Hiperaktív a gyerekem (beszélgetős fórum)

Sziasztok!

Remélem minden hiperke ma nagyon jó gyerek!

Az én fiam egész elviselhető. Bár azt hiszem tegnap frontvolt akkor azért kiakasztott. Egyébként jobban megérzi a fiam a frontot akkor nehezebben kezelhető. Ti is igy vettétek észre?

Kedves Enci!

Tudjuk, hogy jót akartál, de tartok tőle, hogy néhánya felsikitottak a "van ennél rosszabb is" megjegyzésen. Tudom, hogy a hiperkeségnek is vannak fokozatai, talán az én helyzetem nem is olyan gáz mint másé, ettől azért csak egy egész kis hajszálnyival könnyebb... enyémkém most éppen jól tanul, nem veri az osztálytársait, már egy ideje nem kapott beirást, vidám, kiegyensulyzott, de én meg kezdek lepadlózni a tulpörgésétől. Most nem rossz dolgokra forditja az energiáit, de ettől még pörög... én meg nem birom vele a tempót! Reggel már ott tartottam, hogy akkor most bögök, képtelen voltam már egyszerre több dologra figyelni, hogy a gyerek mindent elvigyen az iskolába, hogy reggelije legyen, hogy megmossa a fogát.. meg pl. én is elhozzam a telefonomat, a kulcsmat, a szemüvegemet... kettő otthon maradt.:)

Sziasztok!

Csak beírom a véleményem.

Én az óvodai gyakorlataim során találkoztam hiperaktív gyerekkel - et sajnos nagy baj mert állandóan csinál valamit. De, ha esetleg ez valakit megnyugtat én már találkoztam rosszabbal is.

Sziasztok!

Mi április 9. óta szedjük az Espricot. Az első két hétben mintha kicserélték volna a gyereket. Totál nyugodt volt, és az étvágya is megnőtt. Azelőtt alig evett valamit. A két hét elteltével, újra hullámzó a magatartása. Egyszer áldott jó gyerek, máskor meg ugyanolyan kibírhatatlan, mint előtte. Ma pl. fejbevágta a kis barátját egy fakarddal. Majd szívinfarktust kaptam. Szegénynek jókora búb nőtt a fején. Szerencse, hogy nem lett nagyobb baja. Annyira dühös lettem, hogy egész estig nem engedtem ki a szobájából (de ő is érezhette a dolog súlyát, mert RAJZOLT, ami aztán nálunk ritkaságnak számít. A rajzolást inkább büntetésnek fogja fel. Ezzel akart örömet szerezni.)

Nem tudom a ti gyerkőcötök, hogy van vele, az enyém ha egyedül van, akkor halálosan unatkozik, vele nem foglalkozik senki, ha valaki van nála, akkor meg azon stresszelek, hogy nem történik-e valami.

És már nagyon várja a nyári szünetet ő is (meg én is), számolgatja hány napot kell még oviba menni. Ősztől meg iskola, amitől meg rám jön a frász, hogy mi lesz vele (velünk).

Az én fiamék is holnap irják a záró felmérőt matekból nálunk az a mumus. Ha nem megy elsőre akkor vagy beir olyan számot ami eszébe jut...vagy feláll, hogy wc-re kell menni meg szomjas meg nem birok többet ülni.

Azt mondtam ha nem irja meg a dolgozatot lezárom a pincébe gondolkodni. Remélem hatni fog.

Hajaj, egész nap nem birtam enni, mert előre rettegtem bulitól... este miután mindenki elment, a fiuk kitalálták, hogy levezető tábortüzezés legyen, én meg nem hadakoztam. A tüznél ittam egy pohár bort és olyan beteg lettem tőle, mint az állat.:)

Nálunk most jó időszak van, vagy a bogyó, vagy csak nő és okosodik, de a tanulás is könnyebben megy, és a jegyei is jók. De már visszaszámol, hogy még négy hét van hátra, az utolsón már ugysem tanulunk, tehát csak három hétig kell tanulni - ezt már kibirom valahogy! dumával áll neki a tanulásnak. Bár ma erösen szurkolok, hogy ha lehet ne feleltessék semmiből, mert buli előtt tanult ugyan, de sztem nem sok minden maradt a fejében belöle.:)

Már itt fújom neked!

Maratt valami épen? Nem mernék ilyesmire válalkozni.Ilyen bulikon annyira felpörög nem bir leállni. OLyan vad dolgokat találki.

Évvégi felmérőkkel van éppen gondom-nem akar dolgozni-ha olyana van nem veszi rá senki a munkára. Most a fenyegetést vetettem be. Mehet vissza az elsőbe. Ott van egy gyerek akit nem szeret -majd azzal járhatod ujra az évet-. Na ez hat most.

állapot jelentés a bogyóról: lécci aki eteti a gyerekkel, az irjon, hogy milyen tapasztalatai vannak. nagyon érdekelne. Nekem egyelőre nagyon pozitiv - persze nem biztos, hogy attól, és még csak két hete esszük, de pl. legalább egy hete nem háboruzott velem! ha azt mondom (amit már több ezerszer, hogy légy szives szedd össze a kint felejtett tankönyveidet az asztalról, a ruhádat a szennyestartóba tedd, mosd meg a fogad... stb. akkor nem az van, hogy "JAJ, mééééér kell ezt mindig..." hanem morgás nélkül, jó csinálom. és csak állok nézem, hogy ez biztos az én gyerekem? nem cserélték el valahol?

És ma rákérdeztem a kölökre, hogy te nyuszi mostanság nem nyafogtál, hogy csufolnak. Már nem, vagy te nem foglalkozol vele, vagy mi van? és a kölök marha nagy mellénnyel közölte, hogy "á, én már beilleszkedtem!" és angolból négyes témazáró dolgozatot irt 4 leckényi anyagból. (kedden irták, ma kapták meg) Jó, lehet hogy az azért van, mert mint korábban irtam, a multkor picit hisztiztem az angol tantónénivel -meg picit emeltem a hangom is:)

Enyémkére is jellemző, hogy kisebbekkel nagyobb valószinüséggel jól eljátszik, mint a saját korosztályával.

Szeretgetés: nekik általában a béka segge alatt van az önbizalmuk kell, hogy anya bizonygassa, hogy azért ő a sok csibészséggel együtt is szerethető. És soxor lehetőleg ugy, hogy más is lássa, hogy azért ő nem olyan szörnyü, hát látod anya is mennyire szeret...

Az a tök jó, hogy a mostani állapotban valahogy ki birtunk lépni (nem tom meddig tart) az ördögi körböl. (ő rosszat csinál én korholom, ő dacos lesz ujabb ötlettel áll elő, én ujra korholom, ő csalodott lesz - ugyis mindegy - nem igyexem - én tovább szidom és egyre elkeseredettebb vagyok. attól, hogy ő kicsit együttmüködöbb lett én ezerrel dicsérem, ettől ő egyre jobban érzi magát, és egyre jobban igyexik.. és én is vigyorgok mint a tejbetök, meg a kölök is...

Nekem a fiam azt veszem észre a testvéreit probálja álandóan kihozni a sodrából. A báttya már néha menekül előle. Negyon szeret másokat felcukkolni.akkor biztos ővele van foglalkozva, és ez a lényeg, hogy csak és kizárólag vele foglalkozzanak.

Tudod mi a legérdekesebb, hogy nagyon szeret játszani kisebbekkel.Vagy mert azokat tudja irányitani vagy nem tudom. főleg a kislányokkal olyan 4-5 évesekkel szeret játszani. Ő egyébként ilyen nyalos falos amit én nem nagyon szeretek. Állandoan puszilgatni ölelgetni kell őt. Nálunk ez nem szokás ez a tulzott érzelem nyilvánitás. Most biztos sokan megrónak.....

szasztok. Nálunk az a szerencsétlen helyzet volt, hogy már az óvodában volt még egy hiperke. A két dudás egy csárdában tipikus esete. Folyton konfliktusuk volt. A másik kisfiú sulyosabb eset, dislexia, disgráfia még pluszként. Nem tettek jót egymásnak. A szülőkkel próbáltunk segiteni egymásnak, de a fiuk folyton balhéztak, és folyton sértődés volt az enyém részéről, ha beszélgettem a másik gyerek anyukájával. Ma már csak a "kerüljétek ki egymást!' tudom tanácsolni a gyerköckének mert nem tudok mit kezdeni a harcaikkal. Tyúkanyóc, nálatok hogy sikerült?

Egyébként baromi jó radarjuk van, nagyon érzik, hogy ki az aki elfogadással fordul feléjük, és azzal sokkal korrektebbül viselkednek. Ha valamelyik tanerő, vagy bárki, ha kezd kiakadni tőle, akkor nem az az öszötnös reakció, hogy megpróbál visszavenni, hanem még rátesz egy lapáttal, valahogy ugy néz ki mintha védekezbe vonulna, illetve: legjobb védkezés a támadás alapon reagál.

Átt ment a fiam egy másik hiperkéhez játszani. Kiváncsi leszek, hogy fogják érezni magukat egymással. Na meg a szülei ?....

Alig merem valahova elengedni. Mert félek, hogy bajt csinál. Ti elszoktátok engedni másik gyerekhez? Hogy jön ki másik gyerekkel?

Hát igen csodára senki nem képes:( Se pedagógus,se szülő se senki. Sajnos ha nem volnának komolyan nehéz "pillanatok",akkor valószínű gyógypedagógusra se lenne szükség....

Bár tényleg szűkös az eszköztár.

Sziasztok!

Itthon én is beküldöm a szobájába, ha dühöng, és akkor lecsillapodik, aztán jön le bocsánatot kérni. De hát ezt az oviban nem lehet megcsinálni. Én valahol olvastam különben, hogy az ilyen hirtelen hideg zuhanytól epilepsziás rohamot lehet kapni. Amúgy még kicsi korában én is kipróbáltam rajta, de nem vált be. De most, hogy a gyógypedagógusnál sem vált be, többször remélem nem próbálkozik vele. Amúgy képzeljétek bocsánatot kért. (Habár egy kicsit meglepődött a férjem, amikor azt mondta neki, hogy először nem tudta eldönteni, hogy megpofozza vagy lezuhanyozza a gyereket, de aztán az utóbbi mellett döntött. Szerencséjére!)

? Vannak bevált "házi" módszerek a dührohamok ellen?

(Amúgy a gyógyszeres kezelés egyik fő indoka a dührohamok megelőzése, gyengítése. A hiper gyerekek nagyon könnyen, kis dolgokra "robbannak", viszont utána nehezen nyugszanak meg. Ajtót, falat, szekrényt, a felnőttet vagy társukat ütik, rugdossák, kiabálnak stb.

Nagyobb gyerekek sokszor emiatt sajátmagukat sértik meg (pl. karvagdosás), mivel már tudják, hogy másokat vagy a berendezést bántani tilos. Ez a nagy feszültség, impulzivitás a legkellemetlenebb tünete a hiperaktivitásnak. Minél nagyobb a gyerek, annál inkább bűntudat kíséri.)

Hogy szoktátok otthon (netán boltban, utcán, vendégségben) megoldani a dührohamot?

Tudok olyan családot, ahol nincs már az ajtókban üveg - ők követték az eredeti utasítást, és elkülönítéssel "kezelték" a dührohamot. Sajna a gyerek betörte az üveget :( Mondjuk nálunk is megtörtént ez 1x, azóta a fiam tiszteli az ajtó-ablak dolgokat.

Eszembe jutott saját esetünk, amikor oviban du.-i alvás során az ágyhoz kötözték a fiamat. Ez is "korrekt" pedagógiai megoldás volt, nem? Lehet, némi hideg vízzel még jobban is járt volna a kölök, annak legalább nem maradt volna nyoma a csuklóján.

Hova vezethet a tehetetlenség....

Meredek húzás volt tőle.

Milyen mértékű volt a düh roham? Vannak helyzetek amikor veszélyessé válhat önmagára,akkor a roham megszüntetése a cél minnél előbb.

Sziasztok!

Képzeljétek mi történt ma velünk az oviban! A hiperaktív kisfiam megint dührohamot kapott. Erre a gyógypedagógus fogta, és berakta az óvódában a hideg víz alá és lezuhanyozta. Nekem meg berakták a szekrényébe egy zacskóba a vizes ruháit. Nem is szóltak semmit, csak a gyerek mesélte. De lehet, hogy jobb is, hogy nem találkoztam vele...

Sziasztok!

Persze nálunk sem lehet beszerezni azt táplálékkiegészítőt...úgy próbálom megoldani, hogy bementem a DM-be, ott vettem omega3és 6 zsírsavakat( többféle kapszula is kapható), valamint magnézium tablettát, ezeket szedi a gyerek. Töredékébe került a 3-féle kapszula, ill.tabletta az Espriconak. Cink tartalmút még vennem kellene, egyenlőre még ezt nem szedi.( van viszont egy homeopátiás készítmény, azt mondják, jó: Sedatif PC a neve, a leírásában szerepel is a hiperkativitás).

A nev.tan.-ról annyit, hogy nekem nem kell tőlük semmilyen szakvélemény, itt van a kórházé, csak nem nagyon bízok bennük...a helyi nev.tan.-ban éppen az a pszichológus van, aki elsős korában nem igazán segített rajta, úgyhogy megmondtam a doktornak, hogy ide nem akarom vinni. A következő nev.tan. néhány településsel odébb van, ide mehetünk, a doktor arra is képes volt, hogy felhívja őket és szólt az érdekünkben. Viszont ott nem számítunk körzetbelinek, így fizetni kell az ellátásért. ( bár adtak egy olyan tanácsot, hogy menjek be a jegyzőhöz, mutassam meg a zárójelentést és kérjek támogatást a kezelésekre...hát nem tudom, én életemben nem kértem segélyt senkitől...nem tudom, hogy bemegyek-e).

Az iskolába visszavették a gyereket, igaz, csak részlegesen, minden nap 2-3 órát megy be, aztán majd ősztől többet. Remélem, bírni fogja balhé nélkül, komolyan mondom, már rettegek tőle.

Megkérdeztem a doktort, hogy hogyan lehet az, hogy az egyik kórház hipernek mondja a gyereket, a másik nem, erre azt mondta, hogy a gyereknek van baja, hiszen a viselkedészavar és a nagyfokú figyelemhiány megvan, csak éppen a mozgását nem találták olyan fokúnak, amire azt lehetne mondani, hogy hiperaktív. ( közben meg reggel 7-től este 11-ig folyamatosan mozgásban van, folyton babrál a kezeivel, futva megy mindenhova, a biciklit is úgy tekeri, mintha kergetnék...). Úgy döntött erre a doktor, hogy nyáron még egy hétig felveszi a gyereket a kórházba újabb megfigyelésre.Kíváncsi leszek, milyen eredménnyel.( őszintén szólva én meg vagyok róla győződve, hogy hiperkatív a gyrekem).