Mi volt a legnagyobb "sokkhatás", ami a suliban ért? :) (beszélgetős fórum)

Igen...hála már régen volt.:-)

De voltak kib.szások szép számmal.:-S

Az hogy egyszer az első padban ültem,és a földrajz tanár nagyon "csapadékosan",már már spriccelve szokott beszélni,én meg kb óra közepéig birtam a szitut,aztán meg annyit röhögtem hogy kirakott óráról:)

Pedig már nagyon azon voltam hogy megkérdezzem tőle hogy nem nyithatom e ki az esernyőmet?:)

Ezek annyira furák számomra... Megütni a diákot... Az tilos! Én egyszer voltam tanúja egy ilyennek, de akkor viszont jogos volt. Egy osztálytársam olyan flegmán és pofátlanul visszapofázott, hogy megérdemelte a taslit...

Szerencsére engem szerettek a tanáraim. Az osztálytársak közül csak kevesen. Ez igaz mindegyik sulira: általános, gimi, fő.

Az ember ha nem egy erős lelkű és látják azt más diákok, tanárok élvezik, hogy míg ott vagy piszkálnak, megaláznak. És még sokk év után elvárják, hogy köszönj nekik. Még mit nem.

Nekem a magyar tanárom volt rám mászva. Pl: Az olvasás osztályozása, mindig akkor volt amikor az erősebbik szemem le volt ragasztva, kérdem én, úgy, hogy olvassak, amikor csak az egyik szememmel látok és elég gyengén? Másik volt olyan dolgozat kiosztás, hogy három darab egyest kaptam, helyesírás miatt, és még én voltam a hülye. Az osztálytársaim, meg nem bírtak, mert szótlan voltam. :) Mikor lett volna az osztálytalálkozó megmondtam nekik, hogy : "Nekem elég volt nyolc év belőletek, nem kell nekem húsz perc még az életem elrontásában!" Tehát nem szeretem őket és nem is akarom látni sem. :P

Hát az, hogyha felszólítottak felelni, és pont nem készültem, akkor nem nagyon tudtam mit mondani, vagy súgtak... :-)

Aztán amikor annyira rettegtem az itthoni dolgoktól, hogy átirkáltam a jegyeimet meszelővel. Oszim kibukott eléggé... Én meg szégyelltem magam...

Illetve egyszer kaptam egy KISegyest, de nem emlékszem, mire... Az eléggé sokkolt.

Meg az első egyesem is, amit már gimiben kaptam. Ha jól emlékszem, nyelvtanból. Bőgtem, mint állat... :-)

Hirtelen ennyi. Ha lesz még, majd leírom. :-P