Korai gyerekvállalás? (beszélgetős fórum)

Sziasztok, Az en velemenyem:

Nos biologialilag az idealis idoszak a 20-30 ev.

Gazdasagilag/anyagilag egy egykoru parnal 30-35 ev vagy afelett - vallalva azt hogy a ferj eltartja az anyukat 2-3 evig (felt h ekkor meg kepes szulni).

Mivel a ketto eroteljesen utkozik ezert a tarsadalmi tendencia afele hajt hogy a ferj legyen kb 10 evvel idosebb a felesegnel. Igy kelloen fiatal a feleseg a szuleshez es kelloen megvan az anyagi hatter.

DE hogy ebbol mi sul ki hosszu tavon szociologiailag?! Nem igazan ez az amiert az egyenjogusagi mozgalmak elindultak...

Mindenki viccelődik a más ember gondjával bajával. De amikor vele viccelődik valaki az már sértés. Ezzel nem szeretnék meg bántani senkit.

Minden nő akkor szül amikor akar. Ez nem függ kórtól.

Szia!

Szerintem ez nem humorérzék kérdése.

Felesleges egy "is" szócskába belekötni.

Persze van olyan akinek ez jó buli.

Bocs az offért.

Ez szomorú történet, szerencsére rendeződött az életetek.

De ez akkor is megtörténhetett volna, ha 30 éves korodban szülöd az első gyermeket.

:(

Pedig ezt kihagyhattad volna...Remélem, soha nem kerülsz ilyen helyzetbe.

Persze tudom, hogy viccnek szántad, de szerintem elég félre sikerült;)

"van egy másik párom is aki..."

Van egy pasi erre, egy pasi arra, egy meg amarra? :-))))))))))))))

Ne haragudj, értem, persze, hogy mit akartál írni, csak ezt nem hagyhattam ki... :-)))

Amúgy örülök, hogy rendeződött az életed. :-)

Sziasztok!

Tegnap én is nyomon követtem ki mit írt. Én is 22 évesen szültem a fiamat. Majd rá két év múlva a lányom született meg.Soha nem gondolkoztam azon vajon elég idős vagyok-e a gyerekvállaláshoz és soha nem bántam meg. Amikor terhes voltam a fiammal akkor fejeztük be az építkezést, utána nyáron már volt kocsink is és szépen éltünk, minden hiány miatt. Majd meglett a Anna lányunk is és én akkor azt hittem, hogy boldog család vagyunk. Igen egy ideig azok is voltunk, aztán vmi történt a férjem minket elhagyott. egy másik nő miatt. Az egészbe az a szomorú, hogy kislányunk még nem volt másfél éves. Soha nem veszekedtünk, minden rendben volt, én azt hittem és a környezetem is úgyan így gondolta. Soha senki, se a csládom, se a baráti körünk, a közvetlen ismerősők sem gondolták volna, hogy hirtelen elhagy minket. Pedig mi aztán kivártuk a kellő időt, mert 3 évig együtt jártünk, majd 1 évet együtt éltünk, 6 évi házasság után hagyott el minket. Soha, de soha nem gondoltam volna, hogy így járok. Most már szerencsére a sok gondból, bajból kezdünk kilábalni, van egy másik párom is aki a gyerekekimet a sajátjának tekinti.

Nyomon követem a fórumot, amióta ki lett írva.

Én 19 évesen mentem férjhez, 21 voltam, amikor a fiunk megszületett.

Mint anya, az a véleményem, hogy korai. Nem örülnék neki, ha a gyerekem (függetlenül attól, hogy fiú vagy lány) ebben a korban gyereket szeretne.

Viszont ebben a helyzetben, amit a fórumnyitó leírt (tartós kapcsolat, biztos anyagi háttér, saját lakás stb...) csak minden jót tudok kívánni Nekik.

Nem bíztatom, de, ha megalapozottnak tartja a kapcsolatuk és a baba jövőjét, akkor hajrá!

Nálunk nincsenek nagyszülők, csak egy nagyi. Aki nem mobilis, és egyéb:(

Bölcsi...Ha nincs lakóhely szerinti bölcsi, akkor nagyon nehéz beíratni, egyenesen lehetetlen.

A húgom októberben szül, de már most szeptemberbe be kell mennie a helyi bölcsibe beíratni a még meg sem született gyereket, hogy két év múlva legyen helyük:(

Vagy marad a magán bölcsi

Aztán amikor a gyerek bekerül a bölcsibe jönnek az egyéb gondok, pl. betegség...1 hét bölcsi, 2-3 hét otthon...:(

Ezzel nem azt mondom, hogy egy anyának végtelenségig otthon kell lennie,de sajnos a feltételek egy más rendszerre egyáltalán nem léteznek:(és valszeg jó pár évig még nem is fognak:(

És mióta vagytok együtt?

Az én párom amúgy 36 lesz januárban. (Én meg 22. :-D)

Nem értem, miért lenne több a kisgyerekes munkanélküli, mintha maradna a 3 év... Sőt, inkább így kicsit könnyebb lesz visszamenni. Csak a gyereket kell(ene) "lepasszolni" bölcsibe vagy a nagyinak.

Én például most egy babázó anyuka helyett vagyok a munkahelyemen. Velem például már az állásinterjún közölték, hogy ragaszkodnak a régi munkaerőhöz, ha visszajön. És hogy így is elfogadom-e az állást. Mondtam, hogy naná. Addig még van 2-3 évem, hacsak nem vállal be még egy babát az elődöm. :-) Bár 2-3 év múlva már én is szívesen babáznék... Valami majd csak lesz... :-)

Igen csak kérdés, hogy hova...Mert amikor az anya elmegy szülni, felvesznek valakit a helyére...két év múlva nem veszik vissza ugyanoda, mert két ember nem kell egy helyre...máshová meg nem veszik fel mert kicsi a gyerek:(

Én 9 év munkaviszony után mentem szülni. Amikor letelt a 3 év , egyrészt tudtam, hogy ugyanoda nem tudok visszamenni, másrészt kaptam olyan ajánlatot, amit mindenki tudott, hogy nem tudom elfogadni:(

A főnököm meg elégedett volt mert végül is felajánlotta a munkát:(

Hát igen, szomorú, hogy itt tartunk. De én megint hangsúlyozom, hogy én simán lennék főállású anya (nha jó mellette tanulni biztos tanulnék, vagy csak kiegészítésként a saját örömömre dolgozgatnék), de nem tehetem meg. Mert az apák, férjek sem kapnak annyi fizetést, hogy eltartsanak egy 4-5 fős családot!

Mellesleg nem tudom, hogy mivel lesz jobb, hogy lerövidítették a gyed-gyest, ezzel akarják elősegíteni az anyák hamarabb vissza állása munkába -> több lesz a kisgyerekes munkanélküli nő 2 év múlva.

teljesen igaza van!

Az a munkaerő a jó akinek se kutyája se macskája, családról nem álmodozik, és képes a cég oltárán kivéreztetni magát;)