a szekerem és ha pakolnak rá még akkor is tolnom kell, mert akarom, hogy haladjon a szekér.
Kívánom legyen célod az életedben!
Kelj fel és járj!:)
Apám családja olyan katonás család. Apám húga képes volt 3 gyerekkel a katonatiszt férjét kiborítani, nemrég látták megőszülve, összeroppanva. Apám kiborító tud lenni. Gyerekkorom óta csinálja velem is. Több felől bűzlik a történetem sajnos.
Egyébként túlérzékeny szervezetem van. Allergia elkapott fiatalon, nem bírtam a cigarettafüstöt, a szmogota a zajokat, és az oktalan baszogatást. Volt benne részem, most is van. Tesóm egy állat mióta visszajött a katonaságtól, megkapta a kiképzést rendesen, könnyen befolyásolható. Nem oktalanul baszogatnak, mert csúnyán dohányzom, elhagytam magamat. Gyámság alá akart helyeztetni az unokatesóm, akivel életemben 10-szer ha találkoztam, és hiperaktiv. Anyám morog velem, mint ahogyan mindíg is tette. Apám hallása megromlott, nehéz vele beszélni. Az IQ-m 118 pont hivatalosan nem bírom bizonyos emberek társaságát. Valamiféle agresszió alakult ki bennem
amit próbálnék csillapítani. De hiába szedem rá a gyógyszert. A doktornővel ezeket mind megbeszéltem sajnos Ő sem tud segíteni, nagyon sokféle gyógyszert kipróbált. Egy 10 éves kori hibám miatt szopok. Az élet vesztese lettem. Jó a mai gyerekeknek felismerik a hiperaktivitást időben, és szedhetnek rá gyógyszert, hogy ne legyenek olyan vadak. Bár lehet, hogy ez egy alapvetőő emberi tulajdonság, és nem betegség. Nem tudom eldönteni. Utóbbira szavaznék, de tényleg minden okuk megvan a mai gyerekeknek, fiataloknak, hogy megvaduljanak. Sok a teher, a szülők kivannak idegileg, ami kihat a gyerekre. Egy család sem tökéletes. Végleg munkahelyen borultam ki, egyszerre ért támadás a kollégák részéről, és csak becsuktam a szememm egy pillanatra, és a testvéremre gondoltam mit művelt, és összeroppantam. Jött az orvohoz járás, és a kapott gyógyszer végképp kicsinálta a fejemet. Rám nem úgy hat, de találkoztam olyan emberrel aki ugyanígy járt ugyanezzel a gyógyszerrel. Ő vagydosta már a csuklóját. Én nem jutottam el idáig, de nagyon szar. Persze most más gyógyszert szedek, de nem használ. Gyűlölöm az emberi agresszivítást mert kiváltja másból is, és ugyanígy vagyok a gyűlölettel is. Ilyenek vagyunk de nem tudom elfogadni. Azt sem, hogy fájó sípoló fejjel kell leélnem a hátralévő életemet, úgy, hogí menni alig tudok, és minden zavar, és dohányzom. Sokáig kerülgettem az embereket, de nem lehet egy munkahelyen kikerülni őket, ott beszélgetni kell, és már elbukott emberek között megőrűlsz, hiába minden szép, és minden jó otthon. Utálom az emberi hazugságokat, és szarkeverést, mégha pozítiv vagy, és megy minden akkor is lehúznak. Akkor is, ha nem kell a munkahelyen ezt csinálni, mert semmi szükség rá. Akkor is csinálják. Ez a véleményem. Szeretnék újra gyerek lenni, hogy legalább az a baleset ne történjen meg.
Szia!
Köszi, hogy válaszoltál. Járok orvoshoz, ezzel az doktornővel jól kijövök, hála istennek. Valóban hiperaktiv vagyok. 10 éves koromban figyelmetlenségből baleset ért. Egy autós előzött buszmegállóban zebrán, én meg nem vettem észre, balról nem jött semmi, csak a buszt láttam. Azóta depressziós vagyok, csak nem tudtam. Felnőtt fejjel, 17 évesen elkezdtem sportolni, azzal húztam ki magam belőle, később minden szarral próbáltam gyógyítani a depressziót sikerrel. A sport már nem megy, de a gyógyszerek nem használnak. Éjszaka jár az agyam, pedig 3 féle gyógyszert szedek éjszakára. Régebben hétvégére kiütöttem magam alkohollal, az volt a módszerem, és nagyon nagyot aludtam. Rosszul tettem. Nem tudtam ennek a két betegségnek a létezésésről, csak azt éreztem, hogy ez húz ki a a szarból, és muszáj sportolnom. Az alkoholt nem szerettem sohasem, muszályból ittam. Hogy tudjak aludni. Szar helyzet. Mostanra fáj mindenem, az idegeim végképp felmondták a szolgálatot. A szervezetem megeszi a gyógyszert, nem tudom milyen szervezetem van. Egy lónak nem adnak ennyi gyógyszert mint nekem, mégis toporgok, és közben ha menni kell valahová alig megy, fizikailag, és mentálisan is. Én ezt már nem értem. Ez vagyok én.
Ne haragudj Cs.Zs. neked tényleg orvosra van szükséged! De nem a hiperaktivitás miatt!
Én is és az egyik fiam is hiperaktív, de szerencsére egyikünk se ilyen keserű, mint te. Nem olvastam az össze bejegyzésedet, de 1 pozitív dolgot se említettél az életedben. Szerintem néha állj meg egy pillanatra a magad elemezgetése közben és próbálj figyelni a szép dolgokra és azt értékelni. Legyen az egy napsugár a falevelén v. egy kisgyerek aki mosolyog...stb.
Nem bántani akarlak, bár ha azzal jót tennék akkor igen!
Az unokatestvéreim között van hiperaktív, csak sikerült kiszednem az egyikből, hogy az. Hogy most mit tesz ellene azt már nem mondja el. Magyarul gyógyszerben nem ad tanácsot, ebben az orvosra hallgatnék, de neki meg el kellene fogadnia, hogy hiperaktív vagyok. Ezt nem tudhattam régebben, nem volt internet, hogy utánanézzek, mi az egyik nyavajám, csak a sport volt. Miért csesz ki velem az élet ennyire. Már elfogadtam, hogy gyógyszereket kell szednem, és rendszeresen orvoshoz kell járnom, most már csak a híperaktívitást kellene legyőznöm. De azt nem lehet lelkierővel.
Biztos rosszul "mutatkoztam" be, nem erről a problémámról beszéltem a doktornőnek, amikor fogadtak. Akkor ilyenkor mi van?
BUÉK!
Próbáltam megint a hiperaktiv ambulanciát, de nem fogadnak. Egyszer voltam már ott. Rivotrillal, és antidepresszánssal nem tudom legyőzni a hiperaktivitást, amit a pszichiáterek írnak fel. Mert igenis hiperaktiv is vagyok, nem bírok a fenekemen ülni, aludni sem bírok, fészkelődöm, felkelek, nem bírok feküdni. Egész napom mászkálással telik, van, hogy már enni is állva eszem, nem illetlenségből. Fáj mindenem ettől az örökös mászkálástól, és baromira idegesítheti a környezetemet. Vigyáznom kell az egészségemre hiperaktivitás elleni szerrel, mert még rengeteg feladatom lesz az életben, de nem jutok hozzá. Mit csináljak? Megint kocogtam, nem sokat, de már tényleg nem bírja a bokám. A mászkálástól meg kivannak a csípőmben a forgóim, fájnak. Csak ez az egy hely van ahol írhatnak fel ilyen gyógyszert, de elutasítanak. Mit csináljak?
Megdöbbentő volt látni, ahogy egy fiatal, szép mosolygós lány egyszer csak szorongásos rohamot kap, vagy egy fiatal huszonéves, szintén nem csúnya anyuka hisztériás rohamát a folyosón.
Voltam 3 hétig kórházban. Elfogyott otthon a Seduxen nyugtató amit nemrég írtak fel. Rohadt szarul voltam napokig, el sem bírtam menni az orvosig, hogy felírassam. Kórház lett belőle, meg más gyógyszer. A hiperaktivitást most sem hiszik. 30 évig legyőztem ezt a két moslék szar betegséget a depressziót, és a hiperaktivitást. A kórház rettenet volt, meglepően sok volt a fiatal. Orvos csak vizitkor jött, felírtak megint valami új gyógyszert. A legújjabb, hogy fájnak a lábaimnál a forgók éjszaka. (A napközbeni sok jövés menéstől.)
egészen meg ijeszt amit írsz..:(( jaj te szegény..:(
A pokolba, fogok kerülni, a legkissebb bűnért is. Azért is, mert a sok baszogatás miatt sörrel tudtam elaludni egy időben. Nem bírom, az antidepresszáns nem használ, többfélét kipróbáltak rajtam. Ez egy önmagát gerjesztő folyamat folymat.
Nagyon kicsi gyermek voltam, sokkal jobban kellett volna rám vigyázni. 8 évesen nem engedik el egy gyerek kezét, hogy menjél.. Egy érzékeny gyereknek fáj minden. Most is olyan vagyok, mint egy kisgyerek belülről, és mellé úgy nézek ki mint valami cigánybűnöző. Furcsa dolgot játszik velem a sors. Megöregedett a testem. Kezdek rohadni, elkoptam. Egyáltalán nem tetszik.
Már menni sem tudok rendesen, attól a menéstől amit csinálok, irtózatosan fáj a talpam, a bokafájásról nem is beszélve. Most már fogalmam sincs, hogy mi ez valójában, de nem bírom, túl hamar öregedtem meg. Várhatott volna még pár évtizedet az öregedés. Igazságtalannak tartom az életet, ez nem az a világ, ahol meg szabad betegedni, vagy kimutatni, ha valami fáj. És nagyon fáj. Görcseim vannak, rálehet fogni akármire, a lényeg, hogy nem bírom. Segítsetek a gyerekeknek, egy jobb tisztább, értelmesebb világért, a lényeget magyarázzátok el nekik, és ne a gyógyszerre szavazzatok először! Üzenem azoknak, akiknek még egészséges a gyermeke.
Lehet, hogy epilepsziás vagyok. Ez megmagyarázza a gyerekkori értetlenkedésemet, rosszuléteimet, azt a homályt, amiben néha részem volt/van, a görcsrohamokat, hogy volt olyan, hogy kisiskolásként hazajöttem, és szinte elájultam az ágyban. Ez/ezek vannak. Halott ember vagyok.
Utálom magamat, mert végig kellett volna sportolnom az életemet, de már nem megy. nem bírj az ízület, és a szív. Magam ellen küzdőttem, volt, hogy éjszaka is fekvőtámaszoztam. Nem tudom, hogy ez milyen kór, milyen genetika, de nem kérek belőle. Valószínúleg nem anyukám tehet róla, valamit apai ágon örököltem, amit nem tudok legyőzni sehogysem. Apura hat a gyógyszer, rám nem, nekem paraszt szervezetem van. Vegyes gének, a gyerek szenvedte meg. Mivel megszülettem, a pokolba fogok kerülni. Ma egész éjszaka szúrt a szívem, és az ekg nem mutat ki semmit. Van részem benne, hogy milyen az, ha átmászkálnak a szobán, tesón ezt csinálja, baromi idegesítő. Ha apu szól időben, eltakarodom a háztartásából, akár a tesómmal eggyütt albérletbe, amíg jól fizető állásom volt üvegművesként, és makk egészséges voltam. De Ő kivárta amíg teljesen meghülyülök. Ő nyert, könnyű volt egy gyerekkel kibaszni. Rohadt sok pénzembe került a család, és energiámba. Ráadásul titkolóznom kellett előttük, és mások előtt is. Kikészültem. Elnézést a bloggolóktól, ezek, már nem hiperaktivitáshoz kapcsolodó témák. El kell, hogy keserítek mindenkit, a hiperaktivitásra nincsen megoldás. Sportolni nem tud a gyerek egy életen át, a gyógyszertől meghülyül, és hozzászokik.
Utálom, hogy barna a bőröm, mert Kun vagyok, és depressziós, és televagyok mérgekkel, utálom, hogy cigánynak néznek emiatt, utálom, hogy figyelemhiányos vagyok ezért nagyon erőlködve tudok teljesíteni, utálom, hogy hiperszenzítiv vagyok, utálom, hogy nem udtam megvédeni a családomat, utálom, hogy bűnbe kevertek, utálom, hogy az ördög ott lakik a fejben, és sporttal lehet legyőzni, utálom, hogy paraonojás vagyok,és van alapja, utálom, hogy hazudoznom kellett a családomért, utálom, hogy nem volt szexuális kapcsolatom, utálom, hogy nem tudok aludni, mert mindenki beszól, és bánt, minden sípol zörög, hangos, utálom az emberiség történelmét háborúkkal, kínzásokkal, gulágtáborral, második világháborúval, népírtással, beteg diktárokkal, utálom, hogy nem lehet privát életem, utálom, hogy az emberek nagyrésze hazudik, utálom, hogy rengetegen nem szeretnek élni, és ezt továbbadták, utálom a csábítást, kocsi nyaralás, szex, étel, ital. Utálom, hogy belémbeszélték a betegséget nagyon ügyesen, utálom, hogy az emberek rablógyilkosok, utálom, hogy eladták a világot a fejünk felül, utálom ezt a versengést aminek soha ne lesz vége, utálom, hogy nincsen szeretet sehol, családon belül sem, utálom az anarchiát, mindkét értelemben, utálom, hogy felesleges dolgokkal telt el az életem kisiskolás korom óta, utálom, hogy az emberiségnek nincsen jövője, utálom, hogy az emberiség negyrésze beteg, utálom, hogy az ember embernek farkasa, utálom, hogy járt itt egy személy akit Jézusnak hívtak, és kínhalálban halt meg, Ő sem tudott az emberiségnek segíteni, utálom, hogy az élővilág élősködő gomba, és farkas, utálom, hogy a felnőttek a saját sorsukat rontották el, hogy bántották a gyerekeket, és a lényegről nem beszéltek, utálom, hogy a pokolba fogok kerülni, mert élőlény vagyok. Utálom, hogy az egyetlen normális ember voltam, de mindíg felhergeltek, vitatkozással, rendetlenséggel, gyanúsítgatással, átbaveréssel, utálom a zajt, a rombolókat, hogy az elmebeteg világ engem is azzá tesz. Utálom, hogy figyelik az IP címemet, a telefonomat, a számítógépemet, utálom, hogy az emberek kölcsönösen megfigyelik egymást. Utálom ezt az egészet. Szerintem egy normális világban kölcsönös tisztelet van, (a gyerek irányában is), szeretet, nincs háború, veszekedés, ólomtartalmú oltások meg, fogtömés, meg mérgek, amivel minden tele van, még az élelmiszer is. Tagadom, hogy ez az egész létezik, tagadom, hogy a mindenség végtelen, valami nem lehet végtelen, tagadom a gravitációt, nem létezhet a tömegvonzás, a mai napig nincsen rá magyarázat. Tagadom Istent, mert kegyetlen, tagadom a sátánt, mert nem létezik, hanem állatok vagyunk. A háborút nem gyerekek találták ki, az italt sem, a cigarettát sem, a politikát sem, az internetet sem. Az emberiség mindent rosszra használ. Utálom, hogy felesleges dolgok megtanulására ment el az életem, mert a való világ más, mint amit az iskolában tanítanak. Utálom, hogy majdnemhogy két diploma kell az élethez, és nyelvvizsga, és azért is megbántanának, ha van. Utálom, hogy a halál mocskos, és fulladással jár. Utálom ezt a természetellenes szelekciót. Utálom, hogy velünk gyerekorunk óta beteg emberek foglalkoznak. Utálom, hogy állandóan változik a rendszer.
Menjen a francba, aki kitalálta ezt az egész hiperaktivítást, borzalmas! Szoktam sört inni, de nem szabadna. Most ezen megy a balhé. Eleinte azért, hogy aludni tudjak, minden azért volt, hogy aludni tudjak. A hiperaktívból egyszer csak depressziós lesz. Az meg borzalmas.
Nem tudok segíteni magamon, nem adnak hiperaktivitásra gyógyszert. Ma hallottam a szüleim szomszédjáéknál is van egy hiperaktiv fiatalember, 19 éves. Nem látni rajta, de a szülei mondják. Nem tudni, hogy szed-e gyógyszert. Rendesen iskolába jár, füvet nyír tthon. Mégis a saját szülője azt mondta róla, hogy 19 éves korára egy 10 éves szellemi szintjén áll. Ez hülyeség, akkor hogy tudna megfelelni az iskolának?? Teljesen kivagyok, jövök megyek, totyorgok, ropog mindenem. Ülni nem tudok, feküdni nem tudok, néha menni is alig.
Nagyon sajnálom :( Nincs ötletem több. Azt mondanám hogy orvos segítségét kéne kérni de mint írtad ők se találtak semmit. :S
Van egy nem apró probléma, szétmegy a fejem úgy fáj, és semmilyen gyógyszer nem segít rajta. Mindenféle szerekkel próbáltam egyben tartani magamat, reggel kávé, futás, napközben munka, délután edzés, és este valahogy elaludni. Már nem megy.
További ajánlott fórumok: