Külföldön dolgozik a férjem (beszélgetős fórum)

Az én férjem is külföldön dolgozik. Kint voltunk mi is,majd 1 éve mi itthon vagyunk, Ő még maradt. Remélem már nem sokáig:)

Próbálunk gyakrabban találkozni vagy mi megyünk vagy Ő jön.

Rossz persze, de szeretjük egymást és ez nem változott. Minden nap telefon és skype is.

Reménykedem így is marad.

Sziasztok!

Az én párom március óta dolgozik külföldön de eddig sokkal szorosabb lett a kapcsolatunk.Másra számítottam arra amit irtatok hogy elhidegülünk.Remélem ez igy is marad bár tudom hogy nem végleges a kinti melo.

A "miért pont Én?"-re már sokan ráfáztak.

Lehet, hogy az ő dolgai így vannak rendben?

Próbáltátok veszekedés nélkül megbeszélni?

Áz élet annál összetettebb,hogy most mindent összepakoljak és induljak.Nekem a gyerekem a férjem a szüleim a testvéreim a munkám a barátaim teszik teljessé az életemet.Igaz,hogy most a második legfontossabb tényező hiányzik,de miért Én menjek ha Őt csak a munkája köti oda??!!

Abban egyetértek,hgy így nem lehet élni,de 4 éve eldöntöttünk vmit ami 3 évre szólt.Szó nem volt arról,hogy kimenjünk és ott éljünk.Átmeneti állapotnak tartottuk,amig rendbe szedjük a dolgainkat.

Jó kérdés...

Amúgy teljesen egyetértek azzal, amit Te írtál indoknak... :o)

Bár nem számoltam, hogy tényleg napi 9 ölelés kell-e, de, ha csak egy, azt sem tudod külön élve megkapni...

Bocsi, de ebben a helyzetben nekem elég furán hangzik ez az "itt az életünk, itt van mindenünk"...

Nekem az életem ott van, ahol a párom.

Nekem is volt otthon munkám, amit imádtam, van otthon lakásunk, amit ott hagytunk.

De együtt vagyunk és nagyon boldogok vagyunk.

A kiköltözést talán akkor kellett volna meglépni amikor a kislányunk megszületett,de akkor az anyagi gondok miatt nem lehetett megtenni.Mert hát kint is élni kell vmiből..!!

Most meg,hogy Én is dolgozom nem szeretnék változtatni.Itt az életünk itt van mindenünk,mindig úgy fogalmazott,hogy ez egy "átmeneti állapot",amit szerintem most be kell fejezni.Anyagilag már állunk úgy ,hogy normális színvonalon éljünk itthon.

Szerintem nem lehet úgy hosszú távon élni, hogy nem vagy része a másik mindennapjainak...

Ha nem gyűjtötök közös élményeket, előbb-utóbb nagyon eltávolodtok...

Én külföldön élek, mert a páromnak itt ajánlottak munkát. Eszembe sem jutott, hogy otthon maradjak, bár nem volt könnyű.

túl unalmas is lenne ha mindenkinek "átlagos,normális" élete lenne. Nekem szükségem is van a változatosságra, a megszokottól való eltérésre. Azt hiszem ha ez ilyen szinten mutatkozik meg akkor hagyni kell.

Különben is lehet, hogy nem sokáig fog kint dolgozni a férjed és ha hazajön minden rendben lesz. Vagy tényleg Neked kell kimenni, de igy is lehet éldegélni csak tényleg megvan a veszélye, hogy elhidegültök egymástól. "A kis lángokat eloltja a szél, a nagyot lángra lobbantja"

nem szabadna hogy az ember csak akkor szeresse a másikat ha mellette van. Távolról miért nem lehet??

Nem. Nem nevezhető közös életnek = házasságnak.... szeeeeeerintem.

Az én párom is dolgozott külföldön... és amikor hazajött kb. két hónapig "Bébi" voltam az ágyban. Kibírtam, hogy nem reagáltam le, de ha még egyszer csak a szomszéd faluig is elmegy dolgozni, azonnal elválok tőle. :D

Nem, nem normális...én is külföldön dolgozom, elváltam.

Vagy kiköltözöl hozzá, és ott új életet kezdtek, vagy tönkremegy a házasságotok és teljesen elhidegültök egymástól.

Mentsd ami menthető...már ha még érdekel....