Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Mitől félsz/féltél terhességeddel kapcsolatban? fórum

Mitől félsz/féltél terhességeddel kapcsolatban? (beszélgetős fórum)


23. s700
2009. szept. 25. 20:24

Hinni kell abban, hogy minden szép és jó lesz!

Az történik, amire gondolunk, akár rossz, akár jó...

2009. szept. 23. 20:07
Lenii! Én is kereskedelemben dolgozom/dolgoztam. Épp ezért nem akarok olyan szülő lenni,mint amit te is leírtál. Én is megilyedtem,amikor mondta a doki,h baba van,köpni-nyelni nem tudtam. Mielött kiderült a terhességem, kb. 1 hónappal elötte jöttem rá,h még nem kell gyerek (fiatal vagyok,szeretnék még suliba is járni,saját lakás,meg ilyenek),de miután láttam kitisztult fejjel az uh-s képet,mérhetetlenül boldog lettem. Soha nem fogom megbánni,h megtartottam a babámat. Fel a fejjel,jönni fog hozzád is a gólya! :-)
21. Lenii
2009. szept. 23. 18:45
Amikor egy éve megtudtam hogy terhes vagyok, röviden összefoglalva a totális pánik volt rám a jellemző. Harminc éves vagyok,szuper férjem van, és mégis :) Féltem, hogy kirúgnak, hogy mi lesz most, és gyakorlatilag mindentől. Pedig terveztük is... mégis, minden parám megvolt, még az idegentest-érzés is. El is ment a baba, pedig egy idő után megbarátkoztam volna a gondolattal, hogy van. Azóta semmi, persze. Talán most jutottam el odáig,hogy feldolgoztam a vetélést, és már-már szeretnék saját babát, bár a más gyerekeitől a hideg futkos a hátamon. Miért lehet ez?... Sose voltam nagy gyerekpárti, lehet hogy azért, mert kereskedelemben dolgozom, és hülyébbnél hülyébb szülőket látok nap mint nap, akik nem foglalkoznak a gyerekeikkel, és ezzel kis szörnyeket csinálnak belőlük. Különlegesnek akarják a gyereket,ezért minél extrább (extrémebb) nevet adnak neki, és úgy érzik, mást nem is kell tenniük. Valamelyik nap az egyik leköpött, volt vagy három éves. Ez parának számít? Nem akarom, hogy az én gyerekem ilyenek közé kerüljön, mi olyan normális család vagyunk:)))))
2009. szept. 22. 19:06
Szia! Természetes a félelem. Én a szüléstől nem féltem,már az elején "tudtam",h nem lesz egyszerű ez be is jött,be kellett indítani, a másik,nov.2-re voltam kiírva és ne okt.31-én vagy nov.2-án szülessen, okt.30-án jött. Az a megérzésem,hogy fiú lesz,bejött,azt is szerettem volna.
2009. szept. 22. 18:56

voltam egy olyan üzemben ahová terhesek nem mehetnek be, hónapokig azon izgultam, hogy emiatt fejlődési rendellenesség lehet

közben kerültem a betegeket, nehogy elkapjak valamit..

de minden amit olvastam fel tudott zaklatni

aztán még féltem a szüléstől is, féltettem a picit is meg magamat is.

szerencsére nem lett baj :)

és a szüléssel ezek nem értek véget - kb. hat hónapos volt mire fellélegeztem, azt hiszem onnantól átlagos anyuka vagyok :)))

remélem valamivel lazább leszek legközelebb, de sajnos egyáltalán nem biztos :)))

férjem pl. azt gondolta a hasamban biztonságban van a pici, de miután megszültem, ő onnantól kezdett aggódni - szintén úgy fél éves koráig, szerinte azután már elég erős lett

nem mondom most is aggódunk, ott vagyunk a nyomában, de ez már átlagos szintű :)

18. s700 (válaszként erre: 7. - Cc2f665987)
2009. szept. 22. 12:29

Szia!

Másik fórumon taliztunk.

Sok boldogságot kívánok a babádhoz!

17. s700 (válaszként erre: 16. - Mia 74)
2009. szept. 21. 19:20

Ezek szerint akkor nagyon jól sikerült a hesegetés:-DDD

sok boldogságot a babához!

16. Mia 74
2009. szept. 21. 18:11
Én is a szüléstől féltem a legjobban. Bár próbáltam elhessegetni, mégis féltem tőle kicsit. Aztán lett egy kimondottan könnyű szülésem, mindenféle komplikációk nélkül, és egy gyönyörű 6 hónapos kisfiam.
2009. szept. 21. 18:06

A szüléstől féltem a leginkább...

Már 6 hónapos a kisfiam.

2009. szept. 21. 18:04

az elején azon izgultam, hogy megmaradjon a baba, fenyegető vetélés tüneteivel itthon feküdtem, majd hogy egészséges e, cukoreredmény, genetikai uh-k.Majd hogy miért nem mozog most, rendben van e a szívhang.Koraszülés miatt is sokat izgultam mivel véreztem stb.Aztán kezdtem félni a szüléstől, na meg aggódtam a lányom miatt, hogy tényleg minden oké.

Na a végén túl is hordtam, de lett egy egészséges csodaszép kislányom, aki mostmár 11 hetes.

Pedig maga volt a csoda, hogy egyáltalán megfogant és harcolt az életéért.Tudta hogy nagyon várjuk:-)

13. *Pillango* (válaszként erre: 4. - S700)
2009. szept. 21. 17:57

igen, ezzel valamilyen szinten egyetértek, ezért vagyok úgy vele, hogy eszembe jut, félek tőle, néha rágondolok, de sokkal többet foglalkozom ezek elhessegetésével, meg bemagyarázom magamnak az ellenkezőjét, tehát, csak pozitívan, énisezt mondom!

A megérzés, hogy kisfiú lesz, az viszont bejött első perctől fogva (ha ez is számít:))

12. *Pillango* (válaszként erre: 3. - Gerduska)
2009. szept. 21. 17:56
ó a koraszülést majdnem kihagytam, de attól is lehet izgulni rendesen:D
2009. szept. 21. 17:55
én az elején azon izgultam, hoyg maradjon meg a bébi, 16. héttől a rossz AFP eredményen izgultunk, a 18. héttől a genetikai vizsgálat eredményén, a 22. héttől már lehet előre parázni a cukoreredményen, 25. hét körül lehet izgulni, ha kicsit kevésbé mozgolódik a babóca egy front miatt. Most vagyok a 28. hétben, igazából már a babacuccok megszerzése a program, ami nem 'félelmetes', csak kihívás, hoyg minden meglegyen. Utána meg lehet a szüléstől izgulni (gondolom én) és így megy ez még vagy 19 évig legalább...:D sarkítva kb, de velem így van (és azokkal a kismamákkal is, akikkel beszélni szoktam:))
2009. szept. 21. 17:54

Sziasztok!

Én most járok a 16. héten. Bennem egy egészséges izgalom van. Ma voltam AFP-n. Annak az eredménye tölt most el egy kis izgalommal, de eddig minden rendben volt, ezért nincs mitől aggódnom. Magától a szüléstől tartok kicsit, de szerintem ez normális, mivel még nem volt benne részem, ezért nem tudom mire számítsak. Hallok és olvasok sok történetet, de tudom, hogy nincs két egyforma. Igyekszem én is mindig pozitívan hozzáállni, és remélem, hogy ez működik. Mesélnek ismerősök sok hülyeséget is amin csak röhögni kéne, de képes vagyok egy darabig agyalni rajtuk mire sikerül elhessegetni a gondolatokat.

2009. szept. 21. 17:40

Sziasztok!

Az én sógornőm is végig parázott a terhessége alatt.Ha megkérdeztük,mit mondott az orvos,a válasz mindig ez volt:

Azt mondták minden rendben,na,de tudod....

Mindentől félt,ha valaki köhintett,méterekre elkerülte,a hugom gyerekeinek a közelébe sem ment,merthogy a gyerekek mindig hordoznak valamit szerinte,anyukámnak bejelentette,hogy nem megy hozzájuk,mert van macskájuk,otthon a kiskutyát is kesztyűben etette....

És 7 hónapra meg is indult a szülés,a pici nem is teljesen egészséges,kicsit több az agyvize,de majd kinövi,két éves korára nyoma sem marad.

2009. szept. 21. 17:19

én a lányommal féltem nagyon! Főleg, hogy egészséges lesz-e azok után, amin keresztülmentem:(

De szerencsére egészséges.

Az már más kérdés, hogy sajna 6 terhességemből született a 3 gyerekem:(

És épp most lábadozok egy méhenkívüli terhesség után:(

7. cc2f665987 (válaszként erre: 4. - S700)
2009. szept. 21. 17:19

Szia!


Valahonnan ismerlek én téged :):)

Az első terhességemnél nem féltem semmitől olyan jól alakult végig a szülés is tökéletes volt!!Pozítiv gondolkodás az volt hogy kislányt szeretnék és az is lett!!A vérvételtől féltem az elején és hát be is jött rosszul is lettem tőle de utána már ugy mentem mintha haza mennék!!

Mostani terhességem teljesen már mindenben!Poci mérete, állása, ahogy fogant minden!Már sokszor lebegett a szemem előtt hogy kemény és teljesen más szülésem lesz (rosszra gondoltam mindig) majd valamelyik nap taliztam a barátnőmmel és kérdeztem hogy nem fél e a szüléstől és mondta hogy nem mivel az első szülése is kegyetlen volt, és akkor váltottam át hogy nem lesz semmi baj úgyes leszek a babókám is és már nagyon nagyon várom pózítivan!!!

6. gerduska (válaszként erre: 4. - S700)
2009. szept. 21. 17:19

hu igen,ez sajna nekem is bejött egyszer:(((a babaelvesztés.

de 2szer NEM!!!! Akkor nem is goldoltam rá ,mindig elhessegettem,és lett 2 kisfiam../és van 3elvesztett babám:(/

5. hpkati (válaszként erre: 4. - S700)
2009. szept. 21. 17:16
Ez így van!!!! Amitől félsz mindig bejön!!!!
4. s700
2009. szept. 21. 17:15

Állítólag amire gondolunk az megvalósul.


Én féltem attól, hogy elveszíthetem a babámat és sajnos sikerült.

Ha félek a vérvételen, nem találnak vénát.

Ilyesmi történetekre lennék kíváncsi.

De írhattok pozitív dolgokat is, amikre gondoltatok és sikerült, természetesen csak a babavárással, szüléssel kapcsolatban.

2009. szept. 21. 17:15

Én a koraszüléstöl,de nem jött be hálisten..de "be is beszéltem" magamnak,hogy ez a gyerek biztos nem lesz koraszülött,nem lesz semmi gond..ez bejött:))

Sok pozitív gondolat!!semmi félelem..

2009. szept. 21. 17:14
Igen. Én féltem nehogy beteg legyen. Mind a két gyermekem betegen született......
1. s700
2009. szept. 21. 17:13
Arra lennék kíváncsi, hogy jelenlegi és volt kismamák mitől féltek a terhesség során és ezek bejöttek-e?

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook