Hiperaktív a gyerekem (beszélgetős fórum)
1188. anyamaci13
2009. máj. 4. 08:15
Sziasztok. A hiperaktivitás és a kialvatlanság nálunk abban függ össze,hogy ha álmos fáradt akkor még jobban doppingolja magát.Ami persze még jobban elviselhetetlen.De gondolom ezt ti is észre vettétek.Az tény ha sikerült vele időben ágyba bújni délben vagy este,amíg kicsi volt,akkor nyugisabbnak tűnő napjaink voltak.Most már nagy kamasz de még mindig azt mondom,ha kellő időt tud fordítani az alvásra nyugisabb.Nem nőtte ki a hiperaktivitást.:((
A kiszámíthatóság a rendszeresség tényleg nagyon fontos.Akkor ő is biztonságban érzi magát.Én azt vettem észre ha a suliban nem volt tanítás csak ilyen szabad foglalkozás nem bírt magával.Ti vettetek észre ilyesmit?A másik még ami eszembe jut a büntetés! Nekem sosem sikerült megbüntetni mindig történt valami amit ő okozott ami miatt ez lehetetlenné vált.Ép ezért én kitaláltam,hogy inkább jutalmazom.Ez a nehezebb.Azt könnyű észre venni ha rossz,nehezebb ha úgy tesz ahogy kell mert az a természetes igaz?Nem kell nagy dologra gondolni csoki,matrica,gyűjtőalbum,stb.Gyógyszert ha megoldható ne használjatok.Nézzetek utána a neten milyen sok hátránya van.Mi is kipróbáltuk de mivel figyeltem a gyereket,hamar észre vettem "ez a gyerek nem az én gyerekem"tudat módosító szerek (azt olvastam valahol)más földrészeken kábítószerként adják veszik a gyerekek.
1187. Sznebk2
2009. máj. 3. 20:39
Jaj, dúlnak-fúlnak bennem az indulatok, meg kell osztanom Veletek. Az előbb említett cikk kapcsán. Miért mindig azt kutatják, hogy mitől rossz a hiperaktív gyerek? Miért nem azt közlik a "kutatók", hogy egy hiperaktív gyerek és szülei életét mi teszi könnyebbé? Miért nem arról írnak lépten-nyomon, hogy a kiszámíthatóság, a rendszeresség, a napirend mennyit javít a gyermek közérzetén? Hogy mit tehetünk mi, szülők, hogy az éjszakája valóban jó legyen és tudjon aludni. Hogy mesét kell olvasni nekik (ezt hiperségtől függetlenül!!!), hogy este meg kell beszélnünk a napunkat, hogy legalább tíz percet töltsünk el a gyerekkel elalvás előtt, ahol négyszemközt elmondhatja, ami foglalkoztatja, izgatja, amitől szorong és nappal dühöng. Hogy ne tiltsunk dolgokat, ha nem muszáj, hanem tág határokat hagyjunk, de azt mindig, és a NEM, az mindig NEM legyen. Hogy ha valami kellemetlen dologra kell készülni, akkor előre beszéljük meg a gyerekkel és győződjünk meg róla, hogy érti is, és eljutott hozzá. Hogy ha büntiben van, akkor utána megbeszéljük vele, hogy ezért ez, azért az jár. Mindig mindenért a szülőt hibáztatják, nem altatja a gyereket, nem foglalkozik vele eleget, türelmetlen, fáradt, stb. Ettől persze szégyelljük magunkat és tényleg türelmetlenek és fáradtak vagyunk. És amit már lejjebb említettem, hogy a jó példák, iskolák, orvosok, kórházak, fejlesztők miért nem kapnak zöld utat, miért nem ismerjük őket? Mondjuk az ilyen fórumok, mint ez is, nagyon jók, mert itt azért elvitatkozunk (főleg magamban, mostanában :o)), beszélgetünk, "szenvedünk", de legalább tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül. És azért mindig akad egy-két jó tanács, segítség.
1186. Sznebk2
2009. máj. 3. 19:51
Bocsánat, én végig sem olvastam a cikket. Ugyanis pl. az én egyik kisfiam már csecsemőként sem aludt többet 40 percnél. Most sem alszik többet 7-8 óránál, de ahhoz jól kifárasztom nappal és sokat vagyunk levegőn. Sajnos nem tudok többet tenni. Szerintem súlyos tévedés olyat állítani, hogy a "rossz magatartást javíthatja a megfelelő mennyiségű alvás". Ez már megint egy lufi, ami szépen hangzik, de nincs benne semmi. Én is végeztem kutatást a szakdolgozatomhoz. Ha nagyon akartam volna, bebizonyíthattam volna, hogy a barna hajúak inkább ilyenek, a vörösek meg olyanok. Tény, ha "mi", mint "normális" emberek nem alszunk eleget, fáradtak, ingerlékenyek és türelmetlenek leszünk, kvázi rossz magatartású felnőttek. És az is biztos, hogy ha egy gyermek jól kialussza magát, akkor jó kedélyű, kiegyensúlyozott gyermek lesz. De ha nincs alvásigénye, nem tud mit csinálni, nem alszik és kész.
1185. anyuca66
2009. máj. 3. 07:56
Sokat javít ha megfelelő és minőségű az alvás.
1184. gerna
2009. máj. 3. 07:16
Az ám, csakhogy az alváshiány nem oka a hiperaktivitásnak, hanem az egyik tünete.
1183. anyuca66
2009. máj. 3. 07:12
Mit tegyünk, ha hiperaktív a gyerek?
2009. május 03. 02:03 | Forrás: MTI a stop.hun olvastam. szerintem van benne igazság!!
1182. anyuca66
2009. ápr. 30. 15:42
Olvasgatom, csak nem válaszolok. :-)
1181. gerna (válaszként erre: 1179. - Sznebk2)
2009. ápr. 29. 21:50
Gratula! Végre :)
1180. Sznebk2
2009. ápr. 29. 20:06
Veletek mi van? Mindjárt itt az év vége, kinek milyen volt az év? Gyerekek hogy vannak? És TI????
1179. Sznebk2
2009. ápr. 29. 20:05
Mindegy, elbeszélgetek itt magamban... :)
Ma megtörtént VÉGRE a beiratkozás! Sikerült, megvan, oda fognak járni a kisfiaim, ahova már szeptember óta szeretnénk! Nekik is tetszik, mert indítottak egy amolyan iskola-előkészítő tanfolyamot, ahol ők is, meg én is kapunk tájékoztatást meg jó tanácsokat az iskolakezdéshez. Holnap már nem is akarnak oviba menni...
1178. Sznebk2 (válaszként erre: 1177. - Gerna)
2009. ápr. 24. 11:26
Jövő héten megyünk hozzá, hogy személyesen lássa a fiúkat. Addig nem szeretném, hogy úgy érezze, az egészet csak azért mondom, hogy felvegye a fiúkat. Ha felveszi, akkor el fogom mondani. Nem csak neki, mindenkinek! Ha nem veszi fel, akkor is, mert akkor jövőre újra nekifutunk, ez biztos. A Vadaskertnél is ez volt. Jó-jó, nyilván nem mindegy ott is melyik orvoshoz kerül az ember, de én le voltam nyűgözve, ahogy a fiaimat kivizsgálták, elfogadták és szeretik, ahogyan foglalkoznak velük, nem beszélve a rengeteg, őszinte jó tanácsról, amiket meg is tudunk fogadni és be is válnak. Tavaly volt EP meghallgatás, ott is részt vettem két előmeghallgatáson, és "tapsoltak", hogy végre egy család, akit meg tudnak mutatni, ikrek, "problémásak", rendezett családi körülmények,stb. Ádinak akkor volt a fülműtéte, így nem tudtam kire bízni. Előző este felhívtak, hogy akkor talán maradjak otthon vele. Udvariasan mondtam, hogy újabb ékes példája annak, hogy az "ilyen" gyerek szülei miért nem tudnak fórumokon hangot adni véleményüknek. Végül azt mondták, akik ott voltak (mert beszéltem velük), hogy felolvasták a történetünket és nagyon sajnálkoztak, hogy nem tudunk ott lenni...
1177. gerna (válaszként erre: 1176. - Sznebk2)
2009. ápr. 24. 07:38
Hát szerintem keresd fel mielőbb az igazgatót (Szörényi Katalin) és mondd el neki szó szerint ugyanezt...
1176. Sznebk2
2009. ápr. 23. 12:28
Úristen Lányok (Fiúk)! Tegnap volt az első iskola előkészítőnk a leendő sulinkban (remélem sikerül a felvétel, vagyis hát, hogy bejutunk), hááááát én csak ámultam-bámultam, hogy ez valóban Magyarországon van? Biztos azt hallom, amit? Én még nem is hallottam ilyen suliról, ahol ennyire maximálisan figyelembe vegyék azt, hogyha egy gyerek figyelemzavaros, hiperaktív, vagy picit más, mint az átlag. HIHETETLEN. Miért nincsenek ilyen ovik és iskolák??? Miért nem hallunk róluk? Annyian rágják ezt a hiperaktív témát, miért nem híresztelik a jó példát is? Ha nem veszik fel a gyerekeimet, én kikészülök, az tuti, mert sajnos alapítványi, úgyhogy szíve-joguk azt mondani, hogy idén sajna nem férnek bele, vagy valami hasonló.
1175. Sznebk2
2009. ápr. 21. 22:23
Ma volt a körzeti suliban a beiratkozás. Teljesen elfogadták az egy oldalas bizottságos papírt. Igazából nem is voltak rá kíváncsiak. A lényeg, hogy a két tanítónéni nagyon sajnálkozott, hogy nem oda fogunk járni, de amikor olvasták, hogy hiperkinetikai zavar, SNI, na akkor mintha kisimult volna az arcuk...:o) Harmincan vagy hányan lennének egy osztályban. Az nagyon sok. Remélem most már sikerült megnyugtatóan zárni ezt a suli témát.
1174. Sznebk2 (válaszként erre: 1173. - Gerna)
2009. ápr. 19. 10:38
Akkor jó, köszönöm a megnyugtatást. Ettől függetlenül jó lenne a majd megkapni a határozatot, hiszen ott azért értékek is szerepelnek, össze lehetne vetni a tavalyival, mert azért bizonyára fejlődtek (ott is mondták) a sok fejlesztésnek és foglalkozásnak köszönhetően.
1173. gerna (válaszként erre: 1172. - Sznebk2)
2009. ápr. 19. 06:13
A beíratkozásnál elfogadják, persze. Akik most a napokban voltak vizsgálaton, azoknak is ilyen van. Nyugi!
1172. Sznebk2 (válaszként erre: 1171. - Gerna)
2009. ápr. 18. 21:21
De, az meg is van, ott persze rajta van, hogy organikus eredetű, és az iskola, amely ki van jelölve, befogadó nyilatkozat alapján. De hát a határozat az, ami mérvadó, nem? Mert már összekészítettem a papírokat, ott van köztük az a "villámhatározat" is. De ezt el fogják fogadni?
1171. gerna (válaszként erre: 1169. - Sznebk2)
2009. ápr. 18. 18:30
Amikor ott voltatok a vizsgálaton, nem kaptatok egy 1oldalas véleményt? olyasmi, mint a óvodai szakvélemény, aláhúzva rajta valami... további óvodai nevelés, ált.isk. 1. osztály, ilyesmi?
1170. anyuca66
2009. ápr. 18. 14:58
Ez kemény....
1169. Sznebk2
2009. ápr. 17. 22:11
Hatodik hete zaklatom a Bizottságot, hogy mi van a határozatunkkal, ugyanis kedden-szerdán van a körzeti iskolánkban a beiratkozás. No meg nagyon félek, hogy a kijelölt iskola meg nem kapja meg a határozatot, aztán jól lecsúszunk róla. Négy hete még biztosan állították, hogy kiküldték. Múlt héten már elismerték, hogy rossz intézménybe küldték. Mondtam, hogy jó, az előfordul, de hol van, amit nekem és a lakcím szerinti jegyzőnek kellene megkapnia? Hát volt egy kis gubanc. Ez volt a válasz. Szerintem nem a postázással van baj, hanem a "leletekkel". Hétfőn esedékes újra hívnom őket, 7. hete. Kedden meg beiratkozás. Olyan, mintha én nem vittem volna el a gyerekeket a bizottság elé, mert az óvodai szakvéleményben az van, hogy ők (!!!) irányítottak a bizottsághoz.
1168. Sznebk2
2009. márc. 27. 15:18
Így visszaolvasva ne vedd célzásnak a szemforgatást, nem annak szántam. A tapasztalataimról beszélek, hiszen idestova két éve járunk fejlesztésre és számtalan szülővel megismerkedtem, látom, hogy hogyan szólnak a gyerekhez, stb. Szóval nem Rád értem, csak általánosan beszélgetek Veled erről.
1167. Sznebk2
2009. márc. 27. 15:15
Na hát éppen ez az. Hogy várod el tőle, hogy magától jó legyen? Azzal, hogy állandóan mondjuk neki, hogy most rossz vagy és viselkedj jól, ettől nem fog, MERT NEM KÉPES RÁ. Éppen ez a lényeg, hogy Neked,mint szülőnek kell úgy terelned, hogy saját szokásává váljon, hogy nem verekszem, hanem inkább beszélek helyette, stb. És hát nem szeretnék személyeskedni, de ha valaki jelenlétében "bánatot okoz", ahogy Te mondod, annak is oka van. Ezért jó pl. a Vadaskert, mert ott a családot "nevelik", mert - éppen erre utaltam előző hozzászólásaimban - nem csak a gyerek viselkedik rosszul, lehet, hogy mi is rosszul reagáljuk le. Érted? Nagyon sok múlik rajtunk. Nem mindegy, hogy állandóan forgatjuk a szemünket és megjegyzéseket teszünk a bajszunk alatt, hogy jaj istenem, már megint, kikészülök ettől a gyerektől, miért okoz annyi bánatot, vagy pedig úgy,hogy ha kell, százszor mondod el, hogy kisfiam, ne rugdosd a kerítést, kisfiam, várj meg a járda szélén, kisfiam, figyelj anyára, kérlek, ismételd el, amit kértem. Óriási a különbség. És ha még az elején nem is, de idővel megváltozik ő is. Annyira szeretnék segíteni, mert látom, hogy nagyon kivagy. És ez, hogy ilyen mérhetetlen türelmünk legyen, nagyon nagy erőfeszítés kell. Én tudom, hiszen egyszerre kettővel küzdök nap,mint nap. Amíg az egyiknek elmondom kb. háromszor,négyszer, hogy tedd le légy szíves azt a botot, persze ötödjére már kiabálom, hogy tedd le, addigra a másik vesz föl egy másikat. És akkor neki is el kell mondanom háromszor, hogy tedd már le és haladjunk tovább. Igen, nagyon nehéz. De felnőnek és most nagyon fontos, hogy ott legyünk nekik.
1166. tyukanyoca (válaszként erre: 1165. - Sznebk2)
2009. márc. 27. 07:38
Sziasztok!
Sokkal pesszimistább vagyok mint te. Azt gondolom semilyen elviselhetöbb javulást külső segitséggel nem fog történni. Vagy belátja magától majd egy pár év múlva, hogy senkinek nem jó, hogy igy viselkedik vagy az élet megtanitja, hogy mi az amit még elvisel a környezete miaz amit nem.
Egyébként az én kicsifiam hanem vagyok a közelébe és még csak nem is az iskolába de olyan helyen ahol tart a felnőtektől vissza tudja fogni magát. Kevésbé aggressziv, kevesebbet rombol. Na ettől is ki vagyok, hogy mért nem tudja akkor az én jelenlétemben is kicsit vissza fogottab lenni, hogy ne okozzon annyi bánatot.
1165. Sznebk2 (válaszként erre: 1163. - Mucika2000)
2009. márc. 26. 21:59
IGen, erről tudnánk beszélni mindannyian... Remélem előbb-utóbb mindenki megtalálja a gyermekének való fejlesztést, és kiegyensúlyozott gyerekeket nevelhetünk. Én is csak reménykedhetem benne.
1164. Sznebk2 (válaszként erre: 1162. - Tyukanyoca)
2009. márc. 26. 21:57
Félreértesz, nem Rád céloztam. Nem is akartalak megbántani. Igen, tudom, hogy van környezet, itt az a legnagyobb baj, ha a férjeddel is küzdeni kell. Na, az már tényleg gáz. Mert akkor állandóan bizonygatnod kell, megvédened, és persze, hogy ebbe belefáradsz. Ez érthető is. Én csak azt mondtam, hogy sok (általam személyesen ismert) szülő, akinek hiper gyermeke van azt hiszi, hogyha elviszi egy kivizsgálásra, ott majd csodaszert kap és minden megváltozik. Ez annyira nehéz. Csak azt akartam mondani, hogy a "nagyszájú", mindenttudó rokonoknak én nem szívesen adom oda őket, mert a gyerekeimet sajnálom. Mert a rokon két hét után sem fogja azt mondani, hogy " na hallod, hogy Te milyen jó anya vagy, meg milyen türelmes, meg hogy lehet ezt 24 órábann bírni", hanem azt, hogy milyen rossz ez a kölök, persze, mert ráhagytok mindent.
1163. Mucika2000 (válaszként erre: 1161. - Sznebk2)
2009. márc. 26. 17:23
Persze a szakemberek nekem is segítettek végül,de nehezen találtam rájuk,nekem is kb.3 évembe tellett.Azt viszont felháborítónak tartom,hogy megyeszékhely vagyunk,gyermek pszichiátria osztállyal, ambulanciával,de itt a gyerekemmel semmit sem tudtak kezdeni.Csak kérdezem én,akkor minek műküdnek,hogy gyógyszert írjanak fel,azzal sokra nem megyek. Mindegy annak örülök,hogy végre van egy hely,ahová bármi gond esetén fordulhatok,és tudják mi baja a gyerekemnek és,ha kell segíteni is tudnak.
1162. tyukanyoca (válaszként erre: 1161. - Sznebk2)
2009. márc. 26. 16:54
Na ezt megkaptam...
ugygondolom, hogy mindent megtettem csak kevés vagyok hozzá. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy nem csak te + a gyerek létezik. Van család, vannak barátok szűkebb tágabb környezet akinek meg kell felelned. Mondtam én már sokszor teszek ennek vagy annak a véleményére de mikor a férjem sem hiszi el, hogy kicsit másabb felpörgösebb nem csak én rontottam el ezzel az álandó féltéssel. Vagy bejön, hogy megálapodik ugy 12-14 éve körül vagy nemtudom milesz egy idő múlva meg kell álnia a lábán. Nem árt ha megtudja, hogy nemfogadják el a viselkedését. És tessék tudatosan vissza fogottabb lenni. Nem óvhatom egy életen át.
1161. Sznebk2
2009. márc. 26. 11:37
Nos, a szakembereket meg kell védenem. Ugyan nekem is három évembe telt, míg megtaláltam a megfelelőt, de én állítom, hogy a legtöbb rajtunk múlik. Én nem elégedtem meg azzal, hogy kínlódtak a gyerekkel, hanem tovább érdeklődtem. Mentem másik orvoshoz, másik tanárhoz, másik városba, másik megyébe és megtaláltam. Szerintem nem megoldás, hogy odaadod egy-két napra, hétre a gyerekedet. Mivel nem tudják, hogy kell bánni velük, nem is fognak jól bánni velük. Tehát nem a nagyszájúnak bizonyítod be, hogy nincs igaza, hanem a gyereknek szerzel vele egy-két nap, hét borzalmas élményt. És az lesz a vége, hogy nevelhetetlen. Sok szülő (hiperes) azt sem látja be, hogy nem csak a gyerek viselkedésén kell változtatni, hanem nekünk, szülőknek is. Ahhoz, hogy kiegyensúlyozott gyerek legyen, elengedhetetlen a napirend. És ahhoz bizony nekünk is fegyelmezettnek kell lennünk. Hiszen azért van az, hogy otthon és négyesbe nálunk működik a dolog, de ha egy "nagyszájú, nem értő" beleavatkozik, akkor ellenállás van és valóban problémás lesz a gyerek.
1160. Mucika2000 (válaszként erre: 1159. - C190cb809a)
2009. márc. 26. 09:35
Hát megint csak nem akarok senkit megbántani, én is járok a lánnyal,de csak azért,hogy legyen mindenhol nyoma,hogy mindent megteszek a gyerekemért,de sok értelmét nem látom.A gyerek jól eljátszik,elbeszélget,de sok jelentősége nincsen szerintem.Ennek úgy lehet jelentősége,meg értelme,ha bizonyos számú foglalkozás után behívnak téged külön és elmondják a véleményt,hogy a gyerekkel hogyan lehet esetleg eredményt elérni,ők mit tapasztaltak a foglalkozások alatt.
1159. c190cb809a (válaszként erre: 1157. - Mucika2000)
2009. márc. 25. 18:06
Pont azt irtam kicsit lejjeb, hogy a minap halottam "megélhetési pedagogus". Na ettöl kapok frászt. Miért nem tudnak valamilyen modszerrel szekektálni.
Na képzeljétek megint vinnem kel a kicsifiamat a nev.tan.-ba.Mert nem tud közösségbe begfelelően viselkedni, koncentrálni. Na ezért viszem ahol 45 percet csak vele egyedül játszanak beszélgetnek.
Na ettől mit várnak....? szerintetek??
További ajánlott fórumok:
- Hány éves kortól beszélhetünk hiperaktivitásról?
- Magas intelligenciájú, agyilag hiperaktív, viselkedészavaros kisfiút hogyan lehet kezelni?
- Válni, halmozottan sérült gyerekkel (figyelemzavar, autisztikus, hiperaktív)
- Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar felnőttkorban
- A hiperaktív gyermek - Tünetek
- Honnan tudom, hogy hiperaktív a gyerekem?