Ha szereted a magyar nótát... (beszélgetős fórum)
Ezt most hallottam,és megkerestem a szövegét...
Dalszöveg beillesztése más oldalon. mi ez?
Nem szűlt engem anyám palatetős házban.
Füst szagú kunyhóban jöttem a világra.
Cigánynak születtem ne bántsatok érte.
A cigány is ember, neki is van szíve, őt is anya szűlte.
Kopott hegedű volt az én játszótársam.
Nótát reggeliztem, nótát vacsoráztam.
Füstös vityillóból, palotákba jártam.
Világ szép dámáknak, csillogó szemébe, könnyet muzsikáltam.
Ha a hegedűmön elnémul a nóta.
Ezer cigány kísér az utolsó útra.
/:Míg a fekete föld hull a koporsómra.
Szomorú cigányok, hegedűjén felsír az utolsó nóta.:/
Csak, csak, csak az esik nékem keservesen,
Hogy a babám büszkén állt előttem,
Olyan büszkén, mintha sosem láttott volna,
Mintha a szeretője sosem lettem volna!
Csak, csak, csakazértis járom az utcáját,
Nem kerülöm el a kapufáját,
Hadd pletykáljon minden vénasszony felőle,
Hej, csak , csakis én vagyok az igaz szeretője!
Csak, csak, csak egy csillag ragyog fenn az égen,
Mert a többi ott ég a szemében,
Két szemének égi csillag ragyogása,
Csak, csakis azt ragyogja én vagyok a párja.
Nézd, nézd, nézd a szeme ragyog, mint a csillag.
Akkor gyere hozzám, mikor hívlak!
Jössz Te még majd sírva a mi kis utcánkba,
De csak, csakis akkor leszel majd igazán árva.
Rá, rá, rá szállott a fecske a vasútra
Jártam hozzád egész világ tudja
Jártam hozzád, de nem fogok járni
Tudom szép szeretőm fog a szíved fájni.
Ez az én kedvencem a sok közül...
Kicsi, fehér, meszelt szoba falon függő Mária kép,
A sarokban az asztalon halvány fényű gyertya ég.
Mellette egy lány és legény a szemükben vágy és remény a
szívükben szerelem,
Tulipános ládán ülnek, tervezgetnek csendesen.
A kemence szögletében vén anyóka kuporog,
Olvasó van a kezében, de az ajka nem mozog.
/:Az ifjakat nézi, nézi a múltakat felidézi, könny szökik a szemébe,
Csak az a jó Isten tudja mi jutott az eszébe.:/
Valami miatt nagyon szeretem ezt a nótát. Talán a Nagymamámat juttatja eszembe?
Azt mondtad, hogy nem szeretsz már, mást szeret a szíved,
Én még most is úgy szeretlek, meghalnék teérted!
Azt mondtad, hogy nem vagy boldog, megcsaltak az álmok,
Az a tavasz volt a legszebb, amikor én néked vittem először virágot!
Azt hiszed, hogy az a tavasz lesz a boldogságod,
Amikor majd másé leszel, más lesz a te álmod,
||:Az a tavasz lesz az átkod, nem leszel te boldog,
Megsiratod azt a napot, amikor én néked vittem először virágot!:||
én keresek egy dalszőveget már régóta,a bátyám lagziába hallottam ennek már lassan 18 éve.Sajnos csak pár szóra emlékszem belöle.esetleg,ha valaki ráismer,nagyon örülnék a szövegének.
szegény szívem,árva szívem
mért is sajog,mért is fáj utána
nem való egy uridáma a cigány család füstös gunyhójába.
Erre a két részletre emlékszem.
És még egy nagy kedvenc: (de annyi kedvenc van még!:))
Ne szidjatok soha engem, én a szidást nem érdemlem,
nem tudok más lenni.
Mert akinek a szíve fáj hajnalban is mulatni jár,
nem lesz abból semmi.
Szeretem a cigányzenét az italból sosem elég,
rohanok a végső sötét elmúlás elébe.
Éjszakáról éjszakára azt húzatom a csárdában,
vége van már vége.
Akkor sirassatok engem, majd amikor a szívemben,
nem szólnak már a nóták.
oly kopár lesz, oly kietlen, mint egy sivár őszi kertben,
a hervadó rózsák.
"Hadd menjek én feledőbe, vigyetek a temetőbe,
véssétek egy szürke kőbe ezt a sekély pár sort
Élt egyszer egy koldus szegény dalos ajkú nótás legény,
kár volt érte kár volt"
Ez a magyarnóta családi "hagyomány", apáról-fiúra öröklődik a családunkban:
Deres már a határ, őszül a vén betyár,
Rá sem néz már sohasem a fehérnép.
Nem is vár több nyarat, senkije se maradt,
Egyetlenegy hű társa:a szegénység...
Más se kell az egész világból,
Csak egy pipa, meg egy pohár bor!
Deres már a határ, őszül a vén betyár,
Rá sem néz már sohasem a fehérnép...
Deres már a határ, sose bánd vén betyár,
Akad még az őszi erdőn virágszál.
Bár a nyár elszaladt, egy szív tiéd maradt,
Kivirulna, ha reája találnál.
/:Van az úgy, hogy egy szál virágtól,
Tavasz lesz az egész világból.
Deres már a határ, sose bánd vén betyár,
Nyílik még az őszi erdőn virágszál...
A másik nagy kedvenc:
Draumadár fenn az égen
Darumadár fenn az égen, hazafelé szálldogál.
Vándorbottal a kezében cigánylegény meg-megáll.
Repülj madár, ha lehet, vidd el ezt a levelet,
Mondd meg az én galambomnak,
Ne sirasson, felejtsen el engemet.
Ha még egyszer hamarjában veled együtt lehetnék,
Violaszín nyoszolyádon oldaladhoz simulnék.
/:Szívemet a szívedre, gyenge legény létemre,
Lehajtanám bús fejemet
Hattyúfehér, fehér hattyú kebledre.:/
Álmodó Tisza part
Virít már a szarkaláb odahaza régen,
Ezer tücsök muzsikál most is künn a réten.
Oda járt ki a babám, mosolygott a szeme rám,
Istenem, de szép volt, Istenem, de rég volt!...
Álmodó Tisza-part, szívem-lelkem oda hajt!
Legelésző nyáj, délibábos táj, árva szívem csak utánad fáj, fáj, fáj, fáj...
Nádfedél, faluvég, eljutok-e haza még?
Vár otthon reám az édesanyám, vissza vár a szép magyar hazám.
Hajladozó búzaföld, vadvirágos árok,
Bánatomat altatom, ha így haza járok.
Csilingelő estharang, összebúvó vadgalamb,
Istenem, de szép volt... Istenem, de rég volt!...
Álmodó Tisza-part, szívem-lelkem oda hajt!
Legelésző nyáj, délibábos táj, árva szívem csak utánad fáj, fáj, fáj, fáj...
Nádfedél, faluvég, eljutok-e haza még?
Vár otthon reám az édesanyám, vissza vár a szép magyar hazám
Az én kedvencem:
Nem tudom, az életemet hol rontottam én el,
Gyógyítgatom a szívemet a cigány zenével.
Elhúzatom halkan csendben,
Hogy ebbe a szerelembe
Bele lehet halni,
Ne hagyjál a legszebb nyárban engem elhervadni.
Nyári este panaszkodom a csillagos égnek.
Hogyha engem nem szeretsz már, én minek is éljek.
Te vagy az én legszebb álmom,
Te vagy az én boldogságom,
Szeretlek a sírig,
Síromon a legszebb virág csak te néked nyílik.
Úgy fogok én meghalni is,mint ahogyan éltem.
Akkor is csak cigány húzza,
akkor se lesz pénzem.
|:Csak egy valaki jár utánam
talpig fekete ruhában
az gyászol meg engem.
Az elrontott életemet
számon Tőle kérem.:|
Nem tudom az életemet, hol rontottam én el,
Gyógyitgatom a szivemet a cigányzenével.
Elhúzatom halkan csendben,
Hogy ebbe a szerelembe bele lehet halni,
Ne hagyjál a legszebb nyárban engem elhervadni.
Nyári este panaszkodom a csillagos égnek.
Hogy ha engem nem szeretsz már, én minek is élek,
Te vagy az én legszebb álmom,
Te vagy minden boldogságom, szeretlek a sirig,
Siromon a legszebb virág csak te érted nyilik.
Úgy fogok én meghalni is, mint ahogyan éltem,
Akkor is a cigány húzza, akkor se lesz pénzem
Csak egy asszony jön utánam,
Talpig fekete ruhában, az gyászol meg engem,
Az elrontott életemet számon rajta kérem
Nekem ez a sok közül az egyik kedvencem.