Elhagyni akit szeretsz... (beszélgetős fórum)
nem ertem,miert kell elhagyni ha vkit szeretsz.
hét évvel ezelött én is ebben a cipőben jártam. nagyon nehéz volt. a szívem megszakadt. azt követő két év még nagyon nehéz volt. de megtanultam gyülölni is. hét év sok idő, sok minden megváltozott
Most erre hivatkozik. Később kitalál mást.
Aztán a hiábavaló várakozás végén meg majd vered a fejed a falba a rápocsékolt évekért. Te tudod.
Arra hivatkozik, hogy a családalapításhoz pénz kell és napi 20 órákat dolgozik! Én kivárnám mi sül ki belőle hisz még olyan fiatal vagyok.
Azonnal lépj tovább mert csak időpocsékolás.Ha egy év után semmi komoly téma vagy változás az a kapcsi HALOTT! Higgy nekem mert tapasztaltabb vagyok.
Így van. Ezen veszekedtünk mi is folyton, szerinte a heti 1 tali, nuku együttalvás, együttlakás az komoly kapcsolat!! Hát csak sajnálni tudom...
Nagyon egyszerű pedig.
Nem tervez veled KÖZÖS JÖVŐT!!!
Semmit.
Abból tudni fogd 100%-ra.
" honnan lehet tudni, hogy baj van és honnan, hogy csak egy hullámvölgy, amit még rendbe lehet hozni?" na ez egy szuper jó kérdés...ezt én is szeretném tudni...
Hiába szereted, ha egyszer nem úgy működik a kapcsolat, ahogy az mindkettőtöknek jó.
Az életet nem elképzelni kell az ilyen partnerek nélkül, hanem megélni.
Szerintem igazad van, ez a helyzet nálunk is, hogy minden szavamat készpénznek veszi, hangoztatja, hogy én ezt már eldöntöttem, úgyse tud meggyőzni. Pedig csak megbeszélni próbáltam vele adott problémát. A pasik nem értik a rejtett célzást, a burkolt mondanivalót. :S
Simán visszatáncolnék ha kérné ha érezném, hogy tényleg kellek neki annyira amennyire állítja.
Belement a laza kapcsolatba is, csak hogy néha láthasson. Majd belehalok, de tenni kellett valamit!
Nem tudom, hogy ez miért lehet, miért adja fel ilyen könnyen? :( Lehet, hogy úgy érzi, Te már ezt eldöntötted? Mert az én barátom sokszor szokta mondani, hogy én már úgyis kitaláltam, hogy mizu lesz, pedig csak a kételyeimet osztom meg vele, s hogy mik foglalkoztatnak, csak ők már sajnos véglegesnek veszik. De megkérni vkit, hogy küzdjön érted, az meg durva. :( Egyébként Te már hajthatatlan vagy?
Mert szeretem. Nem tudom elképzelni az életem nélküle.
Nálunk is ugyanez a helyzet, ahogy leírtad. Mondogatja, hogy szeret de valahogy üresen csengenek a szavai, tettek nem bizonyítják. Sőt mostanában már a viselkedése sem :S
Azt mondtam, hogy nem bírok tovább élni ebben a távkapcsolatban. Ez igy nem komoly kapcsolat.
És erre nemhogy megpróbélt volna küzdeni, kompromisszumos megoldásokat keresni, hanem megkérdi akkor miért nem hagyom el? Ennyi.
Akkor miért nem menekülsz szélsebesen?
Ne haragudj, hogy megkérdezem, de végigolvastalak Titeket, s pontosan mit mondtál neki, amire ez volt a reakciója? Egyébként én is akárhányszor a gondolataimmal állok elő, hogy nem tudom, mi lesz velünk, vagy bizonytalan vagyok, vagy bármi, mindig azt kéri, hogy akkor döntsek, de sosem csinálnak semmit. Nem értik, hogy csak éreznünk kéne, hogy ők biztosak ebben, ők hisznek a kapcsolatban, s szeretnek minket, mert sokszor ez okozza a konfliktust, hogy nem éreztetik velünk, hogy fontosak vagyunk számukra. Legalábbis én gyakran megkérdőjelezem, pedig rém kevés okom van rá, egyszerűen ilyen vagyok. :(
Mindent tőlem vár! De értem a kisujját sem hajlandó mozdítani. Jobb is az ilyet békén hagyni!!
Semmi extra :( Annyit bírt kinyögni, ha ezt akarom nem áll az utamba. De döntsem el végleg, ne szórakozzak vele. Igaza van, de akkor is...
Meg sem próbált maradásra bírni, vagy bármit is megígérni. Úgy tűnik nem érdekli már mit csinálok. De akkor miért nem hagy el Ő? A fene se érti a pasikat.. olyan kényelmesek!
Tévedtem! Sajnos megvannak a szívek!
Az oldal: [link]
Gondolom többen is kíváncsiak lennénk a reakciójára.
Végre megszűnt az az idegesítő két piros szív!
Ami helyette van oldalajánló, talán hasznos lehet a hasonló problémákkal küzdőknek!
ja nem személyesen, mert már vagy 1 hónapja nem láttam. hanem msn
Azért talán biztos van ilyen, ha nem is túl gyakori. Tegnap fogtam magam és mindent elmondtam a páromnak. Eddig még semmi válasz, szerintem jól ledöbbent :D
Minden kapcsolat megérdemli azt az esélyt, ami az első és egyben az utolsó is. Ami azon túl van, az már csak a kapcsolat agóniája.
Jelentkezzen, az, akinek a kapcsolata az n.-dik „utolsó esély” után rendbe jött!
Utálom az utolsó esélyeket! Felesleges, semmi értelmes.
A volt férjem nem is tudom hányszor hívott föl,h. : Így szeret, meg úgy szeret, csak még egy utolsó esélyt!
Mindig bedőltem, és mindig a végére én sérültem, legalábbis nem éreztem,h. őt annyira meghatotta volna a dolog.
Mindig csak akkor tudott kapálózni, mikor már túl késő volt!:(
Á, elrontották a kedvem:( Úgy éreztem, hogy elhatároztam magam, hazamegyek párom úgyis úgy tesz, mintha semmi se történt volna, én sem hozom szóba, elmegyek az alkotókörbe, holnap koncertre stb. Erre kioktat egy barátnőm, hogy tönkreteszem magam és el kéne mennem. :( Még ha igaza is van, akkor se tudom megtenni:(
Nehéz az biztos, de nem vagy egyedül vele!
Jönnek-mennek de nem nagyon érdekelnek, esélyük sincs. Aki ígéretesnek indul az meg túl messze lakik és persze nem tudnánk megoldani a találkákat. Az biztos, hogy a "bohóckodást" tényleg be kell fejezni. Ez igy nem kapcsolat és csak az ideink mennek tönkre benne.
Hát ez kábé nálunk is a 4.utolsó esély... Nem vagyok elszánt, sőt. Képtelen vagyok lépni, ezért kapaszkodok minden hülye szalmaszálba.
További ajánlott fórumok: