Hiperaktív a gyerekem (beszélgetős fórum)
"Nem megamtól szedetem a gyerekkel."
Persze, ezt senki se feltételezi.
"A Pszihiáter adta neki. " Jellemző... :(( A legegyszerűbb megoldás, szerintem.
"Ha betegek vagyunk elmegyünk az orvoshoz. Ha fáj valami kérünk rá gyogyszert és beszedjül. Nem igy van?"
Hát nálunk nem. :)) Orvoshoz csakis a legvégső esetben megyünk/viszem a gyerekeim (kb. 2-3 évente egyszer találkozom a dokinénivel, akkor is a kötelező oltás miatt), ha már minden lehetséges természetes gyógymód, ill. homeopátia csődöt mond.
Ha mégis orvoshoz megyek, akkor se azért, hogy gyógyszert kérjek!! (Az orvoshoz járás miért vált egyenlővé azzal, hogy recepttel a kezünkben kell kijönni tőle???) Kérni sose kérek, max. kapok. Aztán még mindig van időm eldönteni, ,kiváltom-e, vagy megy a recept a kukába... (Utóbbit is megteszem, ha úgy látom jónak.)
"Sok szülő minden kicsi búra -bajra viszik orvoshoz a gyerekét. Fel sem merül bennük, hogy valami mellék hatása lehet annak az adott gyogyszernek. Mert azt a náthára irták fel."
Na látod, ezzel sajnos egyetértek. :(( Épp ezért én spec. mindig mindennek utánanézek... Ha tényleg kell, akkor nem félek gyógyszert használni (mert akkor GYÓGYszer), de a hangsúly a TÉNYLEGen van, annak eldöntése pedig a szülő felelőssége is.
" Sajnos én nem tudok dönteni de azért megyünk orvoshoz nem igaz?"
Ennek így kellene talán működni...
Én viszont pont amiatt szoktam le majdhogynem teljesen az orvosok felkereséséről, mert a valós probléma megkeresése és a természetes gyógymódok alkalmazása helyett jóval egyszerűbb nekik azon gyógyszerek felírása, amelynek gyártója/forgalmazója megfizeti őket ezért. :((
Apró példa: antibiotikum felírása olyan esetben, amikor nincs kitenyésztés (így a megfelelő antibiotikum kiválasztása se lehetséges, azaz pofára kap valamit a beteg); az esetek nagy százalékában sima vírusfertőzésekre, melyeknél nemcsak nem használ, de árt is.
Szerintem ezt azon szülőknek kéne mondani, akiknek -bár teljes joggal írták fel - gyermeke egy életen át szenved a mellékhatásoktól.
A másik: vajon ki, hogyan, miként vizsgálja azt ki, hogy egy hiperaktív gyereknek tényleg szüksége van a gyógyszerre? Ránéz a pszichológus, s írja... Holott nagyjából tudni, mi okozza a hiperaktivitást, de egyénenként másutt van a gond, általánosítani nem lehet.
Abszolút ismerős mindez nekem is (ugyancsak 3 gyerekem van, s egy közülük hiperaktív a "nagy könyv" szerint is), mégse adok a sajátomnak gyógyszert....
Egyszer láttam egy dok.-filmet a mellékhatásokról (többféle gyógyszerre értve, köztük a Ritalinra is), s nincs az az isten, hogy én ezt kockáztassam, márpedig 100% garanciát senki se tud adni arra, hogy pont az enyémnél x év után nem lesz gond a gyógyszer miatt. Még mindig jobb, ha hiperaktív, de észnél van, mintha "zombivá" válna, meg a gyógyszer rabjává.
Igaz, így kellőképpen pokol tud lenni vele/mellette az élet, de egy idő után képes az ember mindenen túllépni, s a jó dolgokat észrevenni, azokat erősíteni... Ha a pozitív energiákat felfedezzük és tudjuk erősíteni, szép lassan szűnnek a magatartás-problémák....
Na akkor nem ismered az én kicsimet. Jó ha a gyogyszer segitségével 10p tud figyelni. Zavarja az órát. A család életét meghatározza. Álandóan őt figyeli valaki mert ha nemfigyelik pár percig akkor valami rosszat csinál. Kárt tesz magába -környezetébe. Mellette aranyos szeretni való gyerek csak állandó figyelmet kér. Nehéz ugy, még másik kettő is kéri, igényli a figyelmedet.
Nem tudom vele megértettni, hogy viselkedjen ugy, hogy ne keljen állandóan őt figyelni.
A hiperaktivitast meg kell tanulni kezelni, a gyereket meg kell ra tanitani, hogy maradjon fenn.
A ritalin feluleti kezeles azert is, hogy a tanitonak, az osztalynak a munkajat ne csessze szet. Tapasztalatom szerint ez az oka, hogy feliratjak, plusz a szuloi retteges, holott nagyreszuknek semmi szuksege nem lenne ra.
Nekem a fiam 8 éves és másodikas.Ez év eleje óta szed gyógyszert sokkal jobban tud figyelni, öszpontosítani,nyugodtabb. Tavaj maga volt a pokol az ikola idő.
Angyal nem lett belőle azt ne várd de jobban veszi az akadályokat nem ő az ügyeletes rossz gyerek!
Sziasztok!
7 éves kisfiam hiperaktiv. A magatartászavara okoz komoly problémát az óvódában. Most egyre gyakrabban ajánlják, hogy szedessek gyógyszert vele. Mi a véleményetek róla? Ősszel iskolás lesz, és már előre félek, hogy ott is állandóan ő lesz a "rossz gyerek".
Ja majd elfelejtettem! e-mail címem: bogarjuc@citromail.hu
Jó lenne ha minél többen írnátok, hisz így lesz hiteles a kutatás. Még egyszer köszönöm!
Sziasztok Kedves szülők!
Most találtam rá erre a topikra, még csak néhány hozzászólást olvastam, de felkeltette a figyelmemet. Segítséget szeretnék kérni tőletek. A Szegedi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolájára járok és a hiperaktív gyerekekről készítek kutatást. Kérdőíves módszerrel dolgozom, és már készítettem néhány interjút is. Sajnos azt tapasztaltam, hogy sokan elzárkóznak az elől, hogy bármiféle kutatásban részt vegyenek és válaszoljanak a kérdéseimre, valamint nagyon nehéz a gyerekek és szülők felderítése. A hozzászólások alapján, remélem tőletek kapok egy kis segítséget. A szülők tapasztalatai rengeteget segítenek a kutatásban. Ha valaki kedvet érezz ahhoz, hogy segítsen bátran írjon! Csupán pár kérdésre kellene válaszolni teljesen névtelenül, amit e-mailben küldök el. A válaszok és kiértékelésük kizárólag a szakdolgozatomban fognak megjelenni. Az eredményekről is szívesen beszámolok majd, és az eddigi tapasztalataimat is megosztom, ha kíváncsiak vagytok rá. Előre is köszönöm a segítséget! Judit, védőnő hallgató
Sziasztok!
Nagyon sok fajta vélemlnyt irtatok.
Ha nem untatlak elmondom a miénket is.
Az én kisfiam mindig nagyon élénk volt valakinek mindig őt kell figyelni mert csak ugy rombol, csak ugy fut, mindent csak ugy csinál. 6 évesen került suliba én nem hejeseltem de meggyőztek az óvónők az ovodai fejlesztő, hogy iskolába a heje! Nos nagyot tévedtek nagyon jót tettek volna a gyereknek ha marad még egy évet. (azért javasolta az ovoda mert már nagyon szabadult volna a gyerektől mint késöbb megtudtam) Vittem képesség vizsgálatra azt is meghamisitotta az ovi csak menjen el tőlük már. Az első az magavolt a rémálom. büntetés -büntetést ért. A tanárnő már hadjáratot folytatott a gyerek ellen. Mignem a férjem megmagyarázta, hogy azért van itt, hogy tanitson ne elriassza a gyereket(ezt egy kicsit eréjesen). Elsőbe még nevelési tanácsadásra is vittem. Imádott oda járni. Nagyon szereti azt, ha vele és csak vele joglalkoznak! Másodikba az én kérésemre ment. Most kezd beérni. A matek az nem megy de nagyon nem. Az ének, a torna, a rajz, a technika na ebből remekel gyönyörüen ir. Fejlesztő az csak a matekről szól. Végül is megvivjuk a magunk harcát naponta. De lehet reménykedni. Szóval mindenképpen a nevelési tanácsadóhoz elkéne vinni a gyereket és halgatni arra mit ott mondanak! Ezt tapasztalat mondatja velem!
Persze minden a te döntésed. Köszi, hogy meghalgattatok! Sziasztok Margit
Én is egyetértek, ha megfelelő szakemberek megfelelően csinálnák. Viszont ha ez nem adatik meg (kisvárosban van egy db. fejlesztő pedagógus, aki állítólag ért a hiperaktív gyerekekhez, de kiderült, annyira mégse), akkor már a fejlesztés elhagyása is jobb, mintsem a gyerek hülyére vegye a nevelési tanácsadót, s mindemellett még fel is legyen zaklatva amiatt, hogy felborul a rendszer életében.
Az egyéni tanulásban sokkal többet képesek kihozni magukból (interperszonális kapcsolatban brillíroznak), ugyanakkor, ha így tanulnak, képtelenek a közösségbe beilleszkedni (ez alapból nem is megy nekik jól), s ennek minden hátulütőjét szenvedhetik, noha előbb-utóbb ők kényszerülnek a társadalmi normák elfogadására, az pedig nem működhet akkor, ha kivonjuk őket a többiek közül, s szeparáljuk.
Nehéz kérdések ezek... Végletesen egyik megoldás se jó. Ráadásul nem lehet egy séma alapján se következtetéseket levonni: ami beválik az egyik hipernél, nagy gondot okozna a másiknál...
Én is imádom az enyémet.Van egy hároméves teljesen "átlagos" manóm is. A nagyhoz viszonyítva nekem sokszor az ő fejlődése tűnik másnak. Kétségbe voltam esve, amikor egy évesen még nem ment. Biztos voltam benne, hogy valami nagy baja lehet, mert órákig eljátszott ülve egyhelyben egy játékkal.Persze most már nevetek magamon, de tényleg nagyon furcsa volt.
A régi oviban nem tudták kezelni az óvonénik az Olivért. Az új oviban, bár 29-en vannak, de nagyon összehangolódott az óvónénikkel.
A kisfiam imádja a fejlesztő órákat, én nem szeretném nevelési tanácsadóba vinni, sajnos ahol mi lakunk, itt nem lenne értelme. Ennek ellenére azért érdeklődtem utána, kéthetente 40perc jutna ránk...
Szia!
Sajnos nincsenek kis létszámú osztályok. Magánúton járatjuk csak a manót fejlesztő pedagógushoz, hetente háromszor két órát. Nevelési tanácsadóba nem vittem el, sajnos szakmámból adódóan nem szerettem volna, ha megbélyegzik.
Sajnos az óvónőnek, bár kezelni nem tudta,igaza volt benne, hogy hiperaktív. A kisfiam a szakirodalomban leírt hiperaktív gyerek mintaképe. Az viszont derült égből villámcsapásként ért minket, amikor a fejlesztő pedagógus felfedezte a figyelemzavart.
Szia!
Októberben már hét éves lesz, ráadásul nem vegyes csoportba jár, így mindenki iskolába megy jövőre.
Szia!
Biztos naív vagyok az iskolával kapcsolatban, de itt az új oviban annyira jól kezelik. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az egyik óvónéni kisfia is hiperaktív, így a mélypontokon mindig ő segített nekünk.
Itt nálunk pedig rengeteg iskola van, de igazából egyik sincs felkészülve ezekre a gyerekekre.
Szia!
Igazából nem is várnék segítséget a családtól, de fel tudnék robbanni, amikor kiselőadást tartanak róla, hogy éppen mit rontottunk el szerintük, és mit hogyan kellene csinálni.Amikor kicsi volt az Olivér, nagyon hiányzott, hogy valakire rábízhassam pár órára. Most viszont már nem is bíznám senkire szívesen, mert nem találják hozzá az utat.
Igazad lehet a tanítónénivel kapcsolatban, holnap fel is veszem vele a kapcsolatot.
Köszi
Vajon attól kevésbé lesz figyelemzavaros?
Sajna én nem így tapasztaltam. Noha nem tartottam egy évet pluszban oviban (nagyon rossz döntés lett volna a részünkről, ebben biztos vagyok, de ezt csakis a mi esetünkre állítom), de fejlesztést kapott 4 éven át, a figyelemzavara viszont ugyanúgy maradt, ha épp nem lett rosszabb. :(
További ajánlott fórumok:
- Hány éves kortól beszélhetünk hiperaktivitásról?
- Magas intelligenciájú, agyilag hiperaktív, viselkedészavaros kisfiút hogyan lehet kezelni?
- Válni, halmozottan sérült gyerekkel (figyelemzavar, autisztikus, hiperaktív)
- Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar felnőttkorban
- A hiperaktív gyermek - Tünetek
- Honnan tudom, hogy hiperaktív a gyerekem?