Amikor a férfi jobban szeret... (beszélgetős fórum)
Popper Péter...Ő etalon. És mennyire hiányzik:))Valami olyan bölcsességgel tekintett az életre, a LÉT-re, ahogy senki. M.P könyvei viszont közhelyek halmaza. Viszont jól él belőle.::))
Egyébként: az egyik mindig jobban szeret...
Nem pörgök ezen! Csak megláttam a fórum címet és leírtam!
Egyszerű az élet, csak mi bonyolítjuk túl!
Egy kapcsolatban az egyik, mindig jobban szeret a másiknál! Add Istenem, hogy ne Én legyek az!:)
Erről már beszélgettem a mostani párommal,azt mondta Ő szeret jobban, de Én jobban kimutatom!:O
Akkor most mi is a jobb?
Ez egy remek topik volt. Nyomon kovetheto benne, hogy nem kell annyira szeretni a noket, legalabbis kimutatni (pedig mindig ezert nyignak), mert az mar terhes...
Na meg persze felelosseg a masikkal szemben, amit egy no nem szivesen vallal fel, ezert fogja menekulore.
Szanalmas, ahogyan nem tudjak eldonteni, ki-mi is kellene nekik. Persze minimum egy szepfiu, aki tesz a fejukre, akkor meg jon a sablonduma, hogy minden ferfi ugyanolyan.
De ha lehet calasztani, akkor en inkabb azon a terfelen vagyok,akit szidnak a nok, minthogy sajnalkozzanak a "szegeny jo fiun".
VAlamint, ha Valaki beírja a YouTube-n,hogy Mesterkurzus, és ott Popper Péter gondolatait keresi, abban is a "négylábú asztalt" az is a Párkapcsolatról szól...
Mesterkurzus:
Férfi, és Női szerepek
Popper Péter a párkapcsolatokról:
A négylábú asztal:
S bár ide régóta nem írt Senki, de ha mégis idetéved Valaki, nagyon hasznos ezt megnézni...
Többek közt:
"Semmilyen érzelem nem állandó hőfokú. Az érzelmek élnek, tehát természetes lüktetésük, apályuk és dagályuk van."
Gondolati háttér: Minden kapcsolatnak vannak felfelé ívelő és romló periódusai. A kapcsolat vállalása azt jelenti, hogy rossz szakaszaival együtt vállaljuk. Egy kapcsolat újra kiemelkedhet a hullámvölgyből, ha megértően segítünk. Ha sértődötten elvonulunk, akkor baj lehet. Az emberi viszonyok nem tenyésznek szabadon, mint a gaz - gondoznunk, ápolnunk kell őket, mint a nemes növényeket.
"Az ember nem tulajdon. Az igazi kapcsolat két szabad ember társulásából keletkezik."
Gondolati háttér: A birtoklás, a kizárólagosságra törekvés ősi ösztön. De boldogságot vagy szenvedést hoz-e nekünk és társunknak? S ha szenvedést, megalázottságot okoz, vajon szeretetből fakad-e? S ha nem szeretetből fakad, akkor van-e jogunk bármit is követelni a másiktól? Hiúságunk azt sugallja, hogy társunknak nem lehet öröme rajtunk kívül. De betölthetjük-e egy hosszú életen át egy másik ember létének horizontját? Az együttlétet éppúgy túl lehet adagolni, mint a gyógyszert: akkor már mérgez. Egy kapcsolat börtönné is válhat, telítődhet hazugsággal, lázadó fantáziákkal. Nemcsak társak vagyunk, hanem egy férfi és egy nő; saját életünk sokféle vetületével. Együtt élni csak belső szabadságban lehet.
"Az ember oszthatatlan teljesség. Csak az egész embert lehet elfogadni vagy elutasítani."
Gondolati háttér: Az emberi kapcsolatok, kötések mindig az egész embernek szólnak. Egy embert szeretünk vagy utálunk a maga teljességében. Nem bonthatjuk fel tulajdonságokra, nem mondhatjuk, hogy vállaljuk belőle azt, ami kellemes számunkra, elutasítjuk, ami zavaró és bosszantó. Nem "trancsírozhatunk" szét egy embert különböző sajátosságai szerint. Egyetlen kérdés létezik csak: Úgy, ahogy van, és ha ilyen marad, kell-e nekem?
"Minden emberi kapcsolat az adás és az elfogadás képességén alapul. Addig él, amíg öröm adni és elfogadni."
Gondolati háttér: Az emberi kapcsolatok alapkérdése: Milyen igényeket elégít ki? Újra meg újra adunk és elfogadunk: gondolatokat, érzelmeket, életformát, biztonságot, szexuális örömöket. Krízis akkor keletkezik, ha már nem tudjuk örömmel megadni és elfogadni - egymásnak és egymástól - mindazt, ami életünk egyensúlya szempontjából lényeges. Amíg igazán adni tudunk, nem érezzük áldozatnak, mert öröm számunkra a másik öröme. Amíg adni tudunk, tudunk elfogadni is. Az áldozathozatal érzése, a mérlegelés: ki jár jobban?; az elfogadást megakadályozó félelem vagy gőg; - ezek jelzik és egyben okozzák egy kapcsolat válságát, az összetartozás érzésének apályát.
"Az a felnőtt ember, aki el tudja viselni érzelmeinek sokféleségét és ellentmondásait."
Gondolati háttér: Az ember része a világnak, az egyetemes törvények rá is vonatkoznak. Az emberi pszichikumnak is alapvető mozgatóereje az ellentétek egysége és harca. Ennek konkrét megnyilvánulási formája, hogy lelkünkben ellentétes vágyak és igények, ellentétes érzelmek, ösztönök, ellentétes vélekedések élnek együtt. Biztonságot is akarunk, de a kaland szabadságát is. Őrizzük megszokott útjainkat, és változni is akarunk. Szeretünk valakit, de néha unjuk, vagy utáljuk; esetleg másvalakit is szeretünk. Mindezt bűntudat nélkül el kellene vállalni magunkban, és sértődés nélkül el kellene fogadni másoktól. A dolgunk nem az, hogy elhazudjuk, hanem hogy egyensúlyban tartsuk belső ellentmondásainkat.
"Sötétben és hidegben nem lehet élni. Meg kell őriznünk önmagunk és kapcsolataink fényét, melegét."
Gondolati háttér: Minden fényforrás és melegség kialszik, kihűl, ha nem kap fűtőanyagot, táplálékot. A kapcsolatok fűtőanyaga a törődés. Két ember együttélését legjobban a megszokás, a mindennapok elszürkülése veszélyezteti. Egy tartós együttélésben is joga van mindenkinek ahhoz a gyengédséghez, csábításhoz, törődéshez, azokhoz a hangulatokhoz, amelyek az udvarlás idején természetesek voltak. Enélkül minden kapcsolat elsötétedik és kihűl. Az ok legtöbbször nem is a szeretetlenség, hanem csak a kényelmesség és a lustaság. Túl nagy árat kell fizetni érte. Az ember is - mint a növény - arrafelé fordul, ahonnét fény és melegség sugárzik rá.
"Egy emberért mindent vállalni kell. Egy helyzetért nem."
Gondolati háttér: Amíg számunkra egy ember fontos - addig mindent vállalnunk kell érte, és megéri. Ez igazi vállalás. Amikor nem az ember a fontos, hanem a helyzet megtartása: a lakás, a szociális és anyagi biztonság, a látszat, a környezet véleménye - akkor már megalkuvásról van szó. Ez is elvállalható, de csak őszintén, legalább önmagunk előtt. Ne csapjuk be magunkat ürügyekkel: a gyerekek érdekével, erkölcsi aggályokkal, a kímélettel. Gyávaságunk az újrakezdésre, félelmünk a változásoktól és az egyedül maradástól, nehézzé teheti az együttélést, de fenntarthatja. Azonban hazugságra nem lehet alapozni tisztességes kapcsolatot: biztosan összeomlik.
"Együtt kell élni, nem egymásban és nem egymás mellett. A hetedik ajtó csukva maradhat."
Gondolati háttér: Egy kapcsolat nem adhat többet annál, mint hogy a nőt és a férfit egyaránt hozzásegíti rejtett lehetőségeinek kibontakozásához, ahhoz, hogy egyre inkább hiteles, egyre markánsabban önmaga legyen. Két szuverén-ember együttélésének ez az igazi értelme. Az "Én" nem oldódhat fel a "Mi" élményében. De ez a két Én nem is távolodhat el egymástól annyira, hogy a kapcsolat páros magánnyá változzon. Két szabad ember életét gondolatok, élmények; örömök és kínlódások megosztása ötvözi össze. De a megosztás is mérték szerint történjen. Minden embernek joga van ahhoz, hogy lelkében egy kis kamrát megtartson önmagának. Ez csak az övé. Ennek az ajtaját nem kell kinyitni.
Elolvastam amiket írtatok, de szerintem itt senki sem arról beszél, amikor egy férfi "jobban szeret" egy nőt, mint a nő a férfit... Legalábbis szerintem amiről írtok, az nem a szerelem, és még csak nem is szeretet, hanem sokkal inkább függőség. Társfüggőség...
Ugyanis, ha valakit szeretek, akkor minél jobban szeretem, annál jobban akarok Neki, azaz, annál boldogabbnak szeretném látni. Egy ember boldogságához pedig a személyes szabadsága nagyon is hozzátartozik. Valaki akkor igazán boldog, ha önmaga lehet. És, ha valaki egy párkapcsolatban is megkapja a személyes teret, ha ki tud teljesedni, rátalál önmagára, be tudja teljesíteni azokat az álmait is, amiket még akkor álmodott meg, amikor a párját még nem is ismerte, akkor igazán boldog.
Ha valakit szeretek, akkor segítek Neki abban, hogy önmaga legyen. Ha valakit igazán szeretek, akkor nem "kapaszkodom" belé, hanem engedem, hogy Ő is a saját lábán álljon, és én is a saját lábamon állok, és teljes öntudattal megyünk a célunk felé, méghozzá úgy, hogy egyikünkön sincs bilincs.
Ha egy madarat birtokolni akarok, akkor kalitkába zárom, ha pedig igazán szeretem, akkor szabadon engedem a természetes környezetében, akkor engedem, hogy a madaram rátaláljon önmagára.
Szóval csak azt akartam mondani ezzel, hogy ha egy férfi úgymond "túlszeret", azaz egy bizonyos fokon korlátoz egy nőt a szabadságában, akkor az a férfi nem "jobban szeret", hanem birtokolni akar, vagy kapaszkodót keres... szerintem egy ilyen kapcsolat nem egészséges.
És nem értek egyet azzal sem, hogy minden kapcsolatban az egyik fél jobban szereti a másikat. Egy egészséges kapcsolatban két ember szereti egymást, és tisztelik egymás egyéniségét és szabadságát. Ahol már arról kell gondolkodni, hogy ki tesz meg többet a másikért, akkor ott már régen nem szerelemről, és még csak nem is szeretetről van szó, csupán játszmázásról...
Én is tapasztalatból mondom, hogy jobb így.
Nekem is volt ilyen. A srác hosszú évekeig oda volt értem. De én ezt nem tudtam értékelni, sőt "taszított", hogy mennyire szeret.
Évek múltán rájöttem, hogy ez a jó felállás és nem az, ha én szeretek jobban.
Azóta a srác más férje lett, mert én eldobtam őt és ezt már bánom, mert nagyon értékes ember.
Anyukám mindig azt mondta:
A szerelemhez két ember kell: egy, aki szeret, és egy, aki tűri...
igen,nekem is volt ilyen kapcsolatom,de hama rá untam,semmi izgi nem volt az egészben,mert nekem mindent szabadott a tenyerén hordozott stb.
egyszerüen egy idö mulva a hideg rázott ha hozzám ért!de akkor még nagyon fiatal voltam (18-éves)szaladt velem a világ,lehet ma már, evvel a felfogással másképp viselném az egészet:)
Volt ilyen kapcsolatom.Nagy teher volt számomra.
Mindíg körülöttem forgott,mindehová elkisért,soha nem volt egy szabad percem.Szakítottam vele,de még sokáig várt a buszmegállóban,hogy hazakisér,beszélgessünk stb...
Miatta mentél ki?
Nehéz lehet, így még nehezebb. Szerintem beszélnetek kéne erről, hogy ő hogy áll hozzá, lehet, hogy csak megijedtél, rá kell jönnöd, miért nem érzed, amit kéne..
További ajánlott fórumok:
- Melyik az a házimunka, amit a legjobban utálsz? Amit szívesen kihagynál az életedből? Melyiket szereted a legjobban?
- A férjemet az édesanyja folyamatosan érzelmileg zsarolja, mert engem jobban szeret, mint őt, és ezt anyuka nem tudja elviselni. Mit tegyek?
- A nők tényleg jobban szeretik a komolytalan férfiakat, mint a komolyakat?
- 30-as éveiben járó szingli nők! Jobban szerettek/szeretnétek fiatalabb férfit választani?
- Melyik a jobb? Ha egy kapcsolatban a nő szeret jobban, vagy ha a férfi?
- Amikor anyukám jobban szereti a testvéremet