Meghalt a kutyám (beszélgetős fórum)
Sziasztok.
Megjött a büntetési papir.20000Ft ennyire büntetik meg a kutyám gyilkosait.Enyhitésként a támadó kutyák gazdája nagyon bánja tettét.
Ennyit ér egy kutya élete!!!!!!!!!!!!!!!!!
Utálom a világot!!!!!!!!!!!!!
nagyon sajnálom :-(
Őszinte részvétem
Sziasztok, érdekes a gondolat, hogy mit éreznek kedvenceink, ha ők veszítenek el minket. Én találtam egy könnyfakasztót. Megosztom veletek:
"Mesike (Mesi)
Született: 2000.,
Meghalt: 2008. december 16.
Mesi kutya belebetegedett a bánatba, ami az egész családunkat átjárta, mikor Toma fiam meghalt... Odabújt hozzám, vigasztalni próbált, még az arcomat is megnyalta, amit különben soha nem tett... Attól a naptól kezdve alig evett, csak nézett a nagy szomorú barna szemeivel... és csak feküdt bánatosan... És dec. 16án követte a kisgazdiját..."
Nem is azért kell ugyanazt a fajtát venni, ami már volt ,hogy a régi kutyust keresd benne. Én már gyerekkorom óta rajongok a malamutokért azért vettem, és legközelebb azért vennék megint malamutot, mert már kiismertem ezt a fajtát, tisztába vagyok az előnyeivel, hátrányaival, a fajtára jellemző tulajdonságokkal.
A rokoni szálról vásárolt kutya nem attól kedves számunkra, mert majd a régi kutyánkat fogjuk látni benne, hanem azért, mert talán kicsit megnyugtató érzés, hogy legalább egy kis vér ugyanaz benne, mint ami a drága, egyetlen, szeretett kutyánkban volt. Természetesen két egyforma kutya nincs. Nem is szabad a régi kutyusunkat az újban látni. Hiszen pont ez az, hogy nem "régi" meg "új"-ról van szó, hanem miután elsirattuk, elgyászoltuk hosszú hónapok, vagy talán évek alatt hűséges társunkat, a sebek hegesedve ugyan, de begyógyulnak,és ez erőt ad ahhoz, hogy újból felelősséget vállaljunk egy "következő" kutyáért. Még akkor is, ha tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy valószínüleg Őt is túléljük majd, és Őt is nekünk kell majd eltemetnünk.
Én ragaszkodnék a fajtához, mert egy életre elbűvölt még a saját kutyám megkapása előtt. És nagyon illik a természetemhez.
Ha egyszer lesz megint kutyám, nem szeretném benne keresni a kiskutyámat, de nem is tudok más kutyával együtt élni egyenlőre.
én másképp gondolom ezt.
ha a rokonságból választ valaki, akkor valószínűleg az előzőt keresi az újban.
olyan meg úgyse lesz.... :-(
épp ezért még fajtát se ugyanolyat szerintem.
Így igaz és így is lesz egyszer, talán hamarosan.
Tudod, annak nagyon örültem, hogy ő hagyott itt engem, nem én őt Mert mihez kezdett volna ő a gazdi énkül?!
... és fájdalmat érez.
Most megint olyat írtál, hogy...
Garmo te olyan igazán szakvakba tudod önteni az érzéseket, nem azt mondom, hogy szépen, de nagyon igazul.
Nekem egy napom azzal telt, hogy miután már napok óta nagyon rosszul volt a kutyám és műtve is lett és csak rosszabb lett a helyzet és idős is volt, hogy eldöntöttem melette fekve, szemébe nézve, hogy este altatás lesz. Egyik pillanatban még a kezemben volt a kutyám, és nézett szomorúan a szemembe, 10 percel később pedig bemehettem érte, hogy hazavigem és eltemessem. Nem bírtam bent lenni az altátásnál, mert tudtam hogy muszáj és ha bent maradok nem tudtam volna megengedni az altatás megkezdését. Neki a műtét és a napok óta tartó infúziók miatt volt kajüt a tappancsán és nem kellett szurit adni neki. Először csak elaltatta a doki és mikor elaludt, akkor adta be neki a köv. adagot, am túladagolással leállította a kis szívét. Azt mondta a doki nem érez ilyenkor semmit a kutya. Az altatással elszállt a pofijáról a szenvedés és olyan gyögyörű kutya lett, mint kiskutya korában. És hihetetlenül jó illata volt.
Szia Angel!
Nekem River volta a második kutyám akit eltemettem, halva találtam rá a nappaliban, borzalmas volt...Viszont az első kutyámat egy kis tacsit el kellett altatni, és az ennél százszor kegyetlenebb érzés volt. Bár a te kutyuskáddal tragikus szörnyűség történt, a "kegyes halál választása", a döntés kimondása, és a gazdi szeme fénye "A KUTYÁM" utolsó pillantásainak végignézése iszonyatos lelki fájdalommal és keserűséggel jár az igazán állatszerető embernek.
Úgy érzem a "legszerencsésebb" eset(ha egyszer jön a kaszás és nem lehet megállítani), ha holtan találsz rá egy hozzád közelálló helyen, szépen, csendben.
Szia.
Nagyon szép amit irtál.Mármint az idézeted.
Szi Pomi!
Én ugyanígy teszek, lassan 1,5 éve halt meg a kutyám, valószínűleg a szívnagyobbodás okozta a leépülését, mi sem hagytuk szenvedni, se nem evett, se nem ivott.
Én is így teszek, minden alkalommal ha anyuhoz megyek öhozzá megyek először. Kezdenek virágozni a kis tavaszi virágai.
További ajánlott fórumok:
- Szülés közben meghalt a kisbabám...
- Ha meghalt valakid, akit szerettél gyere ide
- Anyósom meghalt, apósomnak van új kapcsolata, a férjem meg nem akar "családosdit" játszani. Megoldás?
- Ha meghaltok, szeretnétek, hogy a lelketek itt maradjon?
- Mi lett Jézussal miután feléledt? Mikor halt meg? meghalt egyáltalán?
- Meghalt a kutyám, egyedül maradtam az ürességgel