Anorexia és bulimia (beszélgetős fórum)

Szia Via!

Nekem megvan elektronikusan és könyvben is megvettem. Ha írsz egy email címet, elküldöm neked!

Sziasztok!

Elballagtam, hát épp esett az eső délután meg kisütött... étteremben nem sokat ettem, de a tortámból igen + itthon egy csomó édességet...

Kívánom, hogy mindenki találja meg önmagát! nekem egy sokkalta szebb életszakasz következik: kevesebb, mint 4 hónap és elmegyek Pestre. El tudok majd szakadni az itthoni dolgoktól.

Érettségik hétfőn kezdődnek. Hétfő magyar, kedd: emelt matek, töri szerdán, csütörtök szünet(mert angol előrehozottam megvan) pénteken német írásbeli.

Szurkoljatok, és szorítsatok értem! A következő hetet normálisnak akarom, és az is lesz: viszek barnakenyeres szendvicset, almát. Nem akarom hogy akármilyen zabaroham hatással legyen az érettségimre.

Az egyik felvételi tárgyam a matek, kedden (meg a többi napon is azért:D ) nagyon szorítsatok! Remélem nektek is szép hetetek lesz, és hétvégétek most!

Érettségi alatt szerintem nem nézek majd fel a fórumra. Puszik!:)

ezt hogy érted? :)

én amit teljes mértékben próbálok kerülni, az csak a cukor...

rántott gomba nekem nem tartozik a rossz kaják közé...

nekem csak a cukorral, édes dolgokkal van a bajom, de Steviát és Nyírfacukrot szoktam használni.

Sziasztok!

És az átkozott munkahelyi stressz ellen mit ajánlotok, mit tehetne 1 bulimiás, hogy ne legyen naponta zaba-pánik, és dührohama?

Néha heti 6x is melózok, napi 4órát utazok, és annyira kell kapkodni, cipekedni abban a szar raktárban, hogy még hugyozni sincs idő kimenni, nem még enni...naponta van pánikrohamom emiatt.

Ráadásul hatalmas a zaj, idegbeteg mindenki.

Már 6. éve ez van, nekem ezért nem sikerült még kilábalnom az otthoni zabából, mivel majdnem minden napom ugyanaz. De hát nagyon kell a pénz, az kell legjobban, még ezen a szar melóhelyen fizetnek+ leginkább, nem hiába.

De hát ez 1 normális felnőtt ember életvitele, nem igaz? Majdnem mindig csak a munka+a munka!

Higgyétek el, hogy baromi nehéz így nem csapdába kerülni! Rémálom... X-(

Mindenkinek nagyon szép napot mára és kitartást!

Hogy vagytok? Mi újság?

Olyan, hogy "cukorallergia" nincs, de lehet olyanokat mondani, hogy sokat ingadozik a vércukrod és arra pont a cukor kiiktatása javallott. Amióta ezt betartod, azóta jobban vagy:-) Vagy azt is lehet mondani, hogy antibiotikumot szedtél, ami köztudottan tönkreteszi a bélflórát és ilyenkor kerülendő minden finomított és cukros dolog.

Nálam már a gluténérzékenység miatt megszokták, hogy sok mindent nem ehetek, ezért már fel sem tűnik a többi:-)

Kedves Fórumozók!

Elnézést, hogy nem szorosan a témához kapcsolódóan írok. A Szegedi Tudományegyetem pszichológia szakán vagyok levelező tagozatos hallgató. Egy csoporttársammal az étkezési szokások és evészavarok szociálpszichológiai hátterét vizsgáljuk kutatásunkban. A kérdőív kitöltése kb. 15 percet vesz igénybe, és nagyon nagy segítséget jelentene nekünk. Természetesen teljesen anonim, azonban, ha valaki egyéni eredményéről visszajelzést szeretne, egy azonosító és e-mail cím megadásával erre is lehetőség van, ha a teljes kutatás eredményéről szeretné a visszajelzést, akkor elegendő az e-mail cím megadása.

Előre is nagyon köszönjük a segítséget azoknak, akik kitöltik, esetleg ismerőseiknek tovább küldik.

Kresznerits Szilvia

A kérdőív az alábbi linken érhető el:

[link]

a sportolás tényleg nagyon jó!

:D ez nagyon jó módszer, hogy allergiás vagy :D

azt hiszem én is fogom ezt alkalmazni, ha cukrot akarnak belém tömni :D

Nekem az a trükk vált be, hogy vettem bérletet fitness terembe és beiktattam a napi sportot. Mivel falásroham után képtelenség sportolni, így ez a gondolat sokszor visszatartott. Ugyanakkor a koplalástól is visszatart, mert akkor meg erőm nincs hozzá. Azt meg nem tehetem meg, hogy nem megyek, mert benne van a pénzem a bérletben. Na így nehéz nem normálisan enni:-))Nekem ez sokat segített. Meg a mozgás amúgy is olyan örömérzetet ad, hogy utána már kevésbé keresem a kajában a vigaszt. Tegnap pl. kirándulni voltunk és csak egy kis zöld salit vittem magammal egész napra. Nagyon éhesen estem haza, de nem ettem túl magam, teljesen normálisan sikerült vacsoráznom, mert maga a kirándulás és mozgás élménye annyira feltöltött, hogy a kaja már kevésbé volt érdekes. Persze, néha így is befészkeli magát a gondolataimba az evészavar, (főleg a koplalas)de már legtöbbször ki tudom valamivel cselezni:-)

Egyébként meg máshol evéskor, ha nem akarok enni annyit vagy bizonyos dolgokat, akkor azt szoktam mondani, hogy allergiás vagyok. Erre nem tudnak mit mondani és nem erőltetnek semmit.

jaj tudom, én is így szoktam magam érezni a rossz napokon, teljesen a kaja irányít...

de higgyétek el, még ha nagyon nehéz is, én is kűzdök ezzel a dologgal.

saját magunk esünk bele ebbe a borzalmas és kegyetlen állapotba, tényleg kegyetlen és nem normális dolog...de...pont ezért, elég erősnek is kell lennünk ahhoz, hogy ebből az egészből kimásszunk!!!!

csak gondoljatok bele, milyen felemelő és szabadság érzés jöhet, micsoda lelki felszabadulás, ha áttörjük ezt a szörnyű betegséget...amikor urai lehetünk az életünknek...

mert itt nemcsak az evéssel van a gond, hanem...általában...nálam legalábbis, az egész életemmel!

Akarjátok a változást! Akarnunk kell erősnek és bátornak lenni!

nenene, ne így állj hozzá!!

miért ne szabadna azt enni? az nagyon finom!

főleg, ha étterembe eszel, akkor csak annyit eszel amennyit épp kihoznak :)

kitartást mindenkinek!!!!

én ha kimászom ebből a dologból, segíteni fogok nektek ígérem :)

nekem tegnap jó napom volt és ma is nagyon erősnek érzem magam, de majd tudom, hogy jönni fog a gyenge pont, amikor elveszthetem a fejem, de már várom ezt a gyenge pontot, mivel szembe akarok nézni vele és legyőzni!

Segítsetek!

Pénteken lesz a ballagás utáni ebéd. Mit mondjak miért nem eszek? (teljesen biztos, hogy NEM fogok enni.)

- fáj a hasam/gyomorrontásom volt csütörtökön

- vírusos betegségem volt a hét elején, még nem érzem magam annyira jól (ezt rokonoknak lehetne mondani)

- hányingerem van, a melegtől rosszul érzem magam

Egyéb ötletek?

Ismerős. Az egész tanévem ilyen volt... koplalás-zaba-koplalás-zaba. Most próbálok kijönni.

tegnap zabáltam, ma víznapom volt + hashajtó. Én úgy vagyok (VOLTAM) vele hogy azzal kezdődött a falásroham hogy olyat eszek, amit szeretek, aztán már teljesen mindegy alapon tömöm magamba utána azt, amit nem is szeretek annyira...

Bazz, itthon minden a kaja körül forog. Most lesz a ballagásom pénteken... anyám (bulémiás, ebben 99%-ban biztos vagyok, hogy hánytatja magát) meg apám a kajáról beszélgettek: ki milyen menüt eszik az étteremben, komolyan anyámnak nincs más témája csak a KAJA KAJA KAJA!!!

Mert hogy 2 vega menüt rendelt (én nem eszem húst, meg magának rendelte a másikat) de lehet hogy mégis egy rokonom eszi rajtam kivül a másik vegát és nem ő...

Meg lehet vinni étterembe (olyan étterembe megyünk, hogy megengedik, meg anyagilag nem állunk olyan hűderózsásan) itthon készített sütit... bazz anyámnak hozott a szomszéd szezámos rúdat tegnap és mondta a szomszéd szerintem neki, hogy akciós a leveles tészta a lidl-ben erre anyám (aznap már 3szor volt boltban): "óó de jó akkor még ma elmegyek a lidlbe..."

ENNYIRE KONTROLLÁL A KAJA. Gyűlölöm, gyűlölöm hogy a kaja ilyen kontrollal van az emberekre.

Már itt tervezgeti anyám mit fog sütni itt van előttem egy recept valami édes sütiről is, fúúj. :S NEM AKAROK ENNI!!!

Gyűlölöm, hogy kontrollál a kaja.

Én akarom irányítani a kaját! Ma víznapot/teanapot tartottam.

Igen, ez elég ellentmondásos, hogy azért jön az evés utáni vágy, mert szeretet (vagy egyéb) hiányunk van, ugyanakkor még sem okoz boldogságot.

A külső segítség valóban jól jön, de ha bizonyos élethelyzeteteket nem áll módomban rendezni, akkor a betegség is fennmarad a háttérben és ezen más sem tud igazán segíteni. Igaz, ilyenkor jó lenne, ha a problémára nem így reagálnék, hanem "egészséges" módon, de én azt gondolom, hogy nincs is olyan ember, akit bizonyos szituációk ne viselnének meg pszichésen. Csak a reakciók különbözőek és van akinek evészavarban jön ki, és van, akinek másban. A baj csak az, ha ez nem átmeneti és benne ragadunk a spirálban.

De talán a sorstársak tudnak egymásnak egy kis mankót adni és így csak kivergődünk belőle valahogy. Ez a fórum is olyan jó, hogy van. Már régóta olvasom és sokat segített:-)

igen, nagyon nagyon összetett dolgok! nekem már 4 éve tart az evészavar, de már 7 éve vagyok lelki beteg.

nagyon sok dolog van és én is sokszor össze vissza kapkodom a fejemet, hogy amíg próbálok egy dolgot megoldani, addig ott van még 1000 kis apró probléma ami még szintén megoldatlan.

ezért kéne találni egy közös nevezőt...talán, hogy keresni, azért is sokat és minden percben a boldogságot keresni, azokat csinálni, ami jelen pillanatban boldoggá tesznek.

engem az evés nem tesz boldoggá, azt pont azért csinálom, mert boldogtalan vagyok