Borderline személyiségzavar (beszélgetős fórum)

A nyugalmamat semmi képp. De volt olyan hogy éjjel rámjött, felkeltem, és pizsamában lementem sétálni Rumival. Volt hogy épp bálban voltunk, és akkor zuhogó esőben, egy muszlin kis ruhában, mezítláb elindultam haza. Kb 15 percet vártam Debrecen legveszélyesebb zebrájánál, hogy jöjjön egy száguldó autó, de akkor valamiért senki nem százzal jött. Amikor hazaértem összevagdostam magam, aztán küldtem egy sms-t Tamásnak, ő meg felhívott és reggelig beszéltünk.

Nálam valahogy utólag jön elő a "cry for help".

De egyébként amikor sokminden szar összegyűlik akkor várható hogy lesz(nek) rohamok. Hónapokig magamba tudom folytani hogy ne törjön elő, de egy idő után túlcsordul.

Hiába beszélek a gondokról emberekkel nem számít :/

Általában nincs előjele. Elkezd üvöltözni bennem egyre hangosabban, aztán ettől ideges leszek, fel alá járkálok, de ekkor már nem tudok mást csinálni, aztán leülök, remegni kezdek, meg sírni, utána megáll a remegés, előveszem a pengét, és kész. Utána szép lassan elkezdek megnyugodni, és amikor már teljesen visszakaptam magam akkor megint csak sírok, hogy miért jött már megint.

Az eleje nagyon gyors, a többi meg lassú.

Igen, tudom, hogy nehéz, és lassú. Pont arra lenne szükség, hogy észnél legyél és Te urald, vagy irányítsd a folyamatot, és pont ezt a legnehezebb. De ne add fel!

Meg tudod vmivel előzni ezt a fajta rohamot? Nem akkor, amikor már érzed, hogy baj lesz, hanem tudod azt, hogy mitől, mikor szokott megjelenni és hogy mivel tudod ritkítani az előfordulását?

Sokmindent kipróbáltam már. De amikor az egyiket sikerül visszaszorítani, akkor bánt máshogy.

Fej+fal, ököl+fal, stb...

És addig nem enged leállni amíg vér nincs. Az otthoni szobámban a fal pár helyen csupa vér volt, többek között azért is lett újrafestve.

Az a baj hogy alig van időm ilyenkor. Kb 2-3 percig vagyok még észnél, és utána már lehetetlen leállni vagy leállítani. Volt hogy Ádámnak is nekimentem mert le akart fogni, de nem bírt velem mert az mondta hogy hihetetlen erő volt bennem. Pedig ő nem az edzőteremben fehérjeportól izmosodott...

Próbálkozom az átkondicionálással, de nagyon nehéz és nagyon lassú.

Amit most írni fogok lehet hogy segít megérteni.

Egyrészt azért jó a bpdseknek az öncsonkítás, mert inkább a fizikai mint a lelki a fájdalom. A fizikai fájdalom egy idő után elmúlik, de igeidglenesen csökkenti a lelkit. Van egy mondás: Ha fáj a fejed kezd el izomból rúgni az ajtófélfélfát...

Mielőtt én megvágtam/megvágom magam mindig az a gondolat fut át a fejemben, hogy a véremmel együtt follyon ki belőlem a fájdalom és a rossz gondolatok is. Tűnjön el vele együtt.

McCann, elnézést, hog letorkoltalak...semmi közöm hozzá, hogy vágod szét magad...

Sőt, lehet, nekem is el kéne kezdenem :-)

A disznóvér pedig valóban igen finom :-)

Nehéz eldönteni hogy valaki gyenge vagy erős ha vagdossa magát. Az biztos hogy eleinte nagy erő kell ahoz hogy az ember saját magát megvágja. A gyáváknak nem megy. De talán mégnagyobb erő kell a leálláshoz. Sőt...

Nekem a bal karom, a jobb combom, és a jobb lábfejem van szétvagdosva. A jobb karomon csak két helyen le van nyúzva a bőr, a pszichiátriának köszönhetően...

Az egy szemét hely volt.

Huhh, peregtek az események míg dolgoztam. Próbálok többé-kevésbé mindenre válaszolni :)

Bluemoon: Én szeretem az életem, ezért is nem ölöm meg magam, meg sok egyéb más okból. Az, hogy egy degenerált megoldást válaszottam a "fájdalomcsillapításra", már más tészta. Tulajdnoképp ittam már vért és szeretem az ízét. Gondolom nem nézted ki a pesti panelpatkányból, hgoy régen járt disznóvágásra :) Gyenge, gyermeteg, naív és végletekig optimista vagyok. Egy pillanatig sem állítanék mást, mert hazudnék. Nemtudom mit fogok mondani a csemetéimnek, ha rákérdeznek a hegekre. Erre még ráérek felkészülni. A péniszemet nem vágnám meg, mert túl sok ott az ér, nem kockáztatom az elvérést, meg azért vannak határok. Az arcomon nem gondolkodtam eddig, de oda is tudnék vagdosni, mégha utána szörnyen néznék is ki. Tulajdonképp nagoyn nem akarok eltérni a bal alkarom felső harmadától. Ott eléggé lokalizálva vannak a dolgok, egy hosszúujjú póló remekül takar, nem kell mindenkinek tudnia, hgoy egy idióta vagyok. Úgyis csak megijednének.

Ha Te is csináltad, pontosan tudod, hogy milyen. Csinálod, mert szükséged van rá, de nem akarod csinálni, mert tudod hogy hülyeség. Aztán egyszer csak sikerül abbahagynod. Próbálkozom, de ahogy Lilimia is és Te is mondjátok, gyenge vagyok hozzá.

Sagitta: Hála a magasságosnak, hgoy itt vagy. Aggódtunk :$ Remélem most már tényleg jobban vagy és sikerül elég erőt merítened, hogy ne tűnj el megint íly kétséges körülmények közt.

Almodozo76: Asszem a bajcsyhoz van hozzárendelve a pszichiátria ahova elmentem, de azon kívül, hgoy teletömtek gyógyszerrel, csak akkor foglalkoztak velem, amikor mondtam a dokinak, hogy végeztem a gyógyszerekkel és nem lát egy jódarabig. Akkor elmagyarázta a betegséget és hgoy mire próbáljak figyelni az életem során. Szerintem egy terapeutánál kéne kilyukadnod, Ő biztos okosabbat is tud mondani. Sajnos aki tényleg érti a dolgát már pénzbe kerül és elég nehéz ráakadni.

Nah, remélem mindenre sikerült a tőlem telhető legokosabb dolgokat mondanom, szerintem ha újra elolvasnám még magamat is hülyének nézném, ezért inkább nem teszem :) Jóéjt hölgyeim

Nekem is volt megszámlálhatatlan olyan esetem mint most neked. Volt hogy 4 napig voltam kómában az intenzíven. Én 2 éve kezdtem összeszedni magam, de még mindig nem stimmelek. Már egész jól tudom irányítani a dolgokat de még nem eléggé.

A vásárlási stílusuk borított ki...Meg én is vásárolni akartam a barátaimnak meg Ádám rokonainak, de mindenbe beleszóltak, semmi sem tetszett nekik, mintha az ő pénzüket költöttem volna...

Nem járok terápiára. Csak néha elmegyek a pszichiáterhez gyógyszert felíratni. Tipikus bpd-sként nem tudom tartani a terápiát. Eddig 2 hónap volt a max amíg tudtam járni.

szia!

Pesten a Budatétényi Thalassa házban foglalkoznak speciálisan borderekkel. Be is lehet költözni, vagy nappali szanatórium is van. Sokan dícsérik. Nekem még nem volt szerencsém, mert messze lakom, de fontolgatom. Minden kedden lehet menni felvételi interjúra. Fennvannak a neten, ha beírod, hogy thalassa ház a googleba megtalálod...

Vagy a Nap Kör Alapítványnál januárban indul DBT terápia kifejezetten bordereknek, de egyéni terápia is van ott, és ott értenek is hozzá. Megértem, hogy eleged van. Remélem azért találsz egy jó terapeutát... Mesélsz kicsit magadról?

Örülök, ha erős vagy, sokszor merítek erőt abból ha rád gondondolok...de komolyan...én sejna nem vagyok mindig olyan erős..mint ugye ez kiderült...

mivel húztak fel anyudék?

nekem ma kivételesen viszonylag normális beszélgetésem volt anyámmal...

most nem jársz amúgy terápiára egyáltalán?

Én most kissé idegbetegen...Vásárolni voltam Anyummal és Nagyimmal... Sikeresen felidegesítettek, utána meg hívott anyósom...

Meg amúgy is elég lehangolt vagyok. Próbálok vidámságot erőltetni magamra de...

Mostanában nagyon bennem van hogy gyógyszerezni akarok meg inni mint régen. Asszem azóta amikor legutóbb megvágtam magam.

De próbálom visszatartani magam.

és szép volt a történeted a bajszosfoúval, anno nem tudtam reagálni rá...

remélem jól vagy...

sziasztok, szia lilimia, köszi mindent olyan aranyos voltál, na haragudj, de nemigen voltam akkor már magamnál....

de itt vagyok, élek, ne aggódj...