Főoldal » Fórumok » Szépség & Egészség fórumok » Kinek van szívritmuszavara, ki esett át szívkatéterezésen? fórum

Kinek van szívritmuszavara, ki esett át szívkatéterezésen? (beszélgetős fórum)


❮❮ ... 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 ... ❯❯
979. lara117
2011. szept. 4. 16:22

Köszi.

Megpróbálom hátha ha már kicsit jobb az is valami.

Csak a kapszulától félek mert nem tudom lenyelni az ilyen gyógyszereket de meg próbálom.

Most a galagonya kapszulát szedtem az is nagyon jó a szívre persze ezeket hosszú távon kell szedni úgy épül be a szervezetbe rendesen.

üdv.

978. helena66 (válaszként erre: 977. - Lara117)
2011. szept. 3. 23:33
Igen, most is szedem nem gyógyított meg, de mintha kicsit jobb lenne vele, mint nélküle, így nem hagytam abba, amúgy is jót tesznek a szervezetnek a benne található antioxidánsok.
977. lara117
2011. szept. 2. 10:22

Sziasztok!

Használta már valaki a Cardio Flavint és ha igen milyen tapasztalatok voltak?köszi.

976. helena66 (válaszként erre: 974. - Pázizita)
2011. aug. 28. 13:12

Szia,

A lábdagadás szinte természetes a terhesség végén, ha oldalt tudsz feküdni sokat csökken, mert a baba és méhed állva és hanyatt fekve nyomja a test fő vénáját, amiatt pang az alsó bégtagokban a vér, és dagad. Aki szívbetegség miatt dagadós lábú,annak mindkét lába egyformán dagad, ha fekszik nem is lába dagad,hanem a háta mindig az a rész ami legalul van.

Egy kicsit próbáld magad megnyugtatni ez a legrosszabb periódus a ritmuszavarban, ha magunkat figyeljük. Ha jön úgyis jön és észre veszem, most ezzel a módszerrel nem figyelem annyira magam, egy időben akkora hülye voltam,hogy pulzusmérő órát hordtam szinte állandóan. figyeltem,hogy a rosszullétek alatt mennyi a pulzusom. Az élet ezekben az időkban elment mellettem, semmi másra nem figyeltem csak magamra és a bajomra. Örülni se tudtam. Csak ültem a szülinapomon és bámulta magam elé akkor is csak ez járt a fejemben. még az ajándékaim se érdekeltek, ennek az időszaknak a gyerekeim itták meg a levét. talán most jobban kezelm már a helyzetet.

2011. aug. 26. 21:45

Sziasztok!

Csak gyorsan írok, mert nagyon fáradt vagyok.

Hú, nálunk is jó meleg van, azért örülök, hogy mindannyian kibírtruk ezt az extrém forróságot nagyobb rosszullét nélkül! Talán a napokban érkezik végre egy kis lehülés.


Zita, a lábdagadás miatt ne aggódj! Nekem nem volt, viszont több kismama ismerősömnek igen, szóval rendszerint a baba okozza, nincs kapcsolatban a szívvel. (A baba "elnyom" néhány fontos eret ami a végtagok felé halad és romlik a keringés a lábakban) Említsd meg azért a védőnődnek vagy orvosodnak, de szerintem nem lesz semmi baj...

Ha priviben megírod az e-mail címedet, ígérem leírok mindent a császárról (mármint a saját tapasztalataimat).


Szép estét mindenkinek!

2011. aug. 26. 13:33

Ági,

Majd ha visszaolvasod, volt egy 968.-as hozzászólásom :-) de még azt szeretném kérdezni,hogy neked dagad-e a lábad? Én most vettem észre,hogy a lábfejem,vagyis a bokám szinte eltűnt,főleg a bal oldalon. Ez szerinted csak kifejezetten a terhesség,vagy esetleg "szívbaj" is lehet? Már megint kezdek paráskodni :-(

Tegnap voltunk 4d-n, a 32.hétben vagyok. Iszonyat volt szinte hanyatt feküdni, valamint oldalra is kellett,hol jobbra hol balra. Háát...végig azon stresszeltem nehogy bepörögjön a szivem,mert iszonyat fulladtam,mintha a nyakamban egy óriási gombóc lett volna ami nem hagy levegőhöz jutni. A jobb oldalt fekvéstől féltem a legjobban,mert egyébként sem tudok úgy aludni,mert olyan,mintha remegne a szivem és fulladok mellé. Nah mind1,végülis túléltem. Aztán nagy bátran még bementünk a tescoba,de bár ne tettük volna. Benn a boltban jött rám olyan szédülés-fulladás-extrák-megsemmisülésérzés,hogy azt hittem itt a vég. Pánikoltam is rendesen,hogy fel ne pörögjön a szivem. Gyorsan mentünk is a pénztárhoz. Egész úton hazafelé úgy pihegtem, figyeltem,hogy veszem a levegőt nehogy baj legyen. Kimerített. Egyébként is elég sokat szédülök,fulladok.

Nemrég épp pihentem a tv előtt,lábam feltéve,hogy ne dagadjon tovább(hátha),de ilyenkor mégjobban fulladok szakaszokban ha fekszek,és megint érzetem, hogy remeg a szivem,úgy bepánikoltam, hogy NE MÁR, nem akarom. Megijedek ez nagy baj. És nagyon figyelem magam. Most ebédeltem,hát evés után úgy lemerülök.Felgyorsul a pulzusom. Jajj már megint a bajom, mostmár nagyon félek, hogy ne legyen semmi.

Ti hogy vagytok? Ági és a többiek????

Borzasztó ez az idő is.....

973. helena66 (válaszként erre: 972. - Jucibb)
2011. aug. 25. 18:14

Sziasztok,

sok mindent kipróbáltam,hogy megszabaduljak a ritmuszavartól, először is pontosan szedtem a gyógyszereket, jártam járok ellenörzésre három havonta,ha átlagosak a problémáim, ha nagyobb sokron kívül. Kértem Isten már sokszor, próbáltam nem gondolni a bajra és szuggerálni, hogy semmi problémám nincs, de mindig előjött emlékezetetve, hogy ő van. Preóbálom őt magát kérni, hogy csomagoljon és hagyjon el engem, hát ez is hiába. Igen szélmalom harcot folytatok, annyit viszont fejlődtem,hogy már nem traktálom a bajommal a környezetemet, csendben vagyok, ha vacakul vagyok és elmegyek onnan. eléggé az agyára mehettem már a férjemnek, a gyerekeket pedig kihagyom ebből, ha kórházban volta,kértem ne hozzák be őket. A gyógyszerek mellé szedtem alternatív szereket, még homopatához is jártam. Rá kell jönnöm vannak jó és rossz periódusaim. Hogy mitől függ melyikben vagyok nem tudom.

A császármetszésnél nincs szinte vérveszteség. Az epidurális érzéstelenítés pedig nagyon jó, nem hiszem,hogy rosszabb,mint az altatás,amikor egy csövet dugnak le az ember torkán, inkább csak szokatlan,hogy az ember részese lehet a saját műtétjének és végig hallod mi történik, és azt is amikor majd először hangot ad a kisfiad. Ja és azonnal megmutatják láthatod is ott a műtőben már. Előtte magadban el kell döntened semmi extra nem lesz és hidd el akkor nem is lesz.

Nagyon szeretném megtalálni azt az utat,hogy ne blokkolja az életemet ez a problémám. Mert maga a ritmuszavar sem kellmes, de vannak olyan periódusok az életemben,amikor mindent ez határoz meg, mit mikor csinálok, hova merek elmenni, és mennyire érzem jól magam a szabadidőmben. Szeretnék itthon egyedül csendben olvasgatni, DE nem merek egyedül maradni, csak végszükség esetén. Beszari vagyok?

972. Jucibb (válaszként erre: 971. - Szívesen)
2011. aug. 25. 14:24

Kedves Viktor! :)

Ígérem próbálkozni fogok, és a szelént is megnézem.

Plusz info: találkoztam egy régi gimis évfolyamtársammal. és kiderült, hogy neki is ilyen problémája van, de : egy ideje egy mágnes nyakláncot visel, és állítja jobban van. Placebo? Nem tudom, de érdemes megnéznünk, mit írnak róla.

971. szívesen (válaszként erre: 970. - Jucibb)
2011. aug. 25. 13:44

Szia Jucibb!

Persze, sok ilyen helyzet van. Én úgy érzem, az a lényeg, hogy az ima, a kérés teljesülése nem a mi felelősségünk. Nem tudjuk meddig tart a gyógyulás, mikor kezdődik. Pl. a placébót minden tesztben alkalmazzák, kontrollhatásként, és mindig van valahány százalék, aki egy szőlőcukor tablettától is gyógyul, mert úgy tudja, hogy gyógyulnia kell. Ha mondanák előre, hogy ez hatástalan tabletta, de van pár ember akinek hatott, próbáld ki te is, biztosan nem hatna.

Ez mindenkinek saját belső döntése, hogy hitre vagy reményre van szüksége. Nem ugyanaz.

Jucibb drukkolok hogy sikerüljön legyőzni a félelmet. Az az első lépés. A barátnőd sztorijához hasonló: amikor legutóbb kórházban feküdtem, a szobatársam ajánlotta a biorezonanciát, egy konkrét orvost. Azonnal eldöntöttem hogy el fogok menni, még ha messze is van, mert ez nem véletlen, hogy ezt pont ez az ember itt elmesélte nekem. Mondta még a szelént is, mint nagyon jó szíverősítőt.

970. Jucibb
2011. aug. 24. 15:40

Drága Szívesen,Drága Csajok!

Én ennek a biorezonanciának mindenképpen utána kérdezek, köszi a tippet!

A másik: egyszer én elhatároztam, hogy minden este imádkozni fogok ( megmozgatom a hitemet, keresek vmi felsőbb erőt), megköszönöm Istennek a sok jót, amit ad, hogy vigyáz rám , a családomra stb...

Másnap reggel elvittem a kisfiamat az óvodába, majd megálltam a gyógyszertárnál, hogy megkérdezzem, a gyógyszer, amit megfázásra adott nekem a doki, szívritmuszavarral szedhető e? Ahogy benyitottam az ajtón, olyan erős ritmuszavar kezdődött, hogy térdre rogytam, mentők , intenzív, stb...

Azóta félek imádkozni, mert arra gondolok, hogy amikor segítséget kértem, lám mi történt.

A barátnőm azt mondta, hogy ennél nagyobb segítséget nem is kaphattam volna, mint hogy a gyógyszertárban esek össze.

Egyébként mikor összenyaláboltak a gyógyszertárban megkérdezték, van e vmi gyógyszer, amit adhatnak-mondtam, hogy egy oxigénpalackot..

Úgyhogy bizonytalan vagyok!

2011. aug. 24. 12:50

Sziasztok!

Jöttem sok örömteli dolgot mesélni nektek! :)

Egy a kérésem, a szokásosnál egy kicsit legyetek nyitottabbak. Én arra szoktam gondolni: mi árt jobban, ha hiszek valamiben, vagy ha nem?

Nos, Zenóbia kérdezte a lelki oldalt, ezért ezzel kezdem. Én a szívelváltozással együtt születtem, ez már több mint 30 év, de az első időkben nem okozott tüneteket. Érdekes módon ha olyan betegséged van, amit nem érzel, csak tudsz róla, az ártó hatás már ekkor elkezd építkezni. Kicsit gyengébbnek HITTEM magam. Aztán amikor a ritmuszavarok elkezdődtek, szépen fokozatosan nőtt felettem a hatalmuk. Akik betegséggel élnek, mindig keresnek valami fogódzót, én is abba kapaszkodtam, hogy ez próbatétel, erősnek kell lennem, szembenézni vele. Ez így is volt, de észrevettem, hogy hiába dacolok, a léc mindig magasabbra kerül. Az ablációval is ez volt, tudtam hogy félelemből nem fogok elmenekülni, szembenézek vele. Aztán sokmindent elolvastam, kérdeztem, úgy voltam mint ti is, X+1 kérdés, és rájöttem hogy semelyik válasz nem győzött meg semmiről, semmi sem elég, maradt a küzdelem. Pedig pont azért jelentkeztem az ablációra, hogy ne kelljen többet küzdenem.

Na ebből már látszik, hogy nem is a betegség a nagy baj, hanem a rengeteg küzdés, SZÉLMALOMHARC amit vívtam. Nem emlékszem hogy a küzdelemre valaha úgy gondoltam volna, hogy abban GYŐZNI lehet, csak hogy küzdeni kell és kész.

Lányok, hogy vívjuk ki a szabadságot?

Most kicsit pihentetem a filózós részt és jön egy jó hír: a biorezonancia nevű eljárás hatásos a nyavalyánkra! voltam két kezelésen, és semmit sem éreztem, de később feltűnt hogy sokkal nyugodtabb vagyok. Feszültség nélkül 10-15-el csökkent a pulzusom. A készüléket MORA-nak nevezik.

De ez csak az egyik fele, ennél fontosabb volt, hogy nagyanyámmal templomban voltam kb. véletlenül, és a pap arról beszélt, hogy a gyerekek amikor szeretnének valamit kérni, hízelegnek a szülőknek vagy elvégeznek valami munkát, hogy kiérdemeljék amit kérnek. Nem mondta hogy ez baj, csak azt, hogy ha ilyen "üzleti" alapon várunk az életben minden jót az Istentől, akkor semmit nem kapunk, mert mi magunk érezzük úgy, hogy ki sem érdemeltük. Kérünk valamit, és látjuk, hogy nem teljesült, akkor bánkódva beletörődünk h nem jár nekünk gyógyulás. Már részletesen nem tudom elmondani, de utána úgy éreztem, hogy tényleg, én sosem gondoltam még erre úgy, hogy megkérem Istent gyógyítson meg és utána már nem kell többet harcolni, küzdeni, reménykedni. Amit én tehetek, az a kérés. Tudok felmutatni bármi előrejutást az agyalással, spekulálással, utánaolvasással? Nem! Meg tudtam magam győzni bármiről? Nem!

Csak addig jutottam, hogy gyerünk, küzdjünk, kitartóan.

Hihetetlen, hogy mindig önbecsapásnak éreztem a "minden rendben lesz" típusú embereket, most meg kiderült hogy én csaptam be magam, azzal hogy csak a rossz dolgok erejét tudtam elhinni. Szó szerint bosszantott, ha olvastam hogy valaki meggyógyult vagy megúszott egy balesetet, hogy ő miért, ha nekem meg nem jár?

Mostmár nem lesz így, csak a jó erejét bizonyító dolgokat engedem be a tudatomba. Megnéztem egy csomó videót csodás gyógyulásokról. nézzétek meg youtube-on, miraculous healing-re keresve. Persze kérdezték tőlem: nem csalás ez? Vagy magadnak is mondhatod: biztos csalás (egy része az, de a boltban is becsapnak néha, mégis vásárolunk :)). Csak az a kérdés, mire van szükséged, arra hogy azt hidd csalás, nem lehet meggyógyulni, vagy arra hogy azt hidd nem csalás, ha legalább egy ember valóban meggyógyult, akkor lehetséges.

Tudom hogy a legtöbb embernek manapság fura és kissé ciki Istenről beszélni, de nézzetek már szét, mire jutunk magunktól, egyszerűen nevetséges milyen állapotban vannak az emberek testileg lelkileg. Még a sikeresek is, Tóth Vera pl.

Én bíztam magamban, mindig volt önbizalmam, mégis pánikbeteg lettem. Mostmár inkább átadom a gyeplőt Istennek, múljon az ő jóságán mi történik.

Bocsánat hogy ilyen hosszú lett, és a nem egyszerű mondanivalóért is, kizárólag azért írtam, hogy nektek is segítségetekre legyen.

Ha tetszett, szóljatok, van mééééég :D

2011. aug. 24. 07:33

Sziasztok,

Ági!

Sokat jelent nekem, hogy te már átéltél egy császármetszést ilyen problémákkal,és tudsz ebben okosat mondani,és lám...újra babás vagy. Szóval nincs minden veszve egyáltalán,és meglehet ezt csinálni. Pedig neked már ezidáig is sokkal sűrűbben voltak rohamaid,mint nekem. Remélem mostmár egyikünknek sem lesz több. Sajnos én nagyon pánikolós,félős vagyok :-(

A vérképem nekem sem jó,vérszegény vagyok. Szedem a napi neo-ferro-folgammát,hát túl sok eredménnyel nem. Te szedsz vmit, az infúzión kívül? :-) Nekem ezt a lehetőséget még nem ajánlották fel. Kicsit félek, hogy szülésnél majd a vérveszteség mit fog produkálni. Tartok tőle.

Te voltál mostanában rosszul? Most van akkor lehetőséged pihenni. Tessék kihasználni :-)

Helena!!!

Igazából nagyon félek a beavatkozástól, ezért próbálom húzni a dolgot,bár tudom,ezzel csak rosszabb. Előbb-utóbb sort kell rá keríteni,de mostmár ha csak lehet szeretném a terhességet e nélkül végigvinni. Már egy mélyaltatásos műtéten túl vagyok, bízok benne,hogy most az epidurálissal sem lesz probléma. Kicsit inkább attól tartok, hogy ugyebár az altatásnál "aludtam" :-) de itt éber leszek,és attól félek nehogy bepánikoljak,és előhozza a bajt. Félek az érzéstelenítéstől,naés persze attól,hogy ezt éber állapotban kell végigcsinálni. ÁGI!!! Neked erről mik a tapasztalataid? Jah,és az extrák már az előző császárodnál is megvoltak? Okozott gondot? Jajj, annyi kérdésem van :-) Bocsi.

A másik dolog,hogy 07.14-én amikor befeküdtem az ablációra nagyon megviselt lelkileg,hatalmas stresszebn voltam, és nem szeretném mégegyszer kitenni ennek a kisfiam,és magam sem,ha csak lehet.

Szép napot mindenkinek :-)

2011. aug. 23. 19:09

Sziasztok!


Hű, jó meleg van! Remélem jól van mindenki!

Nálam minden rendben. Extrák vannak néha, de csak annyiban figyelek rájuk, hogy azokban az órákban, amikor sűrűbben érzem ezeket, próbálok óvatosabban mozogni és nagyon-nagyon megnyugodni, hogy elkerüljem a bajt.

A pihenés az egyre aktívabb gyerkőc mellett az utóbbi hetekben nem nagyon jött össze, ezért most a kislányom és a férjem elutaztak az apai nagyszülőkhöz néhány napra, így hódolhatok kicsit az "édes semmittevésnek" is.


Zita, kicsit meglepve olvasom amit írtál az orvosi véleménnyel kapcsolatban... Nem látom ennyire vészesnek a helyzetet, mármint a betegségünkkel kapcsolatban...

Tégy úgy, ahogyan a számodra a legmegnyugtatóbb és bárhogy döntesz, higgy a döntésedben!


Csak azt tudom tanácsolni Neked - okulván az előző terhességemből - teljesen felesleges izgulni. Inkább élvezni kell ezt az állapotot, úgy könnyebb elviselni a nehézségeket. Azok egyébként vannak nekem is. Most a legújabb az volt, hogy infúziós kezelésre kellett járnom, mert nem lett túl jó a legutóbbi vérképem, ezért így "töltötték belém a vasat". A terhesség csomó minden mást is okoz nálam: emésztési problémák, durván pattanásos bőr, szédülés, légszomj stb. DE! Mindezek mellett CSODÁLATOS ÉRZÉS és nagyon boldog vagyok, hogy újból átélhetem! Fantasztikus dolog várni egy életet... Ez nagy áldás, amiért hálásnak kell lennem!

966. helena66 (válaszként erre: 965. - Pázizita)
2011. aug. 23. 18:10

Szia,

miért nem csináltatod meg az ablációt? Ha Tanár úr úgy ítéli meg, hogy biztonságos és szükséges, mert csökkenti a rosszulléteid számát akkor császármetszést is biztonságosabbá teszed a megad és a babád számára. Egy műtét bármilyen rutin beavatkozás is mindig veszélyt jelent, no meg a stresszes helyzet csak ront a mi állapotunkon. a Te válladon három teher is van a császármetszés a stressz és a ritmuszavarok.miért nem pakolod le az egyiket vagy kettőt is, mert,ha túl leszel rajta és sikerül,akkor a stressz is elmúlhat. A baba már nagy 312-32 hetesen megszületni, mert ez lehet az abláció szövődménye egyeltalán nem vészes főleg a debreceni koraszülött osztály nagyon klassz. Nagyon profik a picik ellátásában már a 25-26 hetes babák is életben maradnak károsodás nélkül. A 30 hét fölöttiek pedig ott nem is számítanak igazán koráknak. Persze az elején minden esetleges komplikációt elmondanak, de ahogy egyre több időt tölt ott az ember látja,hogy az igazán problémás babák a fél kikló alattiak.

Az én ritmus zavarom megvan, mostanában nagyon fura és rossz előérzettel indul, azután nagy fájdalmas ütés, több kevésbé erős szapora ütés, fulladás, zsibbadás, szédülés ez altt, vagy jön a pánik, vagy nem, ha mantrámat mondom,amit itt tanultam tőletek nem jön vagy csak gyengén a pánikos rész. A roham után gyenge vagyok, szédülök és baromira szerencsétlennek érzem magam. a nyaralásunk szuper lett volna,ha nincs ez a rohadt PSVT. Szeretnék megbékélni a sorsommal, de nem tudom elfogadni ezt. Sok mindenbe nem vágok bele annak ellenére,hogy baromira vágyom rá, mert eszembe jut mi van,ha közben jön az én kis bajom. Szóval félek. Bár idén kis lépést tettem előre, egyedül úsztam a nyílt vízen, mélyben, sokáig fél óráig, talán azért sikerült legyőzni a félelmemet, mert végre elfogadtam, ha nem kockáztatok élek,de vannak dolgok,amik nagyon hiányoznak,ez pl. a hosszú úszás a nyílt vízen. Nagyon jó volt, és mind három alakalommal megköszöntem a sorsomnak,hogy most megkímélt.

Persze nem múlt el semmi,csak így "röpke" 11 év után próbálok alkalmazkodni a helyzetemhez és élvezni akarom az életet. Sok dolog van,amit nem ttem meg az elmúlt években, mert rettegek a rohamaimtól, amely mindig halálfélelemmel társul.

Én is kövér vagyok, most többek között emiatt is fogyózok.

2011. aug. 23. 17:21

Sziasztok,

Hogy van mindenki? :-)

Engem eléggé megvisel ez a megint nagyon meleg. Fulladok, napjában legalább 3* zuhanyzok, hogy kicsit hűsítsem magam. Extrák 1000el. Félek tőlük nagyon. Fulladok is. 32. hétben vagyok. Picúrom nagyon aktív :-) Össze vagyok pakolva kórházilag, ha esetleg szaladni kellene mert baj van. A szivem miatt.

Hétfőn voltam vissza kontrollon a kardiológián, az orvosomnál, aki 07.14-én befektetett a katéteres ablációra, aztán mégsem került rá sor akkor. Most úgy mentem vissza, hogy azóta nem volt felpörgésem csak extrák. Igazából 100%-al nem marasztalt, de ő akár most meg is csinálta volna az ablációt, hogy szülhessek természetes úton, és ne kelljen a terhesség végét végigidegeskednem. A nőgyógyászom viszont akkor is császározna ha meglenne az abláció, mert azt a kicsi kockázatot sem vállalja. Azt mondta a kardiológus Tanár úr, hogy biztos mindenki nagyon ideges lesz majd a műtét közben, hogy nehogy gond legyen. Erre én: "és ha gond lenne?" Azt mondta erre, hogy ezt az aneszteziológusnak meg kell tudni oldania. Mondtam, ha csak lehet, szeretném ezt a beavatkozást a terhesség utánra tenni. Ere az volt a válasza, ha gond van, most már dolgozik, menjek be! Nagyon remélem, hogy nem lesz. Sajnos nagyon félek.

Hamar kifáradok, pedig sokat pihenek. Fulladok, na és persze az extrák...

Iszonyat fáj a keresztcsontom, néha annyira bicegek, hogy alig bírok menni. Sem feküdni sem ülni nem jó :-(

Nah ennyit a panaszkodásomból...

Remélem Ti jól vagytok, és minden okés mindenkivel!!!

ÁGI!!!!

Mizujs veled? Hogy telnek a napjaid? Hogy vagy? Nagyon vigyázz magadra! Remélem minden rendben van nálatok.

Mostanában mindenki nagyon eltűnt. Biztos mindenki nyaral :-) De jó nektek...Én is strandolnék egyet. Majd jövőre...

További szép napot mindenkinek!

Sziasztok!

2011. aug. 17. 10:50

Sziasztok Lányok, és Viktor! :)


Zita kitartás, annyira látom magam előtt, hogy pont ilyen leszek mint te most, ha majd én is terhes leszek. Tele parákkal, meg minden. Én sem tudok mást javasolni sajnos, csak a társaságot, filmeket, könyveket, nutellás palacsintát, bármit ami eltereli a figyelmedet, hogy ne folyton erre figyelj. Drukkolok, hogy sikerüljön. Már nincs sok hátra, ennyit már fél lábon is. :)

Ági nálatk minden ok? :)

Szia Viktor, örülök, hogy csatlakoztál. :)Te hogy állsz a lelkiekkel, hogy kezeled magadban ezt a dolgot? Gyógyszert akkor nem is szedtél egyáltalán? Az ablációhoz nagy drukk. :) ez az összegyűlünk a kérdéseinkkel ez tök jó dolog, de honnan lehet erről tudni, hogy van-e ilyen valahol?

963. Jucibb
2011. aug. 16. 23:41

Drága Zita!!

nem tudnál most folyamatosan vkinek a társaságában lenni, vagy valakiknek? Biztosan vannak a környezetedben olyanok, akik szívesen megtennék ezt.

Lehet ez adna egy bizonyos nyugalmat! Nem is csodálkozom az extráidon, mert ezek a vacak frontok senkinek sem jók. Nekem is vannak. Te pedig Ágival együtt egy kis pocaklakót vártok. :) ez dupla teher azért a szervezetnek. Egyébként nagyon ügyesek vagytok, Ági, és Te is!!

2011. aug. 16. 20:19

Hahó mindenki,

Hogy vagytok? Nekem most nagyon sok extrám van,és elég ütősek. A mai napom annyira rossz volt. Gyenge voltam, szédültem, erős exták, mintha megállna...volt párszor 100-110es pulzus is...jajj kicsit rá is pánikoltam. Nem akarom, hogy baj legyen!!!

Veletek mizujs?

961. 9e7be62190 (válaszként erre: 960. - Pázizita)
2011. aug. 15. 22:05

Szia!

Nem baj, ha sok 56-os méretű ruhácskátok van, majd jut belőle a következőnek is! ;-) (Gondolom, szeretnétek kistesót!)


Mi nem vetetjük le a köldökzsinór vért és az előző babánál sem tettük. Szerintem ez még a jelenben kicsit kiforratlan dolog és sajnos pénz kérdése is...

De ki tudja, hogyan fejlődik az orvostudomány, lehet a jövőben számos terápia eszközét jelenti majd...

Szóval, semmiképpen sem szeretnélek befolyásolni, ezt nektek kell eldöntenetek.

960. pázizita (válaszként erre: 959. - 9e7be62190)
2011. aug. 15. 18:55

Szia Ági,

Igazából babakelengyével már jól állok, túl jól is. Szerintem kicsit sok darabra sikerültek az 56-os méretek :-) Meg talán a 62-ek is, bár abból picit kevesebb van. Csak amikor megláttam egy tök jót, nem akartam ott hagyni, főleg mivel most nyáron a téli rucik jó kis akciókban voltak kirakva...Első bébi :-)

Már átmostam mindent, vasalás hiányzik, de ahhoz jön segítség,mert annyira fáj a keresztcsontom, hogy néha ahhoz is segítség kell, hogy az ágyból felálljak,és nem bírnék ott állni,ennyi rucit kivasalni. Gondoltam rendbe rakom őket még most. Biztos ami biztos :-) Már rég megszerettem volna kérdezni tőled, de más véleményét is szívesen fogadnám őssejt dolgában!!!??? Mi a párommal mindketten elég problémásak vagyunk, ezért merült fel bennünk ez a dolog...

959. 9e7be62190 (válaszként erre: 958. - Pázizita)
2011. aug. 15. 15:45

Szia Zita!


Kicsit megelőztelek előbb...

Felénk is meleg van ma, viszont én a meleget elég jól birom. De ha esni kezd, vagy csak beborul az ég... Na azt rögtön megérzi a szivem.

A légszomj szerintem a terhességtől van, nekem is szokott lenni.


Babakelengyével hogy állsz? Én a napokban mostam, tisztítottam ki a nagylányom újszülött holmiját, így már lassan minden a polcon van. Szerencsém van, mert mindkét gyerek novemberi, így a babámnak jók lesznek a meglévő, kinőtt ruhácskák.

Nagyon várom már a pici érkezését, kíváncsi leszek, hogy milyenek lesznek a napjaim két kicsivel!


Szép babavárást!

2011. aug. 15. 13:09

Ági!!!

Mizujs veled? Hogy vagy? Erre felénk elég meleg van most,eléggé megvisel,pedig benn vagyok a besötétített lakásban,és nem nagyon csinálok semmit csak pár dolgot kivasaltam meg tv-zek,esetleg ide ülök a gép elé. Picúrom elég aktív napok óta. Sokat van,hogy alig kapok levegőt,félek,nehogy baj legyen...hogy kizökken a szivem... 31.hétbe léptem ma. Hogy vagy? Várom válaszod. Szia.

2011. aug. 15. 13:07

Sziasztok!


Jucibb, nálam is gyakoriak az extrák, átlagosan napi 5-10 körül, bár vannak olyan napok is szerencsére, hogy egyszer sincs. Van hogy nagyon kellemetlen érzéssel jár, ha fekszek, gyakran én is felugrok a hatásukra. Nekem a terhességek alatt gyakoribbak.


Zenóbia, örülök, hogy jól vagy, köszönöm a biztatást!


Viktor, üdv a körünkben! Van hogy nekem is hosszú ideig eltart míg visszaáll a normál pulzus, eddig sajnos 12 óra a rekordom (mondjuk akkor a terhességem miatt nem volt sok gyógyszer lehetőségem). Szerencsére olyan is van, hogy néhány perc alatt rendeződik magától. Majd írd meg, milyen volt az ablációd! Én még nem merem rászánni magam...


Szia Zita! De jó, már lassan túl vagy a 30. héten is! Az azt jelenti, hogy életképes a babód és hétről-hétre csak erősödni fog! Én még "csak" a 25. terhességi hetet töltöm.

"Szívügyileg" viszonylag jól vagyok. Igaz, amióta nem írtam, megint jött egy begyorsulás, de csak vagy 10 percig tartott, visszaállt magától. Most már nagyon remélem, hogy idén nem lesz több!!!!!

A babám jól van, napokban voltam ultrahangon.


Szép napot mindenkinek! :-)

Többiek! Írjatok, mi újság!

2011. aug. 14. 20:55

Nekem az extrák hol gyengébbek,hol erősebbek. Igazából fájni nem fájnak,de annyira ledermedek mindnél. Mindig azt gondolom: nah most van itt a "vég" :-(

Sajnos én képes vok nagyon figyelni a pulzusom, a szívverésem. Van,hogy azt érzem,mintha megállna egy pillanatra,van,hogy kettőt dobban.

Ha gyorsan megiszom egy pohár vizet pl és teltségérzés fog el utánna mert előtte pl már ettem, akkor mindig olyan gyenge vagyok,és gyorsabban ver a pulzusom(90-100) sőt ált. ilyenkor fokozódnak az extrák,és mindig attól félek nehogy most induljon be 200al. Most is épp olyan fülledt a levegő,alig kapok,olyan rossz ilyenkor. Én pl csak a bal oldalamon tudok aludni,mert egyébként mintha a másik oldalamra fekve remegne a szivem. Nálam ez a pánikolás nagyon sokat rátesz sajnos. Tisztában vagyok vele,mégis mindig eluralkodik felettem.

Pár évvel ezelőtt 3 nyarunk úgy telt,hogy horvát-horvát-görögország. Oda-vissza én is nyugtatóval birtam menni,állandóan attól pánikoltam mikor jön a baj.Az első horvátos nyaraláson jött is,épp fagyizás közben,épp mensis időszakban,gyors visszamentünk a kocsiba,lefeküdtem,fel a lábakat aztán helyreállt. Pár évvel ez előtt még nem voltam ennyire pánikolós. Sokszor már annyira sajnálom a párom,hogy állandóan mondom neki,hogy a szivem már megint össze-vissza megy. Jön a picúrkánk,31.hétbe lépek hnap,és iszonyat várjuk,viszont ezeket a gondolatokat mégsem tudom kiírtani a fejemből,és sajnos a napom nagy részét kitölti. Jártam már pszichológushoz-pszichiáterhez is,és mégis ez van. Megmondtam,hogy nem mégegyszer nem fogom magam lebutítani nyugtatókkal. Úgy elmennék egy olyan találkozóra ahol összegyűlnek a PSVT-sek...

Szép estét mindenkinek.

955. Jucibb
2011. aug. 14. 18:07

Na, szia!!! :))))


Igazad van, tényleg sok itt a lelki szorongás, de amint észrevetted, azon vagyunk, hogy megpróbáljunk egymásba lelket önteni. Mikor én legelőször bekerültem az intenzívre ezzel, arra gondoltam, na ba....meg, mekkora balek vagyok, itt ez a sok idős ember. én meg fiatal létemre itt kötöttem ki. Aztán rájöttem, hogy nagyon nem vagyok egyedül!

Az tuti, ha megcsinálják az ablatiót Neked, csak jobb lehet-ez az alap hozzáállás. Neked égetnek vagy fagyasztanak?

Meglátod, minden rendben lesz!!!

csajok, várom a válaszokat!! :))))

2011. aug. 14. 17:40

sziasztok!

Ugyan ez egy női portál, de ilyen szuper szívritmuszavar infóhely nincs több a neten, ezért fiú létem ellenére regisztráltam.

A sztori nem új, abláció 1 hónap múlva. Nekem csak 1-2 évente vannak rohamok, de akkor nem normalizál magától, noszogatásra is nagy nehezen.

Legutóbb idén áprilisban volt, mióta nincs éjjel előkeríthető háziorvosom, inkább kórházba megyek, sajnos mindig hajnalban vannak a zavarok. Az utolsó élmény nagyon rosszul alakult, 1-2 tabletta után otthagytak az ágyon, 3-4 óra várakozás telt. Fibrilláció közben nem igazán lehet aludni, ezért így végül kimaradt egy egész éjjel alvás nélkül, plusz mind tudjuk mennyire virgonc az ember ilyen roham közben, plusz meleg volt, nem ihattam az esélyes altatásos kardioverzió miatt. Elkezdett már jobb választásnak tűnni kiugrani az ablakon, mint várni tehetetlenül. (pánikroham) A sinus ritmusom kb 8 óra után állt vissza (ez kb a szokásos időtartam)

Utólag persze örömboldogság, de eltökéltem hogy meg kell szüntetni ezt a kórt, mert pszichésen elviselhetetlen.

Nagyon megdöbbentett, hogy itt a fórumon mennyi lelki szorongás látszik, pedig mi még "kispályások" vagyunk, a kórteremtársam 6szor élesztették már klinikai halálból, pacemakeres és magát mikrobiként emlegeti :)

Szóval az új élet reményében elkezdtem pszichológushoz is járni, plusz vállaltam az ablációt, gyógyszert nem akarok szedni.

Mostanra felderítettem a neten minden infómorzsát erről az eljárásról, az orvos magabiztossága győzött meg, de a tényleges veszélyességet nem tudom belőni. Az ismert komplikációk mellett a nagyon veszélyestől indulva, az átesettek beszámolója alapján a semmiségig el lehet jutni.

Pl a természetes ritmuspályák elégetésének veszélyénél is nem lehet tudni ez orvosi hiba, vagy a véletlen műve. Nekem azt ígérték hogy AV csomó közelében nem fognak égetni.

Aztán az égetés-fagyasztás különbsége, a fagyasztást egyértelműen biztonságosabbnak tartják, de ez elvileg nem a beteg választása.

Tavaly az OKIban indult egy nagyon jó kezdeményezés, veleszületett szívbetegek gyűltek össze, az orvosok előadásokat tartottak. Jó volt egy emberséges nyugodt közegben találkozni a betegtársakkal. Nagyon sok fiatal nő volt, főleg terhességi kérdésekkel. Remélem folytatódik ez a program.

Jucibbnak extráról: nekem napi 10 alatt jön elő, olyan mintha megijednék valamitől, nem az ütés ereje az erős, hanem az a fura ijedtség, ami azonnal végigfut az idegpályámon.

Mindenkinek sok erőt és gondviselést kívánok!

953. Jucibb
2011. aug. 14. 12:46
Légyszi,aki ráér válaszoljon már mennyire erősek ezek az extrák! Köszi!
952. Jucibb
2011. aug. 14. 12:45

Egyébként a férjemmel, és a kisfiammal elmentünk 10 napra Horvátországba. Ahogy átléptük a határt, én elkezdtem cidrizni, és az oda és vissza-utat is egy -egy 0.5-ös frontinnal tettem meg. szánalmasnak éreztem magam! rengeteget szorongtam, de mikor sikerült lazítanom, akkor szuper jó volt.

Más: az eegyik rokonom azt mondta, hogy azért van ritmuszavarom, mert kövér vagyok, a másik pedig azt, hogy azért van, mert nem tudok lazítani. Hogy magyarázzam meg, hogy ezért nem tudok lazítani? Ördögi kör!!!

na, de fel a fejjel!! :)))

951. Jucibb (válaszként erre: 950. - Pázizita)
2011. aug. 14. 12:38

Kedves Zita, drága csajok!


Nekem is vannak bőven extrák!Tegnap este pont arra gondoltam, jaj , de jó, két napja nem volt semmi, és akkor egy akkora extrám volt, hogy felugrottam.

Kérlek,mondjátok meg nekem, hogy nektek mekkorák ezek? Nagyon erősek, vagy csak egy picit erősebb dobbanások? Nekem nagyon erős, és már félek, hogy nem is olyan ártalmatlan.

2011. aug. 14. 07:11

Csajok,

Ti hogy álltok mostanság az extrákkal??? Hát nekem vannak bőven. Napi szinten átlag 20-30 tuti. (30.hét utolsó napja)

Szép napot mindenkinek.

❮❮ ... 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook