Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » A szív és az ész harca fórum

A szív és az ész harca (beszélgetős fórum)


1 2
51. miss mell (válaszként erre: 49. - Andi6020)
2009. szept. 27. 14:52
Most azt hiszem, hogy a számból vetted ki a szót. A régi kapcsolatomat nem az új miatt dobnám fel, hanem most érzem azt, hogy ez nekem tényleg nem jó. Egyébként olyan sokan írtok, és úgy érzem, többségetek az új felé vezetne. De még mindig bennem van, hogy a régit megbántom. Jaj, nagyon nehéz napjaim vannak...
2009. szept. 26. 14:41

Ez így igaz, Andi6020!

Van egy könyv, arról szól, ha elég erős vagy és bízol önmgadban, bárki lehet a társad. Emelkedettebb pillanataimban én is így gondolom. Mi erről a véleményetek?

49. andi6020 (válaszként erre: 48. - Noname:()
2009. szept. 25. 20:55

Így van. Az ember sose egy másik miatt váljon el, csakis saját maga miatt.

Ennek ellenére sokszok a harmadik érkezése nyújt ugródeszkát a házasságból.

48. Noname:( (válaszként erre: 25. - Andi6020)
2009. szept. 25. 20:45
Ez nagyon igaz.Egy másik miatt nem szabad elválni.Előbb le kell zárni a múltat,és csak utána szabad a jövőre gondolni.
47. biológus (válaszként erre: 46. - Andi6020)
2009. szept. 25. 20:28

Így értem, teljesen oké.

Ne érts félre, én nem ítélek el senkit és főleg nem vagyok álszent. Inkább csak kíváncsi. :) Én is félrenéztem már az előző kapcsolatomban, nem is tagadom, de ezzel szerencsére a boldogságot találtam meg, az addigi legjobb barátom személyében. Én nem tudtam előtte, hogy a rajongás nemcsak az embernek, hanem a férfinak is szól a részemről. Sokára jöttem rá. Öt év után.

17 évesen megkérték a kezem. Meg még utána kétszer. Azt hiszem, jobb hogy akkor nem mentem bele egy-egy lángolásba, mert érdemes volt a Kedvesemre várni.

46. andi6020 (válaszként erre: 42. - Biológus)
2009. szept. 25. 20:15

20 éve vagyunk együtt, én 17 éves voltam. A férjem életem szerelme volt, és az Ővé is marad ez a poszt, de 20 év elteltével már nem szerelmes az ember. Amit érez, az erősebb, mélyebb mint a szerelem.


A véleményemet, nézetemet, nem az érzelmek (hiánya)befolyásolják, illetve nem azért vannak, mert nincs, és nem is volt szerelem. Húúú, lehet, hogy belebonyolódtam ebbe a mondatba:-)

Szóval megpróbálok reálisan gondolkozni, és nem akarok képmutató lenni.Tisztelet a kivételnek, de még itt, névtelenül sem merik az emberek vállalni magukat, azt írják amit más hallani akar. Pl itt soha, senki nem akarja megcsalni a párját, szerető lenni stb. Ennek ellenére én nem nagyon ismerek olyan párt, ahol ne lenne mit takargatni.

Mindegy, nem vagyunk egyformák, és ez így jó.

45. 3e0ba54fb8 (válaszként erre: 36. - Biológus)
2009. szept. 25. 20:09
:)
44. 3e0ba54fb8 (válaszként erre: 37. - Elfelejtett jelszó)
2009. szept. 25. 20:08
Tedd azt, ami boldoggá tesz. Ha a biztonság és kiszámíthatóság, akkor azt.
43. 3e0ba54fb8 (válaszként erre: 38. - Miss mell)
2009. szept. 25. 20:08

Nyilván nem fogod eszetlenül feldúlni. De ha nem partner abban, hogy változzanak a dolgok, ha őt nem érdekli, hogy te hogy érzed magad a kapcsolatban, s ha rosszul, akkor miért és mit tehetne azért, hogy ez változzon, akkor szerintem nem érdemes végigszenvedned mellett az életet.


Persze hogy nehéz, ha az ember valakit szeret, nem akarja bántani, de szerelem nem egy egyirányú utca, az kevés, ha csak te szeretsz.


Adj időt magadnak, érezni fogod, hogy mi a helyes döntés :)

42. biológus (válaszként erre: 41. - Andi6020)
2009. szept. 25. 19:49
Szerintem nem vagy hülye egyáltalán. De hadd kérdezzem meg, sosem voltatok szerelmesek egymásba, vagy az elején volt azért némi lángolás?
41. andi6020 (válaszként erre: 37. - Elfelejtett jelszó)
2009. szept. 25. 19:47
Ez az én véleményem is. Meg a 31-es hozzászólásom. Én a férjemnek is megmondtam, hogyha úgy érzi, persze nagyon ritkán,(mondjuk 5 évben 1 nő), de inkább mennyen félre, minthogy mondjuk 50 évesen hagyjon el, mert rájön, hogy mi mindenről maradt le. Egy szigorú kikötésem van, se én, se a baráti társaságunk ne tudjon róla. Tudom most sokan hülyének tartotok, de én inkább realistának mondom magam :-)
40. biológus (válaszként erre: 37. - Elfelejtett jelszó)
2009. szept. 25. 19:40
Most még.
39. miss mell (válaszként erre: 37. - Elfelejtett jelszó)
2009. szept. 25. 19:40
És a biztonság és a kiszámíthatóság boldoggá tesz?
38. miss mell (válaszként erre: 35. - 3e0ba54fb8)
2009. szept. 25. 19:39
Nagyon igazad van. Csak nehéz lépni. Nem tudom, hogy hol is kezdjem. Amit felépítettünk 10 év alatt, most egy pillanat alatt leromboljam? Megtehetem én ezt? Van akkora hatalmam, hogy másnak fájdalmat, keserűséget okozzak? És még van jó pár kérdés, amit felteszek magamnak nap, mint nap.
37. Elfelejtett jelszó (válaszként erre: 35. - 3e0ba54fb8)
2009. szept. 25. 19:38
Én a langyos kapcsolatot választanám. A biztonságra és kiszámíthatóságra megyek.
36. biológus (válaszként erre: 35. - 3e0ba54fb8)
2009. szept. 25. 19:36
Igaz!!!
35. 3e0ba54fb8 (válaszként erre: 29. - Miss mell)
2009. szept. 25. 19:35

Ne azzal akard le élni az életedet, aki nélkül nem tudsz, hanem aki nélkül nem akarsz. Amikor találkozol valakivel, akinek a szemébe nézel és meglátod azt, amit egész életedben kerestél, tudni fogod, hogy ő az igazi. A lángoló szerelem bizonyára elmúlik, de csak akkor marad a helyén az igazi, mély szeretet, ha valóban a "másik feledet" találtad meg.


Inkább élnék pár évet egy boldog, felemelő szerelemben, mint egy egész életet egy unalmas és langyos kapcsolatban.

34. miss mell (válaszként erre: 31. - Andi6020)
2009. szept. 25. 19:34
A szívemből beszéltél. Ezért meg most én fogok kapni. De tényleg annyira vágyok egy kis megértésre, és gyengédségre.
2009. szept. 25. 19:27

A pontos cím:


[link]

2009. szept. 25. 19:26

Most olyant teszek, amit nem szabadna. Ideírok egy weboldal címet, nézzétek meg, sokat tanulhatunk belőle mindannyian:

Lelki Titkaink hírlevél -írd be a keresőbe és sok cikket olvashatsz a különféle párkonfliktusokról és megoldási módjukról. Nem szabad elkapkodni a válást, de egy boldogtalan kapcsolat továbbörökíti a gyermekben a boldogtalanságot. Hogy hogyan, arról is szó van az oldalon. Jó böngészést és tanulást!

31. andi6020 (válaszként erre: 29. - Miss mell)
2009. szept. 25. 18:39
Már hallom előre, hogy lekiabálják a hajam azért amit mondok, de szerintem szépen halkan, óvatosan kacsintgass félre.( Komolyan gondoltam)
30. biológus (válaszként erre: 29. - Miss mell)
2009. szept. 25. 18:11
Az gáz. Jogosak az igényeid, ne becsüld le magad!
29. miss mell (válaszként erre: 25. - Andi6020)
2009. szept. 25. 18:07
Hát pont ez az!!!! Ha látnám a jövőmet, akkor talán nem indítottam volna el ezt a fórumot. De úgy gondoltam, hogy talán nem vagyok egyedül ezzel a problémával. Tudom, hogy egy idő után elmúlik a lángolás. De a jelenlegi kapcsolatomban annyira elmúlt, hogy napokig szinte elmegyünk egymás mellett, váltunk pár szót, és kész. A párom akkor figyel fel rám, ha este teljesítenem kell. Én akkor is szeretnék nő lenni, amikor én szeretnék valamit, (itt most nem kell nagy dolgokra gondolni). Elég lenne egy kedves szó, egy szál virág, vagy egy szívből jövő símogatás. De nem kapom meg.
28. miss mell (válaszként erre: 21. - Fiatal nő)
2009. szept. 25. 17:59
De ez a szeretet nem olyan. Úgy szeretem, mint a testvéreimet. Nem érzem azt, hogy felemelne ez a kapcsolat, csak tengődök mellette.
27. biológus (válaszként erre: 26. - Biológus)
2009. szept. 25. 17:51
Ja és főleg abban értek egyet, hogy nem éri meg egy másik miatt. Nálunk pl már nagyon érett a szakítás, csak a szerelem adott hozzá egy plussz lökést. De már úgyis csak egymás idegeit rongáltuk, hamar vége lett volna.
26. biológus (válaszként erre: 25. - Andi6020)
2009. szept. 25. 17:49
Szerintem ebben igazad van, de nem mindegy, hogy kivel élsz le egy életet. Azt hiszem nem is szabadna eleve belemenni olyan kapcsolatba, ahol nincs szerelem, és én is elkövettem ezt a hibát. Viszont sosem házasodtunk össze és gyerekünk sem lett.
2009. szept. 25. 17:33
Manapság az emberek, nők férfiak, szinte mindegy, nagyon könnyen esnek szerelembe, döngetik a mellkasukat, hogy "az én boldogságom is fontos" stb. Ez igaz is, de túl hamar válnak a párok, hagynak hátra gyereket, házat, tárgyakat, emlékeket. Miért is? Az esetek igen kis százalékában éri meg elválni egy másik miatt. Aztán, amikor kipukkan a rózsaszín buborék, kiderül, hogy még együtt élni sem tudunk azzal, aki miatt borítottunk mindent. De még ha be is jön, egy idő után az a kapcsolat is közelebb lesz az "állóvízhez" mint a sebesen zúduló, mindent magával ragadó "vízeséshez". És akkor mi lesz? Tovább tolod a biciklit?
2009. szept. 25. 17:21

Nekem ilyen volt az előző kapcsolatom.

Nem összehasonlítható az újjal. Te nem vagy szerelmes, s amikor mondták nekem hogy ez a dolog szerelem nélkül nem megy vagy legalábbis nem jól, nem akartam elhinni. Mégis belevágtam inkább egy új kapcsolatba, ami szerelem volt. És mostmár elhiszem. Nem jó az senkinek, ha nem vagy a párodba szerelmes. Csak becsapod magad, őt meg főleg.

23. Sirga
2009. szept. 25. 16:46

Tinikoromban anyukám azt mondta: "Ha az ész és a szív egész mást mond, akkor kell az észre hallgatni!" Nem hittem el - ezzel elszúrtam a dolgot. A házasságom alatt volt egy, a Tiedhez hasonló esetem. A férfi, akibe beleszerettem, csak a meggyőződése miatt nem próbálkozott nálam.(Nem akart egy házasságot szétdúlni.)Nagyon szerettem őt, de az eszemre hallgattam, bármennyire is fájt. A férjemmel maradtam, most pedig boldogabb vagyok, mint valaha. :) Hálás vagyok annak a férfinek, hogy ilyen határozott értékrendje volt. :)

Mielőtt bármit is tennél, gondold végig: biztos vagy benne, hogy a szürke hétköznapok is annyival jobban lennéének mellette, mint a férjed mellett?

22. 91d4989ab9 (válaszként erre: 17. - Miss mell)
2009. szept. 25. 16:22

a pasik ilyenek..., legalább is a többség:))))

szerintem az uj is ilyen lesz majd ha együtt leszel vele ennyit, ha egyáltalán eljuttok ilyen szintre...

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook