Borderline személyiségzavar (beszélgetős fórum)

kirúgtak amunkahelyemről, vagyis pontosabban nem hosszabítják meg a szerződésem...dec 31.-től munkanélküli leszek :-((( szarügy...

legalább lefogyok, mert kajára nem lesz pénz az bizos a munkanélküliből 2 embernek...hm ...állást találni ma....lehetetlen.. asszem én is bepiálok, úgyis rég tettem...

sagitta azért remélem túléled!ejj!

nrefékljnemdöghlöolkmegninscakortasztrerncsém

aruivaygköuzsminbhfde4nt

Basszus igyál tejet! Vagy hánytasd meg magad!

Ne légy hülye! Ennél neked több eszed van!

mérvanazhoygén őpróbálokminfdenjólcsinálni nemelhgxynimagma de mindeneygrakásszar utálok mindenkitscakraarajóhogycsszegesen

nemvetewmbesemmitcsknyugtgaótmegitamremélemmegdöglökjafranvba

ja nekde is?

szarsáfg

a qrva életbe

szarságazegézs

GYönyörű történet volt :) Rettentően sajnálom, hogy az én kapcsolataim soha nem voltak ilyen szépek. Hihetetelen, hogy a hírhedt csábító, Lepke, elrontott valamit és már megint elrabolták a szívét :) Az urat sajnálom, nekem az az egyetlen szerencsém, hgoy nem emléxem az álmaimra, egyébként kb ugyan azt érzem, bár még nem telt el túl sok idő, még van esélyem felejteni.

Nah, szerintem megyek aludni :) Kéne, de úgyse fog menni :P

Jóéjt :)

Azt akartam hogy a szeretőm legyen. Ő nem akart belerondítani az akkori kapcsolatomba, de a hangommal, és a bűnösségemmel mégis elcsábítottam. Olyannyira, hogy csak magának akart, és rajtam kívül senki mást. A múzsája lettem, mint oly sok más férfinak, de valahogy az ő szavai magával ragadtak. A két nagy csábító emberére akadt. Sokáig titkoltuk az ismerettségi körünkben, de amikor vélezlen kiderült senki sem hitte el. Képtelenek voltak elhinni, hogy az Író, és a Lepke egymásnak vannak. Képtelenek voltak elhinni, hogy a Lepkének sikerült annyira magával ragadnia az írót, hogy az senki másra ne nézzen.

Az együttöltött órák, napok, csodálatosak voltak. A távolság miatt csak a hétvégék voltak a mieink. Minden pénteken rózsával várt. Otthon pedig az egyik kedvenc borommal. Rózsa és bor. És zene. Amikor együtt voltunk sosem aludtunk. Két okból. Az egyik azt hiszem nyilvánvaló, a másik pedig az volt, hogy egy percet sem akartunk elvesztegetni.

Majd jött valami. Életünk legnagyobb tragédiája. Harc, szenvedés, halál. Onnantól kezdve minden megváltozott. Nem tudtunk beszélni róla. A fájdalom a torkunkon akasztotta a szót. Szerettük egymást, de tudtuk, hogy együtt soha többé nem lehetünk boldogok. Árnyék borult ránk. Minden egy csókkal kezdődött, és minden egy csókkal végződött.

Emlékszem a 7 hónap minden pillanatára. Ő is.

Nem akartam árnyak közt élni, így véget vetettem az álomnak, a mámornak, és a vágyaknak.

Mindennél jobban el akartam felejteni, hogy szerettem, mert úgy éreztem hogy meghalok nélküle. Nekem sikerült. Neki nem.

Én más lettem, ő olyan mint régen. Csak már a bánat is örök társa. Még mindig a múzsája vagyok, még mindig rólam ír, mindig rám gondol még ha mással is van, ritkán alszik mert mindig velem állmodik. Alvás helyett a kocsmákat járja, vagy épp otthon issza ájulttá magát, miközben a kedvenc filmünket nézi.

Valahol nagyon mélyen talán még én is szeretem, de ő képtelen megadni azt ami kell nekem, és más már elrabolta tőle a szívem.

Állítólag tökéletesen összeillő párt alkottunk, mert mindkettőnkben benne van az eredendő bűn...

Azt is leírjam, hgoy milyen sármos vagyok? :D A 87es évjáratból vagyok, ami borból is remek volt :) Ha nagoyn kiváncsiak vagytok, akkor iwiw-en legjobb tudomásom szerint csak 1 McCann van :D

Egy ölelés nem a világvége, bármikor szükséged van rá, szólj bátran :)

Most viszont menj aludni! Rádférne egy kis pihenés.

Én meg indulok munkába, már így is egy kis késésben vagyok :P

Jóéjt hölgyeim :)

Ez tök jóóóó.:)

És mikor történt?:D

Sztav az életben is olyan romantikus bölcs, mint írásban?:D

Remélem a barátnőd tud bánni vele.:DDD

Köszi, nem hangzik rosszul, bár nálam a bajusz az rendesen lehúzza a pontozást. Utálom a szőröket, főleg ha olyan helyen van, ahova esetleg a nyelvem téved.:D Na most megint lehet nagyokat sóhajt hoxa...:D

De egyenlőre nem ez a fő ok, hanem még egy picit nem bántom a lelkiismeretem. Még kicsit megengedem, hogy terrorizáljon. Addig halasztanám bajuszos Pierre Cardint.:D

De nagyon köszi.:D

És mi a mesébe illő történet?:)

De ami a legfontosabb, mi baj? Az epilepszia gyötör megint? Vagy más?.:(

És hogy vannak a kutyuk?