| Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó |
| ||
| Nőnap
Anyák óvó tekintete vigyáz ránk az éj alatt, nem számít, hogy fejük fölött két évtized elszaladt. Drága lányok csókjaitól részegülnek a szívek, s hívó szemük íriszein táncot járnak a színek. Drága húgok, és nővérek állnak körbe kedvesen, mosollyal és öleléssel vigasztalnak lelkesen. Nagymamák és édes dédik sütik a friss kalácsot, minden bajban, minden vészben féltő, igaz barátok. Összetartja életünket a nő, mint puha szövet, minden egyes mozdulatért hála jár és köszönet! | ||
| ||
| 2012-es Nőnapra
Napfény mámorától ibolyák virulnak, S a kertben nárciszok játszanak a széllel. Ciklámen vérében vágyak nem csitulnak, Zajongva lüktetnek, egyre bátrabb hévvel. Minden virágban egy nő szépsége lázad! Csábosan hajlongnak illatos réteken. Férfit akarnak égetni vad lázzal, Szerelmet idézni, szabadon-vétkesen! S lettetek vesztünk, ti fényt ragyogó Flórák, A kezdet értelme, bánata a végnek. Így vagytok s lesztek a szívekbe zárt rózsák Jöjjetek örvendni, vége van a télnek | ||
| ||
| Nőnapra
Néha az emlékek szépülnek, Elvesznek fájó rezdülések, Ilyen ez a nap is. Csak szépre gondolok. A nőkre, a termékeny istennőkre. A nőkre, akik hordozzák tenyerükben Az otthont melegítő lángot, Hordozzák szívükben A bocsánatot. Akik tudnak alázattal szeretni, A gyermekeikért halálba menni. Ez a nap róluk szól. Indulj el, hozz nekik virágot, Ezernyi rózsaszálat. Kedves mosolyt kapsz, ölelést. Talán könnyek szöknek a szemébe, De nem a rózsáktól, hidd el. A szemedből áradó fénytől, A szeretettől. Mert a nők nem várnak csodát, Se luxusautót, királyi palotát. Ők közkatonák. Nekik a legnagyobb ajándék, A szívből jövő szeretet. Soha ne tévesszenek meg a külsőségek. Mert a nőnek ezernyi arca van. Démoni, tudós, határozott, Kemény, vagy lágyan ringató. De belülről mind ugyanaz, ott benn egy tigrisanya van. | ||
| ||
| Nőnapi ébresztő!
Vidáman ébredek reggel, Boldog szavakkal kelve, Ma nőnap alkalmából Megírtam sete-suta versem. Bármerre is megyek, Bármerre is nézek, Ma minden nő Kedves és szép nékem. Kezemben millió rózsaszál, Szívemből egyenként tépve, Ma megmutatom nékik, Én is őértük élek! | ||
| ||
| A nőnap
A nőnap az a nőnek van kitalálva. Virággal kedveskednek a férfiak, és ebédet főznek. És az a legnagyobb céljuk, hogy elérjék a kitűzött célt, és hogy a nő szívébe férkőzzenek! De az lenne a szép, ha megértenék, hogy a miénk! | ||
| ||
| A nők tudnak látni, anélkül, hogy odanéznének.
Jókai Mór | ||
| ||
| Te vagy a nő! Te nem vagy ember és nem közülünk való. A becézés és imádás új szavait találtuk ki érted, a halál új formáit, és szaggattuk az élet kereteit, hogy Te többet élhess. Hegyeket bontottunk le, hogy messzibb lássál. Kitaláltuk a telefont, hogy felhívhassad ágyadból a kedvesedet. Hajót csináltunk, hogy megállhass az esti szélben a jachton, lila fátylakban, kissé hunyorítva a szemed. Megépítettük a szibériai expresszt, mert hátha egyszer kedved lesz arra járni. Komoly nagy népek jogrendszert alkottak, hogy Te egyszer megtaposd. Isteneket faragtunk és hittünk, hogy érted megtagadjuk őket, s túl minden képén az Istenségnek, mellünket verve feléd tartottuk ajkainkat: Te vagy a Fény! | ||
| ||
| Minő csodás kevercse rossz s nemesnek
A nő, méregből s mézből összeszűrve. Mégis miért vonz? mert a jó sajátja, Míg bűne a koré, mely szülte őt. Madách Imre | ||
| ||
| Vannak nők, akik állandóan szolgálnak: egy férfit, egy családot, egy zárdát, egy gyermeket szolgálnak. Ezek a nők csendesek. Mindazt, ami az életben nélkülözhetetlen, amit "valakinek el kell végezni", ők végzik. Munkájuk zajtalan. Nem alakítanak egyesületeket: pelenkát mosnak, vagy a szárítókamrában, forró levegőben vasalnak, augusztusban, amikor a bőr kipállik, a gyümölcs aszalt lesz a fákon, a kutyák az ágy alá bújnak.
Márai Sándor | ||
| ||
| A nő a természetnek egyetlen lénye, aki érzésünket érzéssel viszonozza, és akit boldoggá tesz az a boldogság, amellyel bennünket megajándékoz.
Denis Diderot | ||
| ||
| Egy ház alapja nem a földben, hanem az asszonyban van.
Gyilkos elmék c. film | ||
| ||
| Napnyugta után minden nő érzi, hogy fölötte a hatalma a férfinak. Esti virág a nő, napnyugta után mutatkozik teljes pompájában, s holdvilágnál varázsában is.
Gárdonyi Géza | ||
| ||
| De ha nem lennének ők,
Ezek az átkozott nők, Üresnek látszanánk, Csak magunkkal játszanánk. Ha nem lennétek, Bizony belőlünk a lélek Elillan, majd ha itt hagytok, Ezért köszönjük, hogy vagytok. Magna Cum Laude | ||
| ||
| Az igazi Nőt a férfi engedi élni. Mert a Nő ugyanúgy ember. És Társ. A férfi társa. Mindenben. Mindent megtehet érte: moshat, főzhet, takaríthat - de nem azért, mert ez a dolga. Hanem szeretetből. Szeretetből, amit a férfi észrevesz, és viszonoz. Talán mos, főz, takarít - vele együtt. Vagy csak egyszerűen nem vár el mindent tőle. Nem teszi szóvá, ha nincs kész időre az ebéd, vagy kicsit gyűrött az ing. Mert nem ez legfontosabb számára. Nem az ebéd, nem a tárgyak, nem a külsőség. Hanem a Társ. A Nő. Az igazi. | ||
| ||
| “Rózsaszirmok legyenek talpad alatt,
Égi fény mossa meg arcodat. Angyalok vezessenek végig utadon, Kerüljön el bánat, fájdalom.” | ||
| ||
| Ez nagyon szép volt! :) | ||
|
| ||
| A gyerek csodálkozik, hogy anya ideges. Apa is csodálkozik. Nagy borjú szemekkel bámulnak. Hát hogyne lennék ideges?? Idegen nő les a tükörből!! Ez a véglény, akit látok....ez kizárt...ez nem én vagyok.
Kisfiam, menj arrébb, apa, zárom az ajtót, hagyjatok itt a fürdőszobában egyedül elmélyülni a reménytelenség tengerében. Kifelé!! Komoly számvetés előtt állok. Valahol elvesztem. Valahol elhagytam azt a tündöklő, tökéletes, feladatait messze túlszárnyaló, gondjai fölött könnyeden átsuhanó, problémáit félkézzel legyűrő, vonzó, szexis, ránctalan nőt, aki én voltam. Pedig vastagon hordom fel a "mertmegérdemlem" kozmetikumokat, buzgón fogyasztom a bifidusz eszenziszt, reggel lazán, asztalon átcsúszva tálalom a fenséges gabonapelyhet, ultravékony intimbetét vigyázza kék véremet, és mohón, vágytól elhomályosult tekintettel szippantom be férjem ellenállhatatlan parfümjét. Hajam korpátlan, testem szőrtelen, lakásom portalan. De akkor ki ez itt a tükörben?? Egy nő. Egy nő?? Szerethető nő?? Szerethető egy nem tökéletes nő?? Szerethető ez a nőnek látszó zombi?? Barátkozzunk! -Ne legyél már annyira tökéletes -mondja a zombi- Hidd el, máshol is elfogy a vécépapír. Mások is elfelejtik befizetni, elhozni, elintézni, lemosni, fölírni, megvarrni! Másoknak is mondták már: szalad a harisnyád, szalad a lakásod, szalad az időd... Állj meg! Nézz rám! Ilyenek vagyunk. Fáradtak, kopottak, színtelenek, szorongók, kiszámíthatatlanok, olyan...bájosan esendők. A helyzeted nem reménytelen. Kezdheted egy apró mozdulattal. Nem..., nem a fésű, nem a maszk. Hmm..Csak nyisd ki az ajtót! Ott állnak, látod?? Egyik azért vár rád, mert meleget adsz, biztonságot, csillapítod a fájdalmát, fölitatod a könnyeit, becsomagolod az uzsonnáját, számon tartod az edzéseit, kimosod a kedvenc, szakadt pólóját, esténként,-titokban, hogy ne tudják, milyen kisfiú még-Mazsola történeteit meséled neki. És vár a másik is. Nem találja a csíkos ingjét, nem tud nyakkendőt kötni, lyukas zoknijának eltűnt a párja, és a gyerek leette lekvárral a legfontosabb iratait. Rád is vágyik, persze..., de majd este megölel. Szépnek lát, de te sosem hiszel neki. Valamit rejtegetnek a hátuk mögött. Azért is toporogtak az imént a reggeli rítusaidat megzavarva a fürdőszobában... Kezükben bágyadt virágok sóhajtanak víz után... Komoly számvetés előtt állok. Megszülettem, nővé lettem...s ha ezt elfelejteném, figyelmeztessetek! | ||
| ||
| "Soha a nőkről csúnyán ne beszélj, nincs oly alantas asszonyi személy, aki ne volna méltó tiszteletre: hisz asszony nélkül férfi nem születne."
(Pedro Calderón) | ||
| ||
| "Az élet zenéjét a nők adják, akik őszintén, minden feltétel nélkül fogadják magukba a dolgokat, hogy érzéseiken át szebbé alakítsák át azokat."
(Richard Wagner) | ||
| ||
| "Csodálatos az, amit egy nő megbír!
- Egy nő, aki anya; - egy anya, aki szeret." (Jókai Mór) | ||
| ||
| "A nő az a lény, amely végletes erejében és gyengeségében: képes elájulni, ha egy egeret vagy pókot meglát, és az élet legnagyobb rémületeivel sokszor rettenthetetlenül száll szembe."
(Denis Diderot) | ||
| ||
| "Ó, NŐ!
Miért van ez, Hogy se veled, se nélküled? Hol van a tövis, Melyet ha kihúzok Veled is, nélküled is?" (Arany Viktor) | ||
| ||
| Arany Viktor: Ó te drága NŐ
Ó te drága NŐ, Bűbáj, csáberő. Kűzdelem, vagy Béke a nyerő? Hatalmad nagy, De elveszem, Mert szívem Kezedbe teszem. | ||
| ||
| Itt van a Nők Napja, eljött most hát végre
Bánatot és búsbajt most hát félre téve Lehajtott fejjel a Tiszteletet adjuk Mert a Női nemtől a Világot meg kapjuk A női nem, nem más, mint az Isten fénye Örök szépség s öröm örökös emléke Nem létezne a Világ a Női nem nélkül Hiszen minden érzés a Női nemre épül Anya, Gyermek, Szerető és Barát Ők, akik meghallják öröm s bánat szavát Ő lesz, élted párja kinek gyermekeid nemzed Ő lesz ki mindenben ott lesz, bíz melletted Légy hát büszke arra, hogy nőként jöttél a Világra Így lett veled teljes a teremtés imája Ezért szeretjük mi hát a Női nemet S gyarló kutya az ki nem ad tiszteletet Ezt írta egy férfi ki így tiszteletét adja Mert tőletek kincseim a világ szépségét megkapja | ||
| ||
| A Föld legszebb virága a NŐ!
De csak ha fejünkre nem nő! Szépségével gyógyítja szemünk, Testével kényezteti testünk! Megbocsájt ha hülyék vagyunk, Mert tudja,hogy nem változunk! Sok PUSZIT küldök NŐNAPRA, Legyen minden NŐnek SZÉP NAPJA!!! | ||
| ||
| "Én nem hasonlítlak az angyalokhoz:
asszony vagy, nő vagy, ezért áldalak, mert úgy szorítsz forrón, sírva, magadhoz,hogy embernél több leszek általad." | ||
| ||
| Nincs itt egy férfi sem???))) | ||
|
| ||
| A FÉRFIAK BIZTOS HASZNÁT VESZIK,EZÉRT ELŐ HOZTAM!!!!!! | ||
| ||
| Rojtos lett már a ruhám
Rózsacsokrot szedtem már Édesagyámnak készítem Szalagokkal díszítem Adom Neki Nőnapra Legyen neki szép napja. | ||
| ||
| Köszönjük, neked is! : ) | ||
|