Anorexia és bulimia (beszélgetős fórum)

Köszönöm a sok aggódást!Kedvesek vagytok,hogy írtok nekem és tényleg nem csak egy sort írtok félig odafogyelve.Tudom,hogy veszélyes, amit csinálok,de nem tudok meggyógyulni vagy csak túl gyenge vagyok abbahagyni ezt az egészet.Az az igazság,hogy én csak akkor tudok 100 %-ot nyújtani ha nagyon keveset ezsek és félig szédelgek,akkor tudok a legjbban összpontosítani.Mikor régen többet ettem akelleténél be voltam pánikolva és egész nap nem tudtam mit kezdeni magammal annyira szét voltam csúszva.Teljesen beleépült abetegség az életembe és már egy életforma alakult ki nálam.

Amúgy a mai menüm nekem egy nagyon édes,fincsi nari volt meg egy darab csemegeuborka.!Ma már úgysem ezsem csak holnap ilyentájt.Csak jó sok sima tea.

Nekem nem sikerűlt megbontani rendesen a narancsot, ezért megkínóztam szegényt:)) és életemben először kiskanállal ettem meg, mivel szétszedni sem tudtam ezért feldaraboltam és tettem rá egy kis fahéjjat..nyaaammm meg egy kis zsírszegény yoghurtot..

Gyümölcspercek a mai napra! Még valaki valami specialitást mára?:)

hmm olyan gyümölcssalit csináltam h megszólal.

van benne: alma, meggy, narancs, banán, grapefruit, tiszta vitamin bomba, csináljatok Ti is, egészségesss

na végre megtaláltam a régi regisztrációs nevemet, appledoll, csak nem tom a jelszavam, vagy az elba**ódott mailcímem miatt nem tudtam azon soha belépni... :D :D XD

amúgy mi újság???

én ma tornáztam, most nem tudom mi van, szeretnék még fogyni , de nem akarok kórházba kerülni. hm, nem tudom teljesen kikészít ez az egész... ma még nem ettem semmit, ideges vagyok ... nekem most k**vára ,,összejött" minden, nem tudok semmit nem tudom... írjatok privit, akik szoktatok xD köszi és remélem ti jobban vagytok mint én bár az nem nagy szó, szóval remélem ti jól vagytok, bár amikbe beleolvastam (idegesítő-de én általában mindig csak beleolvasok) egyesek élet és halál között vannak... kemény... gondoljátok meg... na szeretés és csóka mindenkinek :P

Pixie_ sajnálatos ez a dolog, de remélem kicsit tudatosított, hogy változtatnod kell!!!

Kittybell csodálom, hogy még tudsz funkcionálni, nagyon sűrgősen változtatnod kellene, de ezt Te is tudod, szerintem itt már alap lenne a kórház! Remélem a védőnő segít.

Ne adjátok fel, hisz olyan szépen küzdöttünk együtt!!!

"Oh, boy, there's a demon for everything "

Ilyenkor mindig ez jut eszembe.:)

Szia!

Amit most folytatsz sűrgösen abba kell hagynod, hanem nem biztos, hogy lesz visszaút! Ez már nagyon nem vicc, gondolj csak bele 5 év alatt mi történt eddig veled? Lefogytál 43kg, ami írtó kevés a magasságodhoz, mit tervezel akkor az elkövetkező 5 évre? Így nem fogod tudni egyik álmod sem elérni, 100 kcal, kb annyira elég, hogy a szíved 2x rendesen pumpálja a vért a szervezetedbe. Jó ez most egy banális példa, de kb ennyire elég. S a nap többi részében? A szíved a saját izomrendszerét fogja lebontani, mert ha máshonnan nincs akkor onnan fog eltávozni, és azt mindannyian tudjuk, hogy hova vezet...

Talán jobb is, hogy hamarosan védőnőhöz méssz, csak akarj te is meggyógyúlni. Hidd el, ha megpróbálsz minimum 1000kcalt enni naponta nem fogsz hízni, csak helyreáll minden a szervezetedbe, naponta 1200kcal kell egy szervezet normál funkciónálásához. Csoda, hogy még bírod a a tornákat!

Az önbecsülésed csak akkor fog pozitív irányba mozdúlni, ha bebizonyítod magadnak, hogy képes vagy legyőzni a tévképet, amiről azt hiszed, hogy te vagy, közbe ez csak egy az arcodra ragadt nájlon, ami miatt nem látod az igazi önmagad. Akarj változni! Akarj kilábalni ebből az egészből. Akarj élni, mert megéri! Hidd el vannak céljaid, csak nem mered a felszínre hozni, vagy nem engedi a betegség, de vannak, és ezt te is tudod, TE tudod!

Ó,aranyos vagy:)

De ez nem azért van,h sokat iszok,vagy gyorsan...ez már amolyan megszokás.Ha valahányszor hánytatni akartam/akarom magam,akkor iszok egy bögre teát.Jól hígítja a gyomortartalmat,így nem szenvedek túl hangosan.Bár kétlem,h nálam halkabban senki sem tudja magát hánytatni...Nem dicsőség,csak puszta tény.

Szóval ezért nem ajánlom még a gondolatát sem az önhánytatásnak,mert könnyen bele lehet szokni és sokkal könnyebb finomat enni és utána kihányni,mint önmegtartóztatónak lenni és koplalni.

Sziasztok mindenki,régen írtam,de gyakran olvaslak titeket!^^

Én is bulimiás vagyok.Kábé 5-6 éve,kisebb-nagyobb megszakításokkal.Teljesen megértem a gondod.Bár nálam annyira rossz már,hogy ha teát iszom,akkor is hánynom kell.(pedig mézzel iszom és édesítőszerrel)Próbálj meg rendszert tartani az evésben,akkor tudod kontrollálni,a falásrohamot.:) Én pl. felírom mindig,hogy mit eszek,sokkal megnyugtatóbb papíron látni,hogy nem is ettem olyan sokat.:)

Szurkolok,hogy sikerüljön leküzdened a bulimiát és azt a semmi kis pár kilót!^^

Sziasztok!

Remélem ez a jó fórum, azt hiszem muszáj valahova kiírnom ezt most magamból... bulimiás vagyok, úgy egy éve, de újévkor megfogadtam, hogy szivesztertől kezdve nem hánytatom magam soha többet. Eddig sikerült tartani, de az ünnepek miatt feljött pár kiló, és belekezdtem egy 10 napos fogyókúrába... végigcsináltam (lement úgy 2 kiló) pénteken volt vége, és bár elterveztem, hogy óvatosan kezdek neki enni, nem sikerült, elvesztettem a kontrollt, és azóta csak zabálok... nagyon rosszul vagyok, mindjárt szétrepedek, de nem akarok hányni... nem akarok visszahízni sem, bár az a két kiló, amit leszenvedtem magamról, biztos vissza is jött... megpróbálok most megnyugodni, lefeküdni, és hátha holnap már normálisan fogok tudni enni... nem akarom ilyen hamar feladni.... de nem hízhatok vissza! Drukkoljatok nekem...

köszönjük a bíztató szavakat, mindannyiunknak sokat segít. Nem lehetett könnyű látni, hogy a saját lánya tönkreteszi magát, de fejet hajtok, hogy ilyen erős, és ennyire mellette volt. Nekem sajnos nem vették észre a szüleim, hogy elfogyok, titokban kértem segítséget amikor már nagyon kellett, és mikor kórházba akartak utalni, még akkor se tűnt fel nekik, bár jól titkoltam, nem akartam fájdalmat okozni. Már tudja anyukám, mert mikor pánikrohamok is társultak ehhez, akkor el kellett mondani, de sokszor megnyugtat, hogy nem hagyja h tönkretegyem magam...

Valóban igaz, h ha az életösztönünket az evést meg tudjuk tagadni, akkor ezzel az erővel a gyógyulás is mennie kell, csak akarat kell hozzá.

hajrá csajokkk

Őtcsokit szoktam közbe enni, vagyis amióta visszajöttem vettem 2 táblával, eddig egy teljesen elfogyott, szóval naponta megeszem egy kockát, ma kimaradt, inkább narancsoztam.

Na lassan fekszem le, holnap korán kelek, és persze már kora reggel megkezdem a parrát.

Jó éjszakát, és köszönöm a rámgondolást. Puszi

Graatttuullaa, nagy nagy!! Ügyes vagy!!

Eleinte nem értettem a Mickey egeres dolgot, aztán leesett:)))

Holnaptól kezdődik a hivatalos vizsgaidőszak, szóval para-para-para. Jól kéne sikerűljön.. úúgy félek, sokkal nehezebbnek érzem mint a tavaj. Muszály megcsináljam, inkább nem kell ösztöndíjj, csak maradjak az államin.

Na szép estét. Vigyázz magadra, és gyógyulj meg mielőbb! A gyümölcs tea és háztartási keksz sokmindenre gyógyír, mint nagymamámnak a jódos vatta:)))

Tudom, igazából rájöttem, csak akkor ott valahogy rosszul érintett... De igen, a lényeg, hogy rögtön el lett nekem magyarázva általa, mi is a helyzet. :) <3

4,63as lett a kreditindexem, úgyhogy remélem jön egy kis ösztöndíj, jó lenne... :)

Veled miújság? :)

A kiskori fotódon rajta van a Szerelmem :D Mert elnevezte a hugom Mickey egérnek... ;)

Most kicsit beteg vagyok, valami van a gyomrommal, úgyhogy pihengetek.

Mindenkivel miújság? :)

Te Drága!!:*

14 éves korodban gyerek voltál, persze megértem, hogy rosszul esett, engem is rosszul érintett volna, de milyen jó , hogy Mindig jókor és Mindig ott van a Párod!

Hogy mentek neked a vizsgák?

Rég hallottam rólad. Puuussziii

Köszönjük a bíztató sorokat. El kellenek mindig...

Tegnap fel akartam venni a régi melegítőmet. Nem jött rám. Kb. 14 éves koromban kaptam... Elkezdtem sírni. De a Párom odajött és átölelt, és elmondta, mennyire butaság ami miatt sírok, és mennyire nem úgy van, ahogy én látom.

Kell a segítség. Nagyon. <3

A próbafülkéről jutott eszembe, hogy tényleg nekem is volt ilyen...

Fürdőruhát akartam venni, és bementem a fülkébe, felvettem, és először elkezdtem keresni a melleimet... Utána meg végignéztem magamon, és alig ismertem meg magamat...

De kell ilyen szerintem, a felismeréshez segít.

Mostanában kuszák voltak a napjaim, nem volt nagyon időm írni, de olvastalak benneteket. Örömmel vettem észre, hogy mindenki próbál felzárkozni, és helyreállítani az életét. Csak remélem ez nem csak digitális, és csak addig tart, amig leírjátok, hanem valóban is tesztek érte valamit, mert hanem nem ér semmit.:)

Majd még benézek később. Puszi mindenkinek vigyázzatok magatokra, és egyetek még akkor is ha az a buta tükör pixelhibás, és nem azt mutatja amit kell. Na pusszzii mindenkinek

Miután ezt elolvastam, azon kezdtem el godolkodni, hogy hol hallottam már ezt a szövegekt ,ezeket a gondolatokat, ki és mikor mondhatta már ezt nekem régebben, mert annyira ismerős volt minden egyes szó és gondolat. Aztán rájöttem, hogy senki, hanem ezek az én gondolaataim,érzéseim,amiket még soha nem mondtam ki hangosan, csupán magamban próbágattam megfogalmazni az itt leírtakat. És ezt olvasván eleinte megdöbbentem, majd magamba néztem , elgondolkodtam minden egyes mondtaon, gondolatsoron, és azt kell hogy mondjam, maga egy remek anyuka, aki teljes mértékben át tudja érezni a lánya érzéseit, és miénket is.

Remélem a lányának sikerülni fog kilábalni az evészavarából, drukkolok neki és tiszta szívemből kívánom neki a legjobbakat. Kitartás!