Borderline személyiségzavar (beszélgetős fórum)

Már minden megvan tervezve pontosan, sokminde le is van fixálva, és be van szerezve, de még pl meg kell csináltatni a meghívókat, stb...De még 124 nap van addig :)

Az álomnászút Törökország lenne, de max akkor jönne össze ha a nykunkba szakadna egy zsák pénz :/ Amire nem sok esély van :(

Talán beföldre valahová, vagy Erdélybe megyünk. Még nem tudom...

Majd gyűjtést rendezek :D

A kuttyok remekül megvannak, bár Rumi bűzmirigyével megint baj van :( Ma megyünk a véreredményekért.

Rumi nagyon bírja a hideget, Mia viszont fázós, de az esti sétákra ráadjuk egy ismerősünk kislányának a régi kiskabátját :D

Most tudtam meg hogy Anyum méhnyaka gyulladásban van :( A méhnyakrák is így kezdődött, de szerencsére jóindulatú volt! Most viszont megint nagyon félek :(

De szerencsére ma mégsem kell kimennem a kórházba, mert a drnőm megbeszéli Anyával a vizsgálatokat, ahoz meg felesleges kimennem nekem is...

Na az előzőt mikor írtam, akkor még nem láttam ezt, amit most írtál. Sajnálom, hogy így vagy, de hidd el nagyon megértelek...

Már csak azért is, mert ugye én is ebben vagyok.

Hidd el nem vagy kövér, se ronda, és legfőképp nem felejthető.

Cska hogy írtad s a qrva BPD hiteti ezt veled...

Hát ne hagyd!!!

Rúgj bele egy akkorát, hogy beledöglik...:)

Én amikor nagyon kész vagyok, amikor előjönnek bennem a kényszergondolatok, akkor mindig azt sulykolom magamban, hogy ez nem a valóság most, amit érzek... sokszor beváik, de persze van, hogy leterít... akkor eltörik egy-két pohár, és annyi...

Sajnálom, hogy a betegséggel is ennyit küszködsz, tudom mennyire nehéz emelt fővel viselni a fájdalmat...

Írtad, hogy kicsit kiszabadulnál, csak nem mersz egyedül - Ádám nem tud kicsit elvinni valamerre?

húha..ez nem semmi...

lehet akkor jobban is jártál - meg így most én is -, hogy nem vettek fel...

amúgy a bura.hu-n én is olvastam hasonló negatív tapasztalatokat, ezért is húzódoztam tőle, meg mondjuk én amúgy is nehezen viselem, ha nincsen magánszférám, nincs külön szobám, nem bírnám azt sokáig...

ami még nekem fura volt a házzal kapcsolatban az az, hogy mindenhol az olvastam, hogy a borderline-osoknál elsősorban egyéni terápia a célravezető, csoportterápiát csak szinte 'gyógyult' pácienseknél alkalmaznak. ezzel szemben a thalassában, alig van egyéni terápiára lehetőség. ez nekem eléggé ellentmondásos volt, na de végülis már mindegy.

nagyon sajnálom, hogy ilyeneket kellett átélned, és most hogy ezt mondtad, örülök, hogy megúsztam őket...:)

amúgy a híreim tényleg csodálatosak:), most már csak abban bízom, hogy a kiválasztott pszichodoki is normális lesz, és kicsit 'új életet' tudok kezdeni, és nem zavar be semmilyen érzelmi szál a múltból...de majd igyekszem, csak néha baromira labilis vagyok...

veled amúgy mizujs?

készülsz már a nagy napra?:)

mentek valahová nászútra?

nekünk most márc.ban lesz - és remélem lesz is -, szóval a 10. házassági évfordulónk, és szeretném valahogyan emlékezetessé tenni, ha addig minden jól alakul...

anno nem voltunk nászúton, és most, hogy megint a béke honol itthon:D beszélgettünk arról is, hogy esetleg elmegyünk valahová, messzebbre...

na de majd elválik, előbb legyek, legyünk rendben ugye...

kutyuid megvannak úgyis?

hogy bírják a nagy telet?:)

Most meg megint nagyon összegyűltek a dolgok...Iszonyatosan labilis lettem :(

Elegem van a fizikai fájdalomból, az elkeseredettségből és mindenből. Rettegek hogy karácsonykor ez nagyon elő fog jönni, és nem akarok semmi hülyeséget csinálni. Még egy vágást sem akarok.

Nagyon el vagyok keseredve sokminden miatt.

Én is nagyon jól bírom a fájdalmat, de néha annyira fáj a hátam hogy kicsordul egy egy könnycsepp a kíntól. Most meg a fejem is kegyetlenül fáj.

Másfél héten át szedtem gyógyszereket a hátamra, nem javult, 4 napon át kaptam infúziós kezeléseket plussz injekciót a fenekembe, de az sem hatott. Közben kiderült hogy egy két évvel ezelőtti MRI-n már láttak valami problémát, és a legutóbbi ENG is mutatott valami gondot a hátamnál.

Ráadásul a kurva BPD olyan gondolatokat plántál belém amiktől nem tudok szabadulni, és hiába minden erőfeszítésem, nem tudom legyőzni őket. Most az a mániája hogy iszonyatosan kövér undorító és ronda vagyok. És elhiszem :(

Rájöttem hogy Db-ben csak egy barátom van, és ő nem elégíti ki a szellemi igényeim, ráadásul valaki akiről azt hittem hogy igazi jó barátom mióta felkerült Pestre szarik a fejemre. Ennyit érek? Ilyen felejthető vagyok? Igen, ennyi vagyok mások számára.

Feljöttek a régi sérelmek, érzések, és fájdalmak. Minden kilátástalannak és félelmetesnek tűnik.

Elegem van a bezártságból, de egyedül meg nem merek menni sehová a félelem miatt.

Nem tudtam normálisan leírni a dolgokat, de azért remélem valamennyire érthető :/

Ezek CSODÁLATOS hírek!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Nagyon nagyon örülök!!!!!!!!!!!!!!!! :D:D::D:D:D:D:D

Szóval a Thalassa házról:

Először Tündérhegyre mentünk, de ott elutasítottak azzal az indokkal, hogy túl bonyolult és nehéz eset vagyok...

Ezután bementem a Kenézy pszichiátriájának a krízis részére, ami sokkal normálisabb volt mint a rehabos részleg. Beállítottak új gyógyszereket, de kb 1 hét után kijöttem, mert mentünk fel a Thalassába elbeszélgetésre.

Elmondták, hogy mik a szabályok, és hogy minden hétvégén haza kell menni, hogy ne legyenek burokban az emberek mert utána a visszailleszkedés nagyon nehéz, és mégrosszabb állapotba kerülhet az ember. Oké, semmi gond, Keresztszüleim pestiek. Aztán behívott egy pszichológus-pszichiáter elbeszélgetésre. Ami az első jel volt, hogy amikor kérdeztem h Anya is bejöhet e szó szerint azt mondta, hogy "Nem ez nem tartozik rá, és rá most nincs szükség!"

Leültünk beszélgetni, elmondtam a dolgokat, aztán mondtam hogy nekem havonta egyszer haza kell utaznom hétköznap infúzióra, mert immunhiányos is vagyok, meg azt is mondtam hogy epilepsziás is. Így tartottam korrektnek. Ezután kérdezte hogy ezek mikor jönnek elő. Mondtam hogy bármikor. Kérdezte hogy el tudom e látni magam ha beteg vagyok, vagy roham közben. Mondtam hogy ha lebetegedek akkor igen, de roham közben eszméletlen vagyok, és görcsösen rángatózok, stb... Erre közölte hogy nem vállalnak, mert túl problémás lennék, olyanokat nem vesznek fel akiknek akkut betegségeik is vannak. Mondtam hogy azt mondták Debrecenben az orvosok, hogy ha nem kerülök be valahová, akkor jelen állapotomban meghalok. Erre mondta, hogy hát ez nagyon szomorú, de akkor sem vállalnak a fizikai betegségek miatt. Kérdeztem, hogy akkor itt csak makk egészséges, de ideglieg, lelkilek defektes embereket vesznek fel? Mondja a qrva hogy ne merjek így beszélni az intézetről, stb...

Még volt egy kis szóváltás, aztán kijelentette hogy vége a beszéllhetésnek, elmehetünk.

Mondanom sem kell kibaszottul kiborultam. Zokogva, teljesen reményvesztetten magambazuhantan mentem ki. Ő jött utánam, Anya kérdezte hogy mi történt, erre a nő mondta, hogy "Nem tetszik a kisasszonynak, hogy ilyen hozzáállással nem fogadjuk..." Mindezt undorító flegma sítlusban. Na erre Anya bepöccent...Elmondta a magáét, utána vett egy-egy cappuccínót, kiültünk a parkba, én elmondtam részletesen a beszélgetést, ettől mégjobban kiakadt. Fél óra alatt majdnem egy egész doboz piros hosszú Multit elszívtam annyira ideges és kiborult voltam.

Hallottuk hogy kijött valaki, de nem érdekelt minket, hátra sem fordultunk, beszéltünk tovább. Mondtam hogy "ezek a tetvek szarnak arra ha egy élet forog kockán, az a szemét arrogáns kurva pedig pláne. Ritka nagy gyáva seggfej, ennél még a rehabon is normálisabbak voltak, ott legalább fogadtak. De itt ezek a nyomorékok beszarnak egy kis epilepsziától, pedig egy pszichiáternek ahoz is értenie kell. Pontosabban kellene, mert az a degenerált ribanc semmit sem tud róla." Erre Anya: Abban biztosak lehetnek hogy ennek híre megy a jóvoltunkból, és ezzel tisztességesen lejáratjuk ezt a helyet..."

Hátunk mögül a ribanc megszólal: " Ne fenyegetőzzenek, és ne merjek szitkozódni, mert hívja a rendőrséget bírtokháborítás miatt."

Én: "Akkor már súlyos testisértés miatt is hívhatja őket!"

ő: "Ne merj fenyegetőzni te kis nyomorékagyú, idióta, elmebeteg hülyegyerek!"

Felálltam, odamentem hozzá, ő hátrálni kezdett kétségbeesetten, de odaszorítottam a falhoz. Kb 10 centi volt az orrunk között, és a képébe mondtam, hogy ez nem fenyegetés, ez ígéret! És fogja be a büdös pofáját, mert úgy képen törlöm, hogy a fogorvosoknak túlórázniuk kell hogy összerakják a fogsorát, úgyhogy takarodjon befelé és húzza meg magát!

Erre sértődötten bevonult...

Nem sokkal utána Anyával fogtuk magunkat és leléptünk. Természetesen elmondtuk mindenkinek akivel csak beszéltünk!!!!!!

Szóval isten óvjon attól a helytől, mert minden beteget nyomorék hülyének tartanak, és szarnak rá! Barátnőmet azért nem vették fel mert ő is szuicid hajlamú! Szóval csak az ilyen kis lájtos esetekkel hajlandóak foglalkozni...

Lesz ami lesz alapon a debreceni pszichora sem mentem vissza befeküdni...

Úgy voltam vele, hogy hátha az új gyógyszerek jók lesznek, meg megpróbálok magamon segíteni.

Utána volt egy szuper nyaram!

Ennyi a történet...

sziasztok!

na vagyok, de előre bocsátom, hogy a jó fejlemények ellenére alig élek. lilimia, beletrafáltál, mert a frontok engem is kicsinálnak.

tegnap este úgy fájtam, hogy elsírtam magam, pedig már hozzászoktam a fájdalomhoz, és elég jól bírom, de tegnap azt hittem beledöglök.

mára kicsit jobb lett, de ma meg olyan, na kit rúgjak meg hangulatban ébredtem....

szóval ez van...

pedig

tényleg jó dolgok történtek...nagyonis, és próbálok erre összpontosítani, csak sz...r ha az embernek mindene sajog...

szóval a jó hírek:

ugye totál szét voltam esve, hogy elhagytam a pénzt, meg hogy most nem tudok kicsit külön lenni, összeszedni magam, és már azt fontolgattam, hogy bevonulok a thalassa házba - ja lilimia majd mesélj miért sz..r amúgy az a hely - szóval már kínomban ezt terveztem, amikoris a férjem egyik nap elémállt, és azt mondta, hogy sokat gondolkodott az egészen, és nagyon szeret, és szeretné, ha jobban lennék, és mindent megtesz, hogy támogasson, hogy segítsen, úgyhogy beszélt anyummal, aki amúgy eddig semmiről nem tudott, se a betegségről, se az elkeseredésemről, előtte mindig valahogy szerepet játszottam, és azt hitte csak a fizikai bajaimtól vagyok kész, szóval beszélt vele, elmagyarázott neki mindent, és anyum beszélt a férjével, és megegyeztek, hogy havonta összedobnak nekem annyit, hogy elég legyen albérletre, meg a pszichodokira, és mehetek.

hát mondanom se kell leesett az állam, és ez nem kicsit dobta fel a hangulatom, és azt hiszem bennünket is közelebb hozott sokkal, mármint a férjemmel. jó volt érzeni, látni, hogy tényleg fontos vagyok neki, és mindent megtesz, hogy segítsen.

amúgy anyumék se milliomosok, de ezt most így megoldják a kedvemért pár hónapig.

viszont a férjem tudta, hogy én sose kérnék anyutól, voltak döccenők a kapcsolatunkban ugyanis, és tudom, hogy neki se volt könnyű kérni, de megtette a kedvemért.:)

és ezért kicsit újra szerelmes lettem belé.:)

na de szex azért még nem volt:DDDDDDD

de majd lesz:D

szóval most nagyban tervezgetek, nézem az albérlet, és ha minden igaz 10.-e körül indulok.

most már csak abban bízom, hogy nem kavar be a gyomrom, mert ha mennem kell műtétre, akkor megint fuccs a tervnek.

de nagyon bizakodom...

szóval ennyit rólam.

ti hogy vagytok?

lilimia, sokat gondolok ám rád:)

mccann, mesélj te is ha van kedved:)

és zizisicc, veled mizujs? hogy érted azt, hogy elvesztetted a másik feled? lehet valamit nem olvastam, akkor bocsánat, de remélem nincs nagy baj...

myly nem jön vissza, tuti?

másik nicken esetleg?

sokszor utáltam, de hiányzik esküszöm:D

blue m., te merre csavarogsz???

Azt vettem észre hogy az időjárásváltozások is rátesznek egy lapáttal a defektünkre...

Majd vmikor mesélek...

Nálad mi volt a baj?

Még élek, de úgy látom megint együttállnak a csillagok, mert én is szarul vagyok :D Már hozzá kéne szoknom lassan :P

Sagitta, Lilimia, meséljetek, hallgatunk :$

Most a lelkivilágocskám miatt nem tudom leírni, de majd valamikor...

Hogy vagy?

Halihó!

Én elég szar passzban vagyok. Majd talán leírom vmikor...

puszi mindenkinek!

Jó fejlemények??????? Hurrá!!!!! :o)))))))))

Hát, az elmúlt hetem nem a legjobb volt hangulatilag, de hát ez van. Hullámvölgyeknek is kell lenni. :o))

Most egészségileg nem vagyok a toppon, de amúgy vannak fejlemények, jók, majd mesélek. De most mennem kell.

Te hogy vagy?:)

(20.47.11) Zoltan: amikor egyetemre jártam volt egy tanárom, Hajduska Mariann-nak hívják.

(20.47.41) Zoltan: A Mariann pszichológus és pszichiáter egy személyben

(20.48.05) Zoltan: Nagyon jó fej és jó szakember.

(20.48.48) Zoltan: Én is jártam hozzá terápiára amikor csináltam a szocioterapeuta képzést, meg még utána is.

(20.49.41) Zoltan: 06-204148916 a telefonszáma

(20.50.25) Zoltan: ha segítségre van szükséged, javaslom, hogy hívd fel, és kérj tőle időpontot.

(20.51.11) McCann: köszönöm

(20.51.21) Zoltan: Ugyan privát rendelést tart csak, amiért fizetni kell, de szerintem megéri.

Ezt a beszélgetést a keresztapámmal bonyolítottam le. Ha úgy érzitek, próbáljátok ki bátran. Állítólag nem biztos, hgoy tud időpontot adni, de erről nem tudok nyilatkozni én még nem próbáltam meg, leginkább anyagi okokból.

BlueMoon: Nem, nem kéne újrakezdened! És köszönöm, hogy letorkoltál, mert igazad van, mégha nem is esik jól.

Lilimia mondd valamit, bár nem gondolok semmire, én is így fogalmaznám meg az érzést, hogy a vágásokon kifolyik a gond. Én nem tudnék belerúgni az ajtófélfába. Soha életemben nem bántottam senkit és semmit és most sem szeretném elkezdeni, mégha csak egy élettelen tárgyról is van szó. Az, hgoy magamban teszek kárt leginkább csak nekem okoz kellemetlenséget, viszont ha szétverem a falat azt a családom sem díjjazná, jelentős anyagi veszteséget okoznék. Ráadásul nem kockáztathatom meg, hgoy eltörik a kezem, mert akkor kb 2 hónapig nem tudok dolgozni :(

Hát nekem még nem volt ilyen tombolós rohamom. Nekem általában buli közben jön elő. Táncolok és jólérzem magam. Aztán elmegy a kép. Mire ismét magamhoz térek, csurom vér minden. Alattam a föld, a kezem, az arcom, a körmeim és csak csöpög le a földre. Rettentő boldogságot érzek és borzasztóan megijedek, hogy mit csináltam. Ilyenkor jön a szégyenteljes elvonulás a mosdóba és egy 10 perces mosakodás, miközben próbálom elhajtani azokat akik faggatóznak, hogy ki vert meg, vagy én kit vertem meg.

Én nem kérek utána segítséget, tulajdonképp szégyenlem magam, hogy elvesztettem a kontrollt. Olyankor nem akarok se barátot se ismerőst látni, csak elmenekülni a világ elől.

Zizisicc: Kérlek ne ajánld, hogy akkor ne járjak partizni :) Erre valami más kéne. A kondícionálás jól hangzik, de egy programot megírni sokkal könyebb, mint átírni egy régit. Az újat Te tervezed meg, Te készíted el, a másikban meg keresgetned kell a megfelelő sorokat amiket újra kell gépelned. Ha már a programozós példánál maradunk :) Mindenesetre meg fogom próbálni valahogy, már csak az új paramétereket kell kitalálnom.

Almodozo: Én régen mindig Neo-sat jatszottam, ha jött a metró, most már a falhoztapadok, vagy beállok az oszlop mögé. Egy ideje igyexem a legelső ajtónál felszállni, akkorra már lelassít annyira, hogy biztos nem lehet baj. Hídon inkább buszozz át, a legtöbb esetben megoldható.

Olvastam a Thalassa ház oldalát és elég jónak tűnik. Engem valószínűleg kinevetnének, mert nem igazán tudnék eljárni terápiára meg csoportfoglalkozásra meg szinte semmire folyamatosan, a munkám miatt. Egy próbát mindenképp megérne, ha szerinted olyan nagy a baj. Ráadásul "ingyenes", tulajdonképp csak egy általad megfelelőnek vélt összeget kell felajánlanod az alapítvány számára de azt is csak akkor, ha úgy érzed.