Aki szívesen emlékszik vissza a hetvenes -nyolcvanas évekre, mi volt jobb, és mi rosszabb, mint manapság? (beszélgetős fórum)

Egy-két olvasásra elment valóban...

igen így hogy írod, tényleg az Elátkozott királyok trilógia volt, érdekes sorozat volt.

Én most hallok ilyenröl először...Felénk ismeretlen volt ez a játék...

Hát...Én ilyen szempontbol nagyon konzervatív vagyok...Éshát igen...Ha más nemis, hát akkor ÉN néznék Dosztojevszkijt napi 8-10 óra után...Meg akár még színházi közvetítéseket is...De tévé és filmszemeteket SOHA...Még 24 óra után se...

Ezeket a könyveket énis olvastam mindet,kivéve a "Trums a halhatatlant"...És a felsorolásbol, (Meghát amúgyis...)a "Szinuhe" tetszett nekem leginkább...Végigolvastam már vagy egy tucatszor biztosan...Valóban egy remekmű az a regény...Nekem különösen a Babilonban,meg Krétán játszódó fejezet tetszett, azaz a főhős kalandja Mineával...Azok a részek egy mesterművek voltak a mesterműben...Valóban csodálatos regény a "Szinuhe",ez vitán felül áll...

Mármint ez a "Vaskirály" az "Az elátkozott királyok" regénytrilógia első könyve lenne? Mert azt olvastam már,és tényleg nem volt rossz...(Bár annyira azért frenetikusnak sem éreztem...)Örülök neki,hogy ilyeneket is olvasol...

ja igen, az automatát nem.

én úgy emlékszem, hogy a bebikázást arra mondták, amikor lemerült a kocka Lada (de nagy szám volt az akkor) aksija és a két akkumulátorsaruhoz hozzáérintettek valamit ami be volt dugva a konnektorba vagy egy másik kocsiba és akkor szikrázott egyet és beugrott a Lada motorja és rá lehetett indítani. Legalábbis amikor ezt csinálták a férjemék azt mondta, hogy "bebikázzák az aksit".

a francia királyok nekem is nagyon tetszett regényes, végig érdekes és végül is valóságalapú, Nagy Katalint is olvastam hát elég durva dolgai is voltak, illetve még a lovakról szóló könyveket nagyon szeretem (Nicolas Evens A suttogó,vagy a Kincsem Aranyos Imperiál és a többiek).

őszintén ki akar a napi 8-10 óra után Dosztojevszkijt nézni.én nem nézem a sok hülyeséget,csak néha a maonikát,csodálkozom,hogy mennyi hülye ember van.emlékszem régen láttam Csehov Sirályát,nagyon tetszett.most ,már csak az akciófilmek,amit még tudok nézni.

kislovag,özönvíz,a láthatatlan ember,sárga vihar,trums a a halhatatlan,és az örök kedvenc szinuhe.nagy katalin,a francia királyok és még sorolhatnám.

Jól van no. Valóban picit nyálas a story de nagyon aranyos és szórakoztató. Háborúsakat régebben olvastam mert inkább az olyan történelmi regényeket szerettem amik valóságalapúak de mégis regények Pld a Vaskirály (1300-as évek) és ez a sorozat nagyon tetszett de ezeket nyilván már olvastad mert látom, hogy sokat olvasol.

De látod, mégis van aki megveszi,meg olvassa ezeket a "műveket",meg a szerzőiket...ILYEN színvonal,meg EZ kell manapság az embereknek a jelek szerint...Most nem azért, de visszatérve a topik témájára,nekem valahogy úgy tűnik, hogy ahogy telnek az évtizedek, úgy egyre jobban hülyülnek el az emberek...Azért pl.ha a 70-es,80-as években ILYEN műsorokat adtak volna mondjuk a tévében, amik ma a "legnézettebb műsorok",a tévé elnökét szerintem nyilvánosan meglincselték volna az emberek,abban a pillanatban...De még a párt legfelső vezetése is...Ma meg ILYEN MŰSOROKRA VAN IGÉNY,és kereslet...Őrület ez valahol...Meg egy iszonyat...

Hű,Mazsu...Belenéztem az előbb a neten az álltalad ajánlott könyv ismertetőjébe...Hát azért ez a kategória már csak az ismertető alapján is kicsit "túl nyálasnak" tűnik nekem..."Egy agglegény, meg egy cica"? Valami jó háborús, vagy történelmi kalandregényt nem olvastál mostanában? Azok azért valahogy jobban be szoktak jönni...

a könyvek,amiket"írtak"

Hát...A "romantikus" szálakkal rendelkező regényektöl agybajt tudok egyböl kapni, végülis ne feledd el, hogy én nem vagyok nő...(Mondjuk az olyan könyvek ellen viszont nincs sohasem kifogásom, amiben vagy 5-10 oldalon keresztül részletezik kimerítő alapossággal a főhős és a főhősnő heves érzelmektöl kísért együttléteit egy széles díványon,de a "romantikus" jelző, az nemigen nekem való kategória úgy álltalában...)De majd utánanézek akkor ennek a könyvnek...Köszi a tippet...

Nem tudom szereted e az olyan könyveket ami humoros, szórakoztató és picit romantikus is és végig érdekes történet de ha igen, olvasd el a "A macska aki Párizsban járt". Az íróját nem tudom (egy könyves író) de a google-n utána tudsz nézni.

nagyon régen nem láttam piros mogyis csokit, szerintem is megszűnt. Tibi és Boci van azokat is nagyon szeretem, de mogyis nincs. Jaj és a Leo jégkrém de finom volt.

Ezt nem egészen értem...

damu roland és társai.

Na igen...A mókuskák nemcsak a mogyorót szerették,hanem sok más dolgot is, de ez nem zavarta különösebben...Képzeld...Volt olyan is,hogy rajtakaptuk,hogy titokban csokoládét majszolgatott,(Mivel azt nagyon szerette...)de amikor rányitottuk a kamraajtót véletlenül, gyorsan eldugta a csokit,azt gondolván,hogy nem láttuk meg nála...Nehogy adni kelljen már belőle a "mókuskáknak,akikért pedig él a világon"...Szóval a nagyi ilyen volt,meghát jórészt az egész rokonság is...Nade térjünk vissza a 70-es évekre...Így utólag visszagondolva,azóta sem láttam sehol annyi érdekes-színvonalas,és olcsó könyvet a könyvesboltokban,mint akkoriban...Főleg az ifjúsági irodalom terén...(Azt hiszem,akkoriban volt a "Móra" kiadó fénykora is e téren...)Akkoriban állandóan anyámékat nyaggattam hogy "vegyük már meg ezt vagy azt az érdekes könyvet"...Majd agybajt kaptak tőlem, ugyanis bár nem voltam sohasem egy erőszakos alak, de a könyvek tekintetében egyszerűen "nem ismertem tréfát"...És állandóan szabályos terveket készítettem azon cél érdekében,hogy miképpen tudjam rávenni a szüleimet,egy-egy érdekes könyv megvásárlására...Aztán volt amikor sikerült a művelet, és volt amikor nem...De azért a könyvek lassan-lassan csak gyűltek a szekrényemben...10 éves koromra volt már vagy 500 könyvem is,amiket persze mind ki is olvastam,ezenkívül már 2.osztályos koromtol aktív könyvtárlátogató is voltam...Szóval azt hiszem,a "könyvszeretetem" okán is nagy szerencsém volt az, hogy a gyerekkorom első fele a 70-es évekre esett...Most így elképzelem azt, hogy mondjuk ma lennék gyerek, ILYEN könyvfelhozatalok idején,mint amilyen könyveket manapság kiadnak...Különösen a "kortársirodalom" terén...(Idén karácsonyra is kaptam néhány könyvet a rokonoktol-ismerősöktöl,dehát inkább nem mondok semmit se...Vagy ha mégis,hát akkor azt mondom,hogy ezekre a mai "irodalmi alkotásokra" halálos bűn még a papírt is pocsékolni...Ezt már sok éve megfigyeltem...)Úgyhogy nem tudom hogy hogy s mint, de én ha olvasni akarok valami jó könyvet,KIVÉTEL NÉLKÜL a 70-es,80-as évek könyvkiadási termékeiböl szoktam választani...Meg kortárs irodalmábol...(Persze az örök klasszikusokat leszámítva...)Ugyanis szerény meglátásom szerint olyan 90-töl a szó szoros értelmében megszünt az irodalom műfaj mind Magyarországon,mind a világirodalom terén...Amit az utóbbi kb.25-30 évben kiadnak mint "kortárs irodalmat", az nem ér még egy fillért se...Meg még a nyomdafestéket is kár ezekre a "művekre" pazarolni...

A piros mogyorós csoki megszűnt ? én is nagyon szerettem és már nem is emlékszem, hogy mikor ettem utoljára.

hú tényleg a mogyis csokit nagyon szerettem és a Tibit és a Bocit

Aha...Volt olyan is hogy felébredt...Álltalában hazaindulás előtt vagy egy negyedórával,hogy szépen el tudjon köszönni tőlünk...És el tudja mondani nagy szinpadiasan, könnyes szemekkel, hogy: "Úgy örül neki,hogy látta a kis mókuskákat...Éshát ő már csak a mókuskákért él"...De azért az évek alatt egy tábla csokoládét nem adott nekünk soha...Vagy még egy zacskó cukrot se...Amikor néha eljött hozzánk látogatóba,az összes holmija egy kis fekete válltáska volt, amiben a rúzsait,meg egyébb holmijait tartotta...Bezzeg amikor a többi unokájához ment látogatóba...Majd leszakadt a karja a két hatalmas szatyor cipelésében, amik tele voltak mindenféle ajándék holmikkal...Igaz, őket sose nevezte "mókuskáknak", csak minket...Szóval így,utólag visszanézve a dolgokra,tényleg egy szavam se lehet,na...Ezt el kell ismerni...

Nemis vagyok az...Csakhát ez az átkozott alkalmazkodóképtelenség...Ez kitol mindig mindenhol velem...